Kérdőjelek a Quaestor-kártalanítás körül

2015.04.13 06:03

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője péntek este benyújtotta törvényjavaslatát a parlamentnek a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról. A törvényjavaslat hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél ezzel kapcsolatban az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy az ügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesítették-e.

Az indoklás szerint az indítvány egy követeléskezelő, kárrendező alap felállításáról rendelkezik, amely - a Befektető-védelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kielégíti az ügyfelek igényeit. Ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez egy egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban az ügyfelek reálisan juthatnának. Az indoklás alapján a törvényjavaslat célja a Quaestor vállalatcsoport kötvénykibocsátásával érintett befektetők helyzetének rendezése. A Quaestor vállalatcsoport jogszabálysértő és részben nem valós kötvénykibocsátása mintegy 32 ezer befektető számára tette bizonytalanná korábbi befektetéseik megtérülését.

A Quaestor vállalatcsoport által elkövetett visszaélésekhez számos egyedi - a pénzpiacon tapasztalható más anomáliáktól eltérő – jellegzetesség kapcsolódik - emelik ki az indoklásban. A kötvények kibocsátására és forgalomba hozatalára egyrészt kizárólag a cégcsoport javára, annak finanszírozására került sor, másrészt ez a tevékenység több szempontból is hasonlít a betétgyűjtésre. Az ügyfelek pénzt helyeztek el a vállalatcsoport tagjainál, amelyekért értékpapírt kaptak. Ezen értékpapírok jelentős részéről utóbb kiderült, hogy fiktív, vagyis tényleges értékpapír-kibocsátás nem történt. Ettől függetlenül azonban a kötvényeket forgalmazó társaság, valamint a készpénzt adó ügyfél között polgári jogi jogviszony jött létre. Ez részben a kölcsönszerződés, részben pedig a betétszerződés jellegzetességeit mutatja, hiszen az ügyfél kamat ellenében adta a pénzt a vállalatcsoport érintett tagjának. A külön törvény megalkotására az előterjesztő szerint azért is szükség van, mert a károsultak nagy számára tekintettel az egyedi igényérvényesítés rendkívüli nehézségekkel járna. A bíróságok számára jelentős kihívást jelentene, ha a károsultak egyenként érvényesítenék igényüket.

Az alap kárrendezése a Beva által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg a Quaestor Financial Hrurira, illetve a Quaestor Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zrt. tagjaival szemben fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a Beva által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot. A harmincmillió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni. A törvényjavaslat szerint a kárrendezést kérelmezni kell. A kérelem benyújtásakor a jogosultnak igazolnia kell az értékpapír-számláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, a követelés összegét. A kérelmet az alap által rendszeresített űrlapon, az alap kárrendezési szabályzatában meghatározott módon és helyen, vagy a kijelölt kormányablakon keresztül nyújthatják be. Ha a kérelmet a kormányablakon keresztül adják be, azt az alap részére haladéktalanul továbbítani kell. A kérelmeket 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújthatják be a károsultak, a beadási határidő jogvesztő.

Még a szakemberek számára sem egyszerű megoldással állt elő a Fidesz a bróker-károsultak megsegítésére. A Népszava forrásai arra figyelmeztetnek, hogy már az időpont megválasztása is arra utal, hogy részint a szombati fővárosi tüntetés, részint pedig a vasárnapi tapolcai időközi választás a magyarázata, hogy a Fidesz-frakció – tehát hangsúlyosan nem a kormány – állt elő az ötlettel, amelynek az üzenet jellege a fontos: a kormányzó párt megmenti a károsultakat.

Az előterjesztett csomagot azért sem adhatta elő a miniszterelnök, mivel két hónapja írt alá megállapodást az EBRD-vel, amely többek között arról szól, hogy a kabinet nem terjeszt elő a jövőben olyan törvényjavaslatot, amely a magyarországi pénzintézeteket sújtja, azok megkérdezése, beleegyezése nélkül. De érdemes figyelni az összjátékra – figyelmeztetnek szakértőink. - Rogán Antal kiáll a nyilvánosság elé, ismerteti a tervet, a kormányfő pedig a szokásos rádióinterjújában azonnal reagál rá; megígéri az egyeztetést, mint kötelezettséget, de máris közli: a frakcióvezető által kijelölt út járható. Azóta hallhattunk már olyan kormányzati megnyilatkozást is, amely lényegében negligálná a bankok véleményét, és az esetleges szembenállás esetén is érvényt szerezne akaratának.

A most előterjesztett, ismételjük: nem könnyen megfejthető csomag egyik legsúlyosabb problémája, hogy a kormányzat megint csak megfeledkezik saját felelősségéről. A veszteséget szenvedőket újra azokkal akarja megfizettetni, akik vétlenek az ügyben. A bankok, a kereskedőházak, amelyek tisztességgel működnek a bennük bízók pénzéből, betéteiből kellene kompenzálni a veszteséget. A Rogán-féle közleményben egyetlen szó sem esik arról, hogy milyen mulasztás terheli a Magyar Nemzetik Bank alá bevont pénzügyi felügyeleti szervezetet. Pedig a dolgok éppen itt kezdődnek, vagyis a felelősség megállapításánál. Ehelyett pontosan azt akarják elhitetni az emberekkel, hogy a fokozatos rendteremtés során jutottak el a brókercégekig, ennek köszönhető, hogy kibuktak a visszaélések és kiderültek a csalások. Ebben az ügyben azonban a kormány nem tudja elhárítani az általa elkövetett hibákat, mint ahogy az MNB felelőssége is egyértelmű.

Hírmagyarázóink szerint a most ismertetett megoldást a pénzintézetek aligha fogadhatják el; ez ugyanis megint nem több mint politikai szemfényvesztés. Ráadásul egyelőre azt sem látni, hogy pontosan milyen szervezet lenne az, amelybe el kellene helyezni a károsultak részére szétosztandó összeget, illetve maguknak a károsultaknak kell-e oda tenniük a kötvényeiket? Ez egy állami szerv lenne, amelyet a kormány kontrollál? És ha igen, miként garantálja az anonimitást? Vajon nem indul-e NAV vizsgálat azokkal szemben, akiknél a kötvényvásárlást gyanúsnak, indokolatlannak tartják? Más megközelítésben: meg lehet-e bízni egy ilyen ügyben, ebben a kormányban?

Van további morális probléma is az előterjesztéssel, figyelmeztet szakértőnk. Az tudniillik, hogy épp úgy, mint a devizahitelesek ügyében, nem foglalkozik a kötvényvásárlók saját maguk által vállalt kockázataival. Ezek az emberek ugyanis, tudták, hogy amikor magas hozamú papírt vásárolnak, akkor rizikót is vállalnak. A jóval átlagos fölötti kamatígéret mögött nincs igazi garancia, s az aki ilyen akcióba kezd az tudja is. Vagy legalábbis tudnia illik.

Végül álljon itt még egy kérdés: mi lesz azzal a pénzzel, amelyet maga a kormányzat bukott el, miközben törvénytelenül helyezte ki a pénzét brókercégbe? Azt is a pénzintézetek fogják megtéríteni?


Buda-Cash igénybenyújtás
 

A Buda-Cash Brókerház Zrt. felszámolása során a hitelezői igények benyújtására április 14-ig, keddig van lehetőségük az ügyfeleknek, a kedden postára adott igénybejelentést még befogadja a felszámoló. A brókercég felszámolását a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft. felszámoló biztosa végzi. A cég székhelye a közelmúltban megváltozott, de mind az új címre - 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. -, mind a régire - 1071 Budapest, Damjanich u. 11-15. - küldött igénybejelentések megérkeznek a felszámolóhoz. Az igénybejelentés a Buda-Cash címére is feladható. A követelések március 4-i egyenlegének egyeztetésére nyitva álló határidő április 24-én jár le. Az ügyfeleknek a Befektető-védelmi Alaphoz (Beva) is benyújtani a kártalanítási kérelmüket. Erre 2015. március 27-től számítva egy éven keresztül van lehetőségük. Az ehhez szükséges nyomtatvány letölthető a Beva honlapjáról is (www.bva.hu).

nol.hu