Kérdőjelek az oltási igazolvány körül

2021.04.13 06:50

Európa nagy részén nemsokára bevezetik az oltási igazolványt, bár a részleteket még nem teljesen tisztázták. A kérdés az, hogy nem jelent-e diszkriminációt, ha egyeseknek lesz ilyen dokumentumuk, másoknak viszont nem. Erről beszélgettünk az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökével. Majtényi László szerint a lényeg az, mennyire indokolt és arányos – az oltási dokumentummal megszerezhető – megkülönböztetés, azaz nem vezethet-e nem igazolható egyenlőtlenségekre.

Az az egy év, amely a koronavírus-járvány kezdete óta eltelt, nyilvánvalóan még inkább megosztotta a társadalmat. A különféle korlátozások, valamint a hozzájuk kapcsolódó élethelyzetek próbára teszik valamennyi ember és csoport türelmét és alkalmazkodóképességét is. Amióta pedig lehetőség van arra, hogy bárki oltást kapjon, még tovább nőtt a lehetséges konfliktusok száma. Most, hogy Magyarországon már majdnem három millió ember hozzájutott a vakcinához, mellettük pedig van több mint egy millió olyan állampolgár, aki átesett a fertőzésen, szinte automatikusan kialakult két kaszt. Az egyikben a valamilyen módon védettek vannak, a másikban azok, akik még könnyebben elszenvedhetik a vírus káros hatásait. Ráadásul az első csoport tagjainak igazolványuk is van arról, hogy ők oda tartoznak, még ha egyelőre nem is derült ki pontosan, hogy ez a dokumentum mire is jogosítja őket. Ám a megfelelő szabályozás hiányában is gyakran felmerül, hogy vajon nem diszkriminatív-e ez a megkülönböztetés, s ha majdan valamire jó lesz az oltási igazolás, az nem jelent-e káros megkülönböztetést azok számára, akik nem rendelkeznek vele.
 
Az oltási igazolvány esetében is az a legfontosabb, hogy ne vezessen állampolgári jogegyenlőtlenséghez, ami egyfelől többletlehetőség, a másik nézőpontból a korlátozás (többletjogosultság) elosztása legyen arányos és ésszerű – mondta a Hírklikknek Majtényi László alkotmányjogász. Ha nem újra a törvényerejű rendeletek világában élnénk, azt is mondhatnánk, foglalják törvénybe. Ez a szabályozás az autonómiát és a személyiségi jogokat érinti. Az is nyilvánvaló, hogy az autonómiát befolyásoló minden jogosítvány és a speciális tevékenységekre vonatkozó engedély különbséget tesz a tulajdonosuk és a többi ember között. Az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke felidézte, hogy korábbi korokban némileg egyszerűbb volt a helyzet. Útlevél, vagy személyi igazolvány, de akár vezetői engedély is csak a XX. század óta létezik. Bevezetésük kétségkívül a megkülönböztetést szolgálja, nem is mindig és mindenütt ment ez neheztelés, vagy háborgás nélkül. Ugyanakkor a társadalom azt is elfogadta, hogy bizonyos mesterségeket – megfelelő vizsga és papír hiányában – nem végezhet akárki. Orvos praxist csak orvosi diplomával és szakvizsgákat letéve lehet működtetni, kamarai tagság nélkül pedig a legjobb jogász sem lehet ügyvéd. Napjainkban újságot – amúgy nagyon helyesen – már mindenki írhat, de ez sem volt mindig így. 
 
Európábanlegalábbis az uniós tagállamokban – már eldöntöttnek látszik, hogy mindenképpen bevezetik az oltási igazolványt, noha a részleteket még nem teljesen tisztázták. A német politikusok – akik híresek arról, mennyire fontosnak tekintik a személyiségi jogok tiszteletben tartását – gyakran hangoztatják, hogy a speciális jogosultság nem sértheti az állampolgári jogokat. Az nem kétséges, hogy a személyi autonómia korlátozható alapjog és ennek kapcsán bármikor felmerülhet a diszkrimináció. Majtényi László szerint a kérdést úgy helyes megközelíteni, hogy mennyire indokolt a bizonyítvány megszerzője és a többi ember egészségének védelme szempontjából és arányos-e – az oltási dokumentummal megszerezhető – megkülönböztetés, azaz nem vezethet-e nem igazolható egyenlőtlenségekre. Ez intuíciót és ismereteket igénylő jogászi munka. Nemcsak az igazolvány ügyében, hanem az egész járvány kezelésekor érdemes három – egymással is összefüggő – részletre figyelni.
 
A jogtudós e ponton idézte az egykori francia miniszterelnök, Georges Clemenceau híres mondását, amely szerint a háború sokkal fontosabb dolog annál, mint hogy katonákra bízzák. Ami pandémia körülményeire alkalmazva úgy hangzik, hogy a járvány kezelése nem lehet kizárólag a politikusok dolga. Tény, hogy ők vannak döntési helyzetben, mégsem megengedhető, hogy ne támaszkodjanak független szakértők véleményére, azt egyszerűen ne vegyék figyelembe. És ebben az esetben nagyon fontos a függetlenség, tehát nem a politika szája íze szerint és őket kiszolgálva nyilatkozó emberek álláspontját kellene követniük. Majtényi László emlékeztetett rá, hogy a két és fél millió beoltott számához kötött nyitást az orvosok, virológusok nagy többsége ellenezte, a kormány mégis meglépte. Ezeket a kérdéseket tehát meg kell szabadítani a politikai szempontoktól. Ilyen életbevágó ügyeknél nem lehet érv sem a népszerűség növelése, sem egyéb politikai, vagy gazdasági előnyök kiaknázása. Az alkotmányjogász hozzátette, Magyarországon amúgy is régóta lehetünk tanúi annak, hogy a NER-közeli csoportok erős befolyást gyakorolnak a politikára, így a gazdaság pezsdítésének igen erős a politikai háttere. 
 
Fotó: Róka László
 
Nem kevésbé lényeges – folytatta Majtényi László -, hogy a pluszjogosultságok és a korlátozások esetében is meg kellene várni, hogy mindenki, aki akar, hozzájuthasson az oltáshoz, mégpedig olyanhoz, amit nem utasít el. Akkor lenne helyes a pluszjogosultságokon gondolkodni, ha mindenki, aki igényelte, oltást kapott. Hasonlóan fontos az is, hogy minden esetben betartsák az állampolgári jogegyenlőség követelményeit is. Ésszerű határokat kell kijelölni, meg kell találni az engedélyek és a korlátozások közötti egyensúlyt, hogy ne sérüljenek a személyiségi jogok és az autonómia. Erre egy példát is említett. Ha javul a járványhelyzet, elképzelhető, hogy a védett – és igazolással is rendelkező – emberek akár maszk nélkül is beüljenek a zárt kávézókba, éttermekbe. Ugyanakkor azok, akik még nincsenek beoltva, csak maszkban, a távolságtartás szabályait betartva foglalhatnak majd helyet a nyitott tereken, teraszokon. Mindez szerinte nem minősülne az állampolgári jogegyenlőség megsértésének. Viszont ha az igazolvánnyal nem rendelkezők számára előírnák, hogy bizonyos ponton túl nem hagyhatják el a lakóhelyüket, az aránytalan korlátozást jelentene és így jogszerűtlen lenne. A professzor hozzátette, természetesen a meghozott intézkedésekkel igazodni kell a többi ország korlátozó lépéseihez, vagy legalábbis figyelembe kell őket venni, például a határok átlépésénél. 
 
Az Eötvös intézet elnöke kitért arra is, hogy Európai Uniónak ebben az ügyben egységes politikára lenne szüksége. A strasbourgi európai emberi jogi bíróság éppen április elején kihirdetett egyik ítéletében kimondta, hogy a kötelező védőoltás nem ellentétes az európai emberi jogi egyezménnyel. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy bárhol kötelezővé kellene tenni a vakcina felvételét, de ha így döntenek, azzal valószínűleg nem mennek szembe az Európa Tanács jogával. Majtényi László emlékeztetett rá, hogy Magyarországon is sok gyermekbetegség elleni védőoltást kötelező, de Orbán Viktor nemrég határozottan kijelentette, hogy a koronavírus elleni vakcina nem lesz az. Igaz, Péterfalvi Attilaakinek pontosan az lenne a dolga, hogy védje az állampolgárok autonómiáját és a személyiségi jogaikat – viszont már korábban túlbuzgóan közölte, hogy helyeselné a védőoltás kötelezővé tételét, noha ezt tudomása szerint nem is kérdezte tőle senki.
 
A professzor megjegyezte, hogy Magyarországon már hosszabb ideje rendeleti kormányzás van, tehát akár külön is rendezhetnék is az oltási igazolvány ügyét, de ez eddig még nem történt meg. Természetesen közvetetten enélkül is útmutatást ad több jogszabály, mindenekelőtt az Alaptörvény, valamint a személyes adatok védelméről szóló törvény. Végül is tehát a mai európai jogfelfogás szerint az oltási igazolvány kiadása nem jogellenes, de a megvalósítás módja már lehet az – fejezte be elemzését Majtényi László. 
 
Sebes György
hirklikk.hu