Két százalék alá csökkenhet a kamat

2015.03.23 05:36

Amire még nem volt példa, két százalék alá csökkenhet a forint alapkamata. holnap ugyanis úgy dönthet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, hogy 1,9 százalékos legyen a ráta. Legalábbis erre lehet következtetni a piac várakozásaiból, és az egyik jegybanki vezető tisztviselő múlt heti megnyilatkozásából.

Az szinte bizonyos, hogy a jegybankárok holnap kamatot vágnak, vagyis megszakad az a 2014. júliusa óta tartó folyamat, amióta változatlanul 2,10 százalékkal kellett számolnunk. A mostani csökkentés mértéről sincs vita a szakemberek között, az 0,20 százalékpontos lesz, ugyanis ennél kisebb értéknek nem lenne igazi hatása, ha pedig többet vágnának, az zavarokat is okozhatna. Ezért látszik valószínűnek, hogy a Monetáris Tanács döntésének másnapjától már 1,9 százalékos lesz a forint alapkamata. A folyamat azonban feltehetően itt nem áll meg, a jelenlegi negatív infláció lehetőséget nyújt ugyanis arra, hogy akár 1,50 százalékos mértékéig tartson a kamatvágások sorozata, mégpedig több lépésben, feltehetően júliusig. A jegybankárok azért vártak a márciusi ülésig, mert ugyancsak holnap jelenik meg az MNB negyedévente esedékes inflációs prognózisa. Mint ismeretes a jegybank nem a pillanatnyi inflációs helyzetből indul ki, hanem öt-nyolc negyedévre előretekintő prognózisokból. Az inflációs cél egyébként két százalékos, ami a világon tapasztalható inflációs várakozásokat is figyelembe véve tarthatónak mondható, különös tekintettel a nyersanyagok, mindenek előtt a kőolaj alacsony világpiaci árára, aminek a magyar gazdaságra is jótékony hatása lehet. Ha a holnapi inflációs prognózis 2016-ra 2,0 százalék fölé emelné a pénzromlás várható ütemét, akkor ez - a későbbiekben - óvatossá teheti a Monetáris Tanácsot.

A jegybankárok ritkán mondanak konkrétumokat a várható kamatalakulásáról, mert így akarják elkerülni a spekulációs várakozásokat. A stáb egyik meghatározó tagja, Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért felelős ügyvezető igazgatója mégis azt mondta egy múlt heti konferencián: "Az én véleményem szerint a Monetáris Tanács csökkenteni fogja az alapkamatot". (Az ügyvezető igazgató nem tagja a Monetáris Tanácsnak.)

A csökkenő kamat érzékenyen érintheti a banki betéteseket, hiszen a díjak, Magyarországra hozzák a befektetéseiket. Ezen mit sem változtat az, hogy az S&P nemzetközi hitelminősítő múlt pénteken javított egy osztályzatot a magyar adósság besorolásán. Így most már mind a három hitelminősítőnél egy kategóriával a befektetésre nem ajánlottak között szerepelünk. Ugyanakkor jó esély van arra, hogy Magyarország az esztendő második felében ismét befektetésre ajánlott lesz. Ennek az az oka, hogy a mindenkori magyar kormányok határidőre teljesítették fizetési kötelezettségüket. Az S&P a devizahitelek forintosítását ugyancsak kedvezően fogadta, mert így az árfolyamváltozások kiszámíthatatlansága kiesik a rendszerből. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy ennek ellenére a korábban fizetési nehézségekkel küszködő hiteladósok jelentős részének problémája továbbra sem oldódott meg. Amikor az év elején 320 forint fülé kúszott a az euró árfolyama, akkor a kormány bölcs döntésének tulajdonította, hogy novemberben 309 forinton rögzítették az árfolyamot. Az elmúlt hét végén azonban már csak 303 forintot ért egy euró. A kamatvágások nyomán általában gyengülni szokott a forint az európai közös devizához képest. Most azonban ilyen veszély a pénzpiaci elemzők szerint nem fenyeget, de prognózisukban arra számítanak pénteki piaczáráskor alig került többe az európai közös deviza egy egysége 303 forintnál. Ugyanakkor a 300 forint alá történő tartós erősödésnek kicsi a valószínűsége, bár a nemzetközi környezetben mindig jöhetnek olyan kedvezőtlen fordulatok, amelyek felülírhatják a várakozásokat, akár az orosz-ukrán konfliktusban, akár másutt.

Bonta Miklós

nepszava.hu