Kettős vereség (Vélemény)

2019.03.22 17:37

„Örülök, hogy mindkét jelölt személye garancia az egyértelmű Európa-párti irányultságra és a NATO-tagságra is. Egyiküknél sem vettem észre, hogy bármikor megkérdőjelezték volna az országnak ezen elköteleződését, ami rendkívül fontos. Ezekben a zavaros időkben nagy jelentőséggel bír, hogy olyan elnökünk vagy elnöknőnk legyen, aki tartja ezt az irányt, mert az ország más térben nem létezhet” – értékelte kedden Gölnicbányán a szlovák kormányfő a köztársasági elnökválasztás első fordulójának eredményeit. Felelős és megnyugtató miniszterelnöki nyilatkozat, mivel Peter Pellegrini egy pillanatig nem hagyott kétséget afelől, hogy Szlovákia a jövőben is előremutató európai szövetségi politikában érdekelt.

Ezzel a józan és elkötelezett nyilatkozattal szemben szerdán este Brüsszelben a magyar végrehajtó hatalom és a FIDESZ első embere az Európai Néppárt politikai gyűlése után – többek között – a következőket közölte: "Minket nem lehet kizárni és felfüggeszteni sem, négy választást nyertünk meg a magyar polgárok akaratából. A legutóbbi három európai parlamenti választáson 47, 56 és 52 százalékot kaptunk. Nyilván egy ilyen párt nem engedi meg magának, hogy felfüggesszék vagy kizárják, mert akkor inkább feláll és távozik."  Mondta ezt akkor, amikor – határozatlan időre (!) – leparancsolta magát, pártját és Magyarországot a közösségi szintű politizálás egyik meghatározó színpadáról. Számomra érdektelen, hogy magyar kormányoldali pártcsoportot „felfüggesztették” vagy „felfüggesztette” magát.  Secko jedno, azaz teljesen mindegy: itt és most elsősorban Magyarországot büntették, ez pedig mindenképpen fájdalmas.
 
Kedden és szerdán két kis közép-európai ország miniszterelnöke szólt, teljesen eltérő hangnemben. Az egyik – a fiatalabb és tapasztalatlanabb – jó szándékkal az együttműködés fontosságát, az integráció erősítését és elmélyítését szorgalmazta, míg a másik – aki politikai értelemben régi motoros – kizárásról (felfüggesztésről, távozásról, felállásról) értekezett. Az egyik (a szlovák) az elit klubban és a szalonban maradás fontosságát hangsúlyozta, míg a másik a cselédszoba küszöbéről kiabált mindenféle számokat (47, 56, 52) és méltatlankodott: na, nehogy már kitessékeljenek a házból! És nem vette észre, hogy nem csak a bejárati ajtót, de már a kertkaput is kitárták a távozásához.
 
A sors kaján fintora, hogy Szlovákia és Magyarország labdarúgócsapata csütörtök este összecsapott Nagyszombatban. Nézve a meccset ingerülten és bosszúsan konstatáltam, hogy megint Szlovákia hagyta el győztesen a pályát (0:2). A magyar politika szerdán, a nemzeti együttes pedig – érdektelen és értéktelen „hungarofocit” bemutatva - csütörtökön szenvedett sima vereséget. Persze még a megszállott labdarúgó szurkolók – magamat is közéjük sorolom – számára sem kérdés, hogy melyik volt a nagyobb kudarc. Természetesen a brüsszeli néppárti „kiütés” sokkal jobban fáj, mint a nagyszombati fiaskó. Mi jöhet még?  Vasárnap a VB-ezüstérmes horvát labdarúgók érkeznek hozzánk. Brüsszel és Nagyszombat után Budapesten is megbukunk?
 
Szerző: Dr. Dávid Ferenc
hirklikk.hu