Ki örököl utánam? Így változott az öröklési jog II. rész

2015.04.15 06:38

Az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésekor az öröklési jogban jelentős változások léptek életbe – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A cikk első részében azzal foglalkoztunk, hogy mi van akkor, ha az örökhagyó nem végrendelkezett, most a végrendelkezésről és a köteles részről lesz szó.

Törvényes öröklés rendjén a hagyaték végintézkedéssel nem érintett része öröklődik. A végintézkedésnek több formája van: a végrendelet, amikor az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozatot készít; az öröklési szerződés, amelyben az örökhagyó egy szerződő felet örökösévé teszi; és a halál esetére szóló ajándékozási szerződés.

Mik a végrendelet készítésének új szabályai?
Végrendeletet bárki készíthet, aki azt szeretné, hogy a törvény által meghatározott öröklési rendtől eltérően alakuljon halála után vagyona háramlása. A végrendelkezésnek még nincs kialakult kultúrája Magyarországon. Tavaly a megnyílt hagyatékok alig tíz százalékában szállt át végrendelkezés alapján a vagyon, ami jóval kevesebb a több mint 30 százalékos európai átlagnál. A korábbi szabályozástól eltérően, most már a házastársak közös végrendeletet is készíthetnek.

A végrendeletet készítheti ügyvéd, közjegyzői okiratba foglalható, de jogi képviselő bevonása nélkül is elkészíthető. „Minden esetben figyelembe kell venni a végrendelet tételének a szabályait, amelyek az új törvény szerint egyszerűsödtek. Korábban volt rá példa, hogy egy jól előkészített végrendelet azért vált érvénytelenné, mert nem volt rajta keltezés. A keltezés most már nem kötelező elem. Amennyiben bárki nincs tisztában a végintézkedés alaki előírásaival, az illetékes közjegyző díjmentes felvilágosítást ad a változásokról, formai követelményekről” – mondta Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke.

Mit jelent és hogyan változott a kötelesrész?
A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának járó minimum részesedése, vagyis a vagyon egy bizonyos része, amelyről az örökhagyó nem rendelkezhet szabadon, az a törvényes öröklés rendjén száll át. Az öröklés sorrendje ekkor, a törvényes örökléshez hasonlóan a következő: gyerekek, házastárs, szülők. A kötelesrész az új törvény szerint az örökség feléről harmadára csökken. Ennek megfelelően a hagyaték nagyobb részéről lehet szabadon rendelkezni.

A kitagadási okok is bővültek, illetve fontos változás, hogy öröklési szerződés esetén a kötelesrész igény csak akkor érvényesíthető, ha a szerződés megkötésétől számított két éven belül nyílt meg az öröklés. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint a jövőben több szempontból is felértékelődik a végrendelet. Házastársak esetében is nagyobb szükség lehet rá, mint eddig, de az élettársak például csak akkor örökölnek elhunyt párjuk után, ha az örökhagyó őket végintézkedésben örökösévé nevezte.



Cikkünk első részéhez több olvasói kérdés érkezett, ezeket a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megválaszolta:

Mi a helyzet abban az esetben,ha az elhunytnak nincsen gyermeke. Élettársi viszonyban van, az élettársának viszont van gyermeke?


-    Végrendelet hiányában a Polgári Törvénykönyv alapján sem az élettárs, sem az élettárs gyermeke nem örököl az elhunyt után. Ez esetben a törvényes öröklés rendje szerint az elhunyt felmenői örökölnek.

Mivel a páromnak nincs gyereke, beléphet örökösként a testvéreinek gyereke?

-    Az öröklés rendje attól függ, hogy a pár megjelölés alatt házastársat vagy élettársat értünk. Amennyiben az elhunyt házastársának nincsen gyermeke, abban az esetben a házastárs örököl az elhunyt után és ez esetben nem előzi meg az öröklési rendben az elhunyt testvérének a gyermeke a házastársat. Amennyiben az elhunyt élettársnak nincsen gyermeke, abban az esetben a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint örökölhet a testvérének gyermeke.

Az élettárs ugyanolyan jogokkal bír mint a házastárs?

-    Abban az esetben, ha bejegyzett élettársról van szó (bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni), akkor rá a házastársra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ha élettársról van szó, akkor rá a házastárstól eltérő szabályok vonatkoznak. Az élettárs nem minősül törvényes örökösnek, így csak akkor örökölhet, ha az elhunyt így végrendelkezett.

privatbankar.hu