Kibírhatatlan a hőség, de az idei nyár egyáltalán nem rendkívüli és nem is kifejezetten forró

2018.08.04 13:18

Japánban több százan haltak meg a szélsőséges időjárás miatt, Spanyolországban vagy Németországban is szokatlanul magas hőértékeket mérnek, és Nagy-Britanniában vagy Svédországban is az extrém kánikulától szenvednek az emberek. Sokan a klímaváltozás egyenes következményének vélik a fejleményeket, pedig a globális felmelegedésnek ehhez kevés köze van. Azok is tévednek, akik szerint a ma Magyarországon tapasztalható hőség egy kirívó állapot. 

 
„Klímaváltozás van és lesz is, az, hogy milyen „forgatókönyv” szerint, azt nem tudni, az emberi tevékenység nagyban befolyásolhatja ezt, ez utóbbi évtizedek mérései alapján inkább felgyorsítja a folyamatokat. Ez azonban Európában érzékelhető a legkevésbé.
 
Az idei időjárás Magyarországon sem nevezhető extrémnek vagy kiemelkedőnek, az idei nyár egyáltalán nem rendkívüli és nem számít kifejezetten forrónak.
 
Most van az első hét, hogy hőségriadót rendeltek, illetve, hogy hőségre figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat.”
 
– nyilatkozta a Szabó Bea, az Időkép.hu meteorológusa.
 
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
 
A meteorológiai portál szakembere elmondta, a klímaváltozás miatt a globális átlaghőmérséklet a mérések kezdete óta 0,7-0,8 fokot emelkedett, a század végére pedig 2 fokos növekedést prognosztizálnak. De még az is előfordulhat, hogy fordított irányú folyamatok lesznek Európában, csökken majd az átlaghőmérséklet, főleg Európa földrajzi fekvésének, és a Golf-áramlatnak köszönhetően.
 
Azt viszont már most ki lehet jelenteni, hogy a szélsőséges időjárási események száma nőhet, illetve drasztikusabb lehet a csapadékeloszlás, azaz kevesebb időszakra oszlik majd el ugyanannyi mennyiségű eső, így gyakoribbak lehetnek az aszályok vagy az árvizek. A viharok száma ugyan csökken, de intenzitásuk növekszik.
 
„Régóta egy anticiklon peremén „tengődünk”, 30-35 fok közötti értékeket mérünk, és szinte naponta lehet számítani záporokra, zivatarokra.
 
Nem a magas hőmérséklet, hanem inkább a fülledtség okozhatja a problémát.
 
Lehet, hogy valaki nem kapja a nyakába az esőt, de a magas páratartalmat minden ember szervezete megérzi.”
 
– fejtette ki Szabó Bea.
 
Fotó: Drew Angerer/Getty Images
 
Előfordulhat, hogy jövő ilyenkor éppen a hűvös nyár miatt panaszkodunk majd, de az is lehet, hogy a tél lesz keményebb. Sőt, az is előfordulhat, hogy a hőemelkedéssel járó klímaváltozás után jön egy másik fajta klímaváltozás, amikor alacsonyabb lesz az átlaghőmérséklet, de ehhez több évtized kell. A mostani állapotokat sem lehet megszüntetni egyik-pillanatról a másikra.
 
„Ha meg is állítjuk az iparosodás miatti üvegházhatású gázkibocsátást, az óceánok hőkapacitásából, illetve a széndioxid hosszú légköri tartózkodási idejéből adódóan, globálisan még akkor is emelkedni fog a hőmérséklet, de nem feltétlenül Magyarországon.”
 
– hangzik az Időkép álláspontja.
 
Napraforgók egy aszályos mezőn, az észak-németországi Verdenben 2018. július 24-én
Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann
 
Az Európa egyes részein tapasztalt hőség, kánikula sem egy rendhagyó fejlemény, inkább az adott nagytérségi időjárás helyzetnek köszönhető, ugyanis egy anticiklon uralja az időjárást (ami hozzánk nem fog megérkezni), ezért vannak a rendkívüli értékek. Japánban is rendkívül magas páratartalom okozza a problémákat.
 
Szabó Bea elmondta, a mostani modellfutások szerint az előttünk álló két hétben nem emelkedik tovább a hőmérséklet, a most tapasztalható 30-35 fok lesz a jellemző.
 
Nem várható olyan, akár 40 fokos hőség, mint, amit tavaly vagy 2015-ben tapasztalatunk.
 
Biró Péter
zoom.hu