Kiderült: ennyi maradt Antal Imre mesés vagyonából

2017.12.14 14:46

Egy netes aukción kerül kalapács alá Antal Imre önéletrajzi könyvének kézirata és egy forgatókönyv-tervezet is, amit szintén a művész írt. Azt is mutatjuk, mennyi ideig tarthat egy örökösödési eljárás.

 

Elárverezik Antal Imre Pami című, önéletrajzi könyvének írógéppel készített kéziratát, melyen szerepelnek a humorista saját kézzel írt jegyzetei is, valamint szintén a kalapács alá kerül egy forgatókönyv-tervezet, melyet a művész még 1987-ben írt. A Pami kéziratának kikiáltási ára 30 ezer, a forgatókönyv-tervezeté pedig nyolcezer forint. Antal Imre 2008-ban hunyt el, hagyatékából ezeken kívül már gyakorlatilag semmi nem maradt - írja a Borsonline.
 
A tételekre az antikvarium.hu oldalon lehet licitálni december 17. este 10 óráig, december 13-án délután fél négykor a licit a forgatókönyv-tervezetre 8 101 forinton, a kéziratra pedig 55 ezer forinton áll.
 
Bár ebben az esetben nem erről van szó, maguk a hagyatéki eljárások gyakran elhúzódnak, és ennek az a legfőbb oka, hogy az örökösök csak hónapokkal az örökhagyó halála után kezdenek el érdemben foglalkozni a hagyatéki ügyekkel. Emellett sokan tévesen azt gondolják, hogy a hatóságok dolga az örökség felkutatása, holott ez nem így van.
 
A hagyatéki eljárás célja ugyanis elsősorban az öröklés rendjének a megállapítása - azaz, hogy ki örököl az elhunyt után - nem pedig a hagyaték teljes körű feltárása. Az önkormányzat hagyatéki leltárelőadójának és a közjegyzőnek sem dolga az elhunyt vagyona után nyomozni. Nem néznek be az örökhagyó széfjébe, és nem ellenőrzik, hány autó áll a garázsban. Azt sem tudják felkutatni, hogy van-e a fiók mélyén lapuló olyan végrendelet, amelynek tényét nem jegyezték be a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.
 
Elsősorban azokat a vagyonelemeket fontos összegyűjteni, amelyek szerepelnek valamilyen közhiteles nyilvántartásban (például lakás, nyaraló, autó, traktor, hajó), emellett a megtakarításokról és a bank-, illetve értékpapírszámlákról sem szabad megfeledkezni
- mondta a Pénzcentrumnak korábban Rák Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) jogi irodájának helyettes vezetője.
 
Hozzátette, azt is végig kell gondolni, volt-e tartozása az elhunytnak, hiszen az is a hagyaték részét képezi.
 
Ha az örökösök nem tudnak arról, hogy milyen megtakarításai voltak az elhunytnak, jó esély van rá, hogy előbb-utóbb tudomást szereznek róla, mert ezekről a bankok gyakran küldenek értesítőket. Akkor sincsen gond, ha később derül fény valamilyen vagyontárgyra, mert ennek rendezésére szolgál a póthagyatéki eljárás. A később megkerült vagyontárgy nem veszik el, vagy száll automatikusan az államra, de csak később - a póthagyatéki eljárás lefolytatása után - fognak tudni hozzájutni az örökösök.
 
Összességében tehát jó, ha minél előbb elkezdenek foglalkozni az örökösök a hagyatékkal, és alaposan utánajárnak, milyen tartozásai, megtakarításai és vagyontárgyai voltak az örökhagyónak. Normális esetben amúgy egy hagyatéki eljárás három hónap alatt lezajlik.
 
penzcentrum.hu