Kiderült végre: ennyi orvos hagyta el idén az országot

2015.09.15 18:22

Az idei év első fél évében 912 egészségügyi dolgozó, ebből 415 orvos vállalt külföldön munkát, legalábbis ezt mutatják az augusztusra várt, de csak szeptember 15-én nyilvánosságra hozott elvándorlási statisztikák. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint „rettenetes” a probléma.

Immáron nyolcadik éve makacsul tartja magát a megállíthatatlannak látszó trend: bőven több magyar orvos hagyja el évente az országot a jobb megélhetés reményében, mint amennyien kikerülnek az egyetem padsoraiból. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ legfrissebb adatai szerint az idei év első fél évében 912 egészségügyi dolgozó, ebből 415 orvos számára állított ki az intézmény a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolványt.

A hazai egészségügyi intézményeket elhagyó dolgozók legkedveltebb célországa az Egyesült Királyság, amit Németország, majd Ausztria követ. Az idén 229 egészségügyi dolgozó, ebből 111 orvos vállalt az Egyesült Királyságban munkát, míg Németországban 220-an, ebből 93 orvos, Ausztriában pedig 106-an, ebből 42 orvos próbált szerencsét. Az idei év első fél évében a 25–29 éves korosztályból vándoroltak ki a legtöbben, összesen 199-en, ebből 102 orvos. A 30–34 éves egészségügyi dolgozók közül 191-en hagyták el az országot, ebből 107 orvos próbálja ki szaktudását az ország határain túl. Az életkor előrehaladtával ez a szám folyamatosan csökken, a 35–39 éves korosztályból 172 egészségügyi dolgozó, ebből 78 orvos gyógyít külföldön.

Bátrabbak a nők és a belgyógyászok
Érdekes továbbá, hogy a 912 egészségügyi dolgozó közül, úgy tűnik, a szebbik nem képviselői bátrabbak: az idei év első fél évében 567 nő szedte a sátorfáját és választotta inkább a kinti munkát. Ami a szakképesítést illeti, a 912 egészségügyi dolgozóból 415 orvos, 114 fogorvos, 33 gyógyszerész, 259 ápoló, 8 szülésznő, 83 egyéb dolgozó hagyta el az országot a jobb megélhetés reményében. Úgy tűnik, a belgyógyászok a legelégedetlenebbek a hazai viszonyokkal, idén 38-an kaptak hatósági igazolványt. Őket a sebészek és az aneszteziológusok követik, 24-24-en távoztak az országból, háziorvosok pedig 23-an.

 

A távozók száma meghaladja a végzőkét
Éger István szerint nem az a lényeg, hogy a statisztikai adatok szerint valamelyest csökkent az orvoselvándorlás – míg 2012-ben 1108, addig 2013-ban 955, 2014-ben pedig 948 orvos kért a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítványt –, hanem az, hogy a távozók száma még mindig meghaladja a végzőkét. Mint a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke az MNO-nak kifejtette: még akkor sem vagyunk kisegítve, ha ez a két szám nagyjából megközelíti egymást, ugyanis a frissen végzett, de még kellő tapasztalattal nem rendelkező és a már egy ideje praktizáló, külföldön munkát vállaló szakorvos között óriási különbség van.

Éger szerint rettenetes a probléma: napról napra súlyosbodik az egészségügy helyzete és a betegellátás szakmai minősége. Mint mondta: Magyarországon a jó szintű egészségügyi ellátás szerencse dolga, ami nem újdonság, és bár hiába mutatkozott némi remény 2012–2013-ban a változásra, a lassan megindult bérfelzárkóztatás sajnos hamar meg is torpant. A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint a 2016-os költségvetés eddig megismert számai „brutálisan” rontják a kilátásokat, és erősítik az orvostársadalom kiábrándultságát, ugyanis a költségvetés jövőre sem ígér további bérfelzárkóztatást.

 

500 milliárd a betonba
Azt a keveset, amit adnak, azt is célfeladatokra adják – fejtette ki Éger, aki azt is hozzátette, hogy az egészségügyre szánt 560 milliárdból 500 milliárd (ennek 90 százaléka eleve uniós forrás) betonba ment, vagyis kórházépítésre, infrastruktúrára fordította a kormány. Ha nem lesz érdemi béremelés, könnyen lehet, hogy a rengeteg milliárdból felépített és felújított, gyönyörű kórházakban nem lesz hadra fogható, jól képzett, gyógyítani képes orvos. Egyenesen katasztrófa az egészségügy emberi erőforrás oldala – szögezte le a MOK elnöke, a kórházak és az egészségügyi intézmények ugyanis nem tudnak eleget tenni a szakmai és személyzeti minimumfeltételeknek, ami pedig veszélyezteti a betegellátás biztonságos és magas színvonalát. Éger szerint elképesztő, hogy „folyamatos hazudozás folyik a rendszerben emberi erőforrás oldalon”, mint mondta: csúsztatás zajlik a dolgozók nyilvántartási adataival.

Tarthatatlan, hogy nemcsak uniós összehasonlításban, hanem a magyar értelmiségi átlagbért nézve is a rangsor utolsó helyén kullognak a magyar orvosok – emelte ki Éger, aki szerint amíg nem kapják meg az orvosok ennek az értelmiségi átlagbérnek a két-háromszorosát, addig nem lesz itthon maradás, és addig lehetetlen eleget tenni a jól kitűzött népegészségügyi céloknak is. Véleménye szerint enélkül marad a hatalmas csődtömeg az egészségügyben, ami a lakosság elöregedésével hólabdaszerűen növekszik.

Konopás Noémi
mno.hu