Kifütyülték a kormányt az orvosok - piros lapot kaptak Káslerék

2019.09.21 17:39

Alaposan tévedett, aki azt hitte, hogy a Magyar Orvosi Kamara szombati nagygyűlésén az egészségügy és az orvostársadalom jövőjével kapcsolatban feltett konkrét kérdésekre konkrét válaszokat kap a döntéshozóktól. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár és Szalay-Bobrovniczky Vencel, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára válaszok helyett inkább a 2010 óta elért eredményeket ismételgette volna, ha a füttykoncert és a piros lapok intenzív lobogtatása nem fojtotta volna többször is beléjük a szót.

Fotó: Napi.hu /  MOK Facebook

 

"Elhalt ígéretek nyomában" címmel nagygyűlésre invitálta az orvostársadalmat a Magyar Orvosi Kamara (MOK), mert Éger István elnök szavai szerint az egészségügy problémáit már társadalmasítani kell, azaz nyilvánosság elé tárni, miután a legégetőbb kérdésekről a kormánnyal folytatott tárgyalás áprilisban félbeszakadt. A nagygyűlésen a MOK elnök várakozásai szerint a döntéshozóknak mindenképpen reagálni kellett volna többek között a szakdolgozói és orvosi bérek közötti feszültségre, a nyugdíjasok foglalkoztatásának anomáliáira, és az egészségügyi közkiadások alacsony szintjére is.
 
A rendezvényre az érintett 3 tárca - Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), Pénzügyminisztérium, Miniszterelnökség - vezetőjét is meginvitálták, a meghívóval a konkrét kérdéseket is elküldték, így lett volna idő felkészülni a válaszadásra.
 
Az Emmi részéről Kásler Miklós miniszter Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárt, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkárt jelölte ki, hogy a rendezvényen képviseljék a kormányt. A Pénzügyminisztérium határozott nemmel utasította vissza a meghívót, noha a kérdések jelentős része finanszírozási döntést igényel, a kassza kulcsát pedig a PM őrzi.
 
A szombati, a Magyar Vasúttörténeti Parkba meghirdetett eseményre több mint ezer orvos regisztrált, a jelenlévők száma nagyjából közelítette az előzetesen jelentkezőkét.
 
 
 
Nem hirtelen támadt felbuzdulás generálta a nagygyűlést
 
Éger István MOK elnök bevezetőjében legalább 15 évre visszamenőleg felsorolta, mikor, milyen pontokon hívta fel a MOK a kormány figyelmét az egészségügy mélyülő válságára, figyelmeztetett a szemléletváltás, a beavatkozás szükségességére, legtöbbször eredménytelenül. A kormányzati kifogásokra válaszul 2018-ban már kimondta a kamara, hogy a helyzet rendezése kizárólag a döntéshozói akaraton múlik. A múltidézéssel Éger leginkább azt szerette volna hangsúlyozni, nem hirtelen felbuzdulás, vagy dühkitörés indokolta a szombati nagygyűlést, régóta hordozott konfliktusok várnak feloldásra. Részletes és konkrét kérdéseire azonban most sem érkezett kormányzati válasz.
 
Szalay-Bobrovniczky Vince előadása elején mindjárt azzal kezdte, mennyit kaptak az Orbán-kormánytól az elmúlt kilenc évben az orvosok, ám a felsorolást hangos füttykoncert és piros lap lobogtatás - a rendezvény elején osztották ki a piros és a fehér lapokat, hogy a jelenlévő ezzel fejezhessék ki tiltakozásukat, vagy egyetértésüket - szakította félbe. A helyettes államtitkár némi kizökkenés után úgy folytatta, hogy az orvostársadalom a legfontosabb csoport a kormányzat számára,
 
de higgyék el, de léteznek más társadalmi csoportok is és ezt vegyék tudomásul,
 
amire hatalmas felháborodás következett. Szalay-Bobrovniczky erre kijelentette, " a magyar kormány tudja a kötelességét és a miniszter ígéretet tett arra, hogy még ebben a ciklusban béremelés fog bekövetkezni, ezt az ígéretünket tartani is fogjuk". Elmondta azt is, hogy van 152 milliárd forint a költségvetési tartalékban, de a kormány maga szeretne dönteni arról, hogy ezt mely csoportoknak adja. A tiltakozó közbekiáltásokra, morajlásra válaszul megjegyezte, "Nehéz így beszédet mondani" mire válaszul bekiabáltak: gyógyítani is nehéz.
 
 
 
A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának anomáliáiról - adminisztratív és adóterhek - azt mondta, egyelőre így szól a törvény, de bármikor tárgyalnak róla. Még megjegyezte, hogy a jelenlévők haragja "valamilyen szempontból természetesen jogos" és megérti az indulatot. Kijelentette, az egészségügyben még számos plusz forrás van, s bizalmat kért, amire szintén füttykoncerttel reagált a hallgatóság.
 

Nehéz itt állni, mert világosan érzem, hogy két tűz között vagyok - indított Horváth Ildikó, aki pályája elejének nehézségeit idézte mondandója elején. A MOK kérdésere adandó konkrét választ szintén megkerülve annyit mondott, egyetértenek azzal, hogy az orvosoknak is kell béremelés, ennek mértékéről tárgyalni kell, s az orvosi átlagjövedelem szerinte 800 ezer forint körül van. Kijelentését hatalmas felháborodás követte.
 
Fekete himlő és Afrika
 
Majd áttért arra az előadásra, amit eredetileg szeretett volna megtartani az emberközpontú egészségügyről, benne a vakcináció feltalálásával, a fekete himlő elleni küzdelemmel és az afrikai nehézségekkel, ám gyorsan kiderült, erre senki nem volt kíváncsi a teremben. A konkrétumok követelésére válaszul a fekete himlő taglalásáról áttért a három generációs egészségügyre, amelyet "erősen szeretnének folytatni", amire újra piros lapok lobogtak a kezekben.
 
Az újabb váltás után a folytatásból "kiderült" , jövőre 184 milliárddal több jut egészségügyre, amit hatékonyan is fel lehet használni, nem úgy, hogy minden harmadik ágyat üresen őriznek a kórházakban - fogalmazott Horváth Ildikó. Szó esett még hosszú távú gyógyításról, ösztönzőkről, munkacsoportok munkájáról, a tömeg azonban újra piros lapot lobogtatott. Amikor a 2010 óta az egészségügybe kerülő plusz források, és az Egészséges Budapest program történelmi jelentősége került napirendre, annyi piros lap emelkedett magasba, hogy az államtitkár abbahagyta mondókáját.
 
Az ezt követő, közvetlen kérdés-válasz részben felmerült összes felvetésre a következő kormányzati reakciók érkeztek a jelenlévőktől:
 
  • fontos kérdés,
  • tárgyalunk róla,
  • tárgyalni kell róla,
  • nincs ilyen probléma,
  • megkezdtük a tárgyalást,
  • szakértők foglalkoznak vele,
  • munkacsoport dolgozik rajta,
  • elkezdtük vizsgálni.
 
 
 
Az utolsó, béremelést firtató kérdésre érkező legkonkrétabb válasz a következő volt. "A  2022-ig tartó ciklusban lesz olyan béremelés, amire számíthatnak az orvosok, meg kell tárgyalnunk, hogy mekkora az a lépés, amekkorának az elérésével valóban nincs paraszolvencia."
 
Az ezután nem sokkal véget érő demonstrációról távozók semmitmondónak, lózungokkal, üres ígéretekkel telinek, a kérdéseket szándékosan félreértelmezőnek minősítették a találkozót. Teljesen eredménytelen volt a nagygyűlés - ezt már Kincses Gyula egészségügyi szakértő, volt államtitkár, az Újratervezés csoport MOK elnökjelöltje mondta az újságíróknak. Hegedűs Zsolt, szintén az Újratervezés csoport tagja úgy fogalmazott: Vasút-történeti múzeumban vagyunk, így stílszerűen mondva, vakvágányon az egészségügy, hátra kéne tolatni a rálátáshoz, amivel nem törődik senki. Éger István pedig az összes eredménynek azt nevezte, hogy sikerült a nyilvánosság elé vinni a problémát, s legalább meghallgatták őket a kormányzati szereplők.
 
A MOK követelései
  • Egységesen kötelező 900 ezer forintos kezdő szakorvosi minimális alapbér a közfinanszírozott ellátásban dolgozóknak, a munkaviszony típusától függetlenül, 2022 január 1-től.
  • A béremelés függvényében a paraszolvencia megszüntetése.
  • A nyugdíjasok diszkriminációjának megszüntetése.
  • Döntsék el, hogy orvosokkal vagy orvosi végzettséggel nem rendelkezőkkel (nondoktor, Msc. nővér) akarják-e a magyarokat gyógyítani pusztán takarékosságból.
  • Szerezzenek érvényt és ellenőrizzék mind a humán erőforrást érintően, mind az eszközöket illetően a szakmai minimumfeltételek meglétét, mert a jelenlegi állapot egy becsapás és a betegbiztonság súlyos megsértése.
 
Az Újratervezés csoport 12 pontja
 
Legyen biztonságos, minőségi és elérhető ellátás!
1. Kívánjuk a gyógyítás tisztaságát a hálapénz megszűnését
2. Felelős Egészségügyi Minisztpriiumot Budapesten
3. Az egésségügiy közkiadások GDP arányo növelését
4. Egylépcsős, jelentős béremelést 2020-ban, későbbi értékkövetéssel
5. Háromoldalú (kormányzat, MOK, betegszervezetek) szakértői munkacsoport felállítását a tennivalók megtárgyalására
6. Fél éven belül komplex tervet az egészségügy szerkezeti és finanszírozási megújítására
7. Szakmai minimumfeltételek megújítását, szigorú betartatását
8. A képzés, szakképzés átalakítását az orvosok és a betegek érdekében egyaránt
9. Az egészségügyi ellátás nyilvános teljesítmény- és hatékonyság mérését
10. A lakosság egészségtudatosságának növelését oktatását,.
11. Jövőképet az egészségügyben dolgozóknak a jelenlegi és a leendő betegeknek
12. Erős, szakai kompetenciákkal bíró orvosi kamarát szilárd és transzparens etikai helyzetet
 
 
Szepesi Anita
napi.hu