Kíméletlenül elkezdték felélni tartalékaikat a magyarok - íme, a friss számok

2020.05.11 15:07

Több mint 160 milliárd forintnyi értékpapírt adtak el a háztartások márciusban. A végtörlesztés és a Magyar Állampapír Plusz bevezetése előtt sem váltottak vissza ekkora állományt. Az olcsó OTP-részvényből viszont jól betáraztak a kisbefektetők.

illusztráció
 
Már márciusban nagyon jelentősen megcsapolták a háztartások az értékpapírszámláikon lévő megtakarításaikat - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A kisbefektetők 161,8 milliárd forintnyi állományt váltottak vissza, ez több annál, amennyit 2012 elején, a kedvezményes végtörlesztés hajrájában mozgósítottak, és annál is, amennyit tavaly májusban, a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) indulása előtt visszaváltottak, hogy június elején az új papírba forgathassák át a pénzüket. A háztartások értékpapír-állománya csaknem 400 milliárd forinttal csökkent márciusban, ebben a visszaváltások mellett szerepet játszott az is, hogy az árfolyamváltozások miatt több mint 230 milliárd forintnyi veszteség keletkezett a számlákon.
 
Éles fordulat az állampapíroknál
 
Az év elején még jól fogyott a lakossági állampapír, januárban és februárban csaknem 350 milliárd forint volt a nettó értékesítés, márciusban viszont már több állampapírt váltott vissza a lakosság, mint amennyit vásárolt. A jegybanki adatok szerint 40,9 milliárd forinttal haladta meg a visszaváltások mennyisége az új eladásokét, a háztartások állampapír-állománya emiatt 8369,1 milliárd forintra csökkent. Az eddig publikált számok alapján az áprilisi értékesítés sem lehetett túl erős, sőt az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) néhány hete módosított kibocsátási tervében az idén már azzal számol, hogy a lakosság bő 1100 milliárd forintnyi állampapírt vált majd vissza, illetve ennyi lejáró értékpapírt nem újít majd meg. Tavaly év végén még úgy kalkulált az ÁKK, hogy a lakosság állampapír-állománya 400 milliárd forinttal nő majd az idén.
 
Az éven túl lejáró kötvényekből még nőtt az állomány, vagyis a Prémium Magyar Állampapírokat és a MÁP+-t nem váltották vissza a kisbefektetők, sőt vásároltak még, ha nem is olyan mennyiséget, mint az év első két hónapjában, az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) és a Kincstári Takarékjegyek állománya viszont csökkenhetett, rövid állampapírokból ugyanis több mint 143 milliárd forintnyit adott el a lakosság. A devizás állampapír-állomány történelmi rekordon, 214,5 milliárd forinton állt március végén, vásárolni ugyan nem vásárolták a kisbefektetők a magyar devizakötvényt, de nyertek 10,7 milliárd forintot a forint gyengülésén az euróval szemben.
 
A többi hitelpapír, banki és vállalati kötvény jó ideje nem játszik már fontos szerepet a lakosság megtakarításai között. A jelzáloglevelek állománya 844 millió forint volt mindössze a hónap végén, márciusban 58 millió forintnyit váltottak vissza a háztartások. A banki kötvényeknél 1,2 milliárd forintos visszaváltás volt, de az állomány szinte stagnált, mivel az 56,4 milliárdnyi állomány nagyobbik része devizás. A visszaváltások is ezeket a kötvényeket érintették, amiben szerepet játszhatott a forint gyengülése is, hiszen a befektetők az árfolyamváltozások márciusban sokat nyerhettek. Vállalati kötvényből is volt némi visszaváltás, március végén 12,6 milliárd forintnyi maradt a háztartásoknál.
 
Vérfürdő a befektetési alapok piacán
 
A visszaváltások leginkább a befektetési alapokat érintették. A háztartások 141,2 milliárd forintnyi befektetési jegytől szabadultak meg márciusban. Ez hatalmas mennyiség, még a MÁP+ miatt sem mozdult meg egyik hónapban sem ekkora állomány, tavaly júniusban is csak 138,8 milliárd forint volt a visszaváltás. Ennek és a több mint 120 milliárd forintos árfolyamveszteségnek köszönhetően a hónap végén alig 3500 milliárd forintnyi befektetési jegy maradt a számláikon, ami hatéves mélypontot jelent. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai már hetekkel ezelőtt megjelentek, így a hatalmas mértékű visszaváltás nem meglepő.
 
A durva mértékű tőkekivonás azoknak az alapoknak okozhat gondot, amelyeknek a portfóliójában kevésbé likvid elemek is vannak, például tőzsdén nem forgó cégek részvényei vagy ingatlanok. A jegybank is érzékelte a problémát, és lehetővé tette, hogy az alapok hitelt vegyenek fel likviditásuk biztosítása érdekében. Magyarországon a Lehman-válság idején az ingatlanalapok kerültek nehéz helyzetbe a fokozott tőkekivonás miatt, az MNB legfrissebb kereskedelmi ingatlanpiaci jelentése szerint azonban jelenleg a nagy lakossági alapok még rendelkeznek elengedő likvid állománnyal ahhoz, hogy teljesíteni tudják a visszaváltásokat.
 
Háztartások értékpapírállománya (milliárd forint)
ÉRTÉKPAPÍR FEBRUÁR MÁRCIUS
Állampapír 8 399,4 8 369,1
Egyéb kötvény 70,5 69,9
Befektetési alap 3 765,1 3 503,2
Részvény 604,4 503,0
Összesen 12 839,3 12 445,2
Forrás: MNB
 
 
Eljött a Kánaán a spekulánsok számára
 
Egyetlen értékpapírtípus volt, amit nem váltottak vissza márciusban a háztartások, sőt még vásároltak is belőle: a részvény. Az árfolyamok ugyan zuhantak a koronavírus-járvány okozta válságban, így a kisbefektetők el is buktak 121,7 milliárd forintot a tőzsdén, de a bátrakat ez nem zavarta. Sokan vélekedtek úgy, hogy a zuhanó árfolyamok ideális lehetőséget biztosítanak a vásárlásra, összesen 22,2 milliárd forintnyi friss lakossági pénz áramlott így a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójába. Az árfolyamesések miatt a háztartások részvényállománya viszont alig 500 milliárd forint volt március végén, ami két és féléves mélypont.
 
A kisbefektetők kedvence, akárcsak a Lehman-válság idején, most is az OTP volt. Nem pénzügyi vállalatok részvényeiből is vásárolt a lakosság mintegy 5,3 milliárd forintnyit, de bankpapírokból 17,8 milliárd forint értékben tárazott be. Az OTP tavaly decemberben járt a csúcson, akkor 15850 forintos tetőzött az árfolyama, az idén áprilisban volt, hogy ennek a felén forgott a papír.
 
Magyarország leggazdagabbjai nem sokat buktak
 
Kiválóan vizsgáztak az elmúlt hónapok befektetési viharaiban a magyar privátbanki szolgáltatók - állítja az ágazat adatait elemző Blochamps Capital ügyvezető igazgatója, Karagich István. Miközben a nemzetközi tőkepiacokon hatalmas vagyonok égtek el koronavírus járvány miatt - a mélyponton a Dow Jones közel 40, az S&P 35, Nasdaq 30 százalékos mínuszban volt a február közepi értékekhez képest -, addig a magyar privátbanki ügyfelek esetében mérsékelt volt a vagyonvesztés annak köszönhetően, hogy az ügyfélportfóliókban minimális, 10 százalék alatt volt a direkt részvényhányad.
A magyar gazdagok megfogadták a szolgáltatók javaslatait és az elmúlt hónapokban irányt kereső piacok helyett a vagyon jelentős részét likvid, biztonságos formában tartották. Ebben komoly segítségükre volt a tavaly nyár óta elérhető Magyar Állampapír Plusz konstrukció, amelynek köszönhetően a Blochamps felmérése szerint tavaly év végén a privátbanki ügyfélvagyon 44 százaléka volt (állam)kötvényben. Mindehhez közel 20 százalékban készpénz és bankbetét adódott. "Ügyfeleink jellemzően a vagyon kisebb részét fektetik kockázatosabb konstrukciókba a szakembereink által kidolgozott komplex portfoliókban, a fennmaradó megtakarítások esetében elsősorban az értékállóság biztosítása a cél - ennek pedig az elmúlt hónapokban az állampapír befektetések biztos hozama kiválóan megfelelt" - mondta el Pleschinger Gyula Márk az MKB Bank privátbanki igazgatója.
A koronavírus járvány okozta gazdasági sokk persze a hazai vagyonosokat sem kerülte el teljesen, ám ahogy Karagich István fogalmaz, a gondok náluk most döntően nem a megtakarítási, hanem a reáloldalon érezhetőek: cégeik tovább működtetésének, likviditásának biztosítása most a fő kérdés. Ebben a tekintetben jó hír, hogy a privátbanki befektetéseik miatt a vagyonosoknak nem kell külön aggódniuk. "Egyelőre komolyabb vagyonkivonás alig történik, s ha a piacok stabilizálódnak, még ha nem is a gyors felpattanás forgatókönyve érvényesül, a hazai ügyfelek kellő likviditásuknak köszönhetően 2-3 éves távon kifejezetten busásan lovagolhatják meg a felívelésben rejlő lehetőségeket." - mondja.
A gazdag magyarok vártnál visszafogottabb vagyonvesztését valószínűsíti friss elemzésében a privátbanki ügyfélvagyonok alakulását világszerte prognosztizáló Knight Frank tanácsadó cég, amelynek 2024-re szóló várakozásai szerint 6 százalékkal emelkedhet 2024-ig a legalább 300 millió forintos vagyonnal rendelkező magyar gazdagok száma. A hazai privátbanki adatokat szorosabban követő Blochamps szerint öt év múlva akár 20-25 százalékkal is többen lehetnek az elitklub tagjai hazánkban, számukat Karagich István a 2019-es 19 ezer helyett 23 ezer fölé várja. A szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a mostani válság nyomán vélhetően tovább erősödik majd a vagyonkoncentráció: miközben az alsóbb vagyoni szintekre fajlagosan kevesebben lépnek majd be, arányaiban erősebben bővül majd az eddig is milliárdos vagyonokkal bírók megtakarítása.
 
Herman Bernadett
napi.hu