Kisebb rész jut a magyar nyugdíjasoknak, hiába volt a felívelés

2020.05.07 14:34

A GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben, ás a következő években még kisebb lesz az ilyen típusú kiadások aránya. Vagyis hiába növekszik a magyar gazdaság, de a nyugdíjasokra kisebb arányban költ már most és majd a későbbiekben is az állam

,,Nem tudunk lépést tartani a társadalom többi tagjával..."

 

Sok egyéb mellett a nyugdíjak alakulását is modellezi Magyarország konvergenciaprogramja, melyet a napokban küldtek el az Európai Uniónak. A számok nem hazudnak: a GDP-hez mérten kisebb lett az állam ráfordítása az idősek ellátására az elmúlt négy évben. Az adatok szerint míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják - derül ki az Mfor.hu cikkéből, amely szerint az is látszik a dokumentumból, hogy a gazdasági növekedésből még egy ideig biztosan nem részesülnek ekkora mértékben az idősek.
 
Az Orbán Viktor vezette kormány álláspontja az, hogy az elmúlt években sikeresen védték meg a nyugdíjak vásárlóerejét, míg a kritikusok azt állítják, hogy az inflációarányos - azt is utólag kompenzáló - emelési rendszer nem javított, inkább rontott az idősek anyagi helyzetén. Ráadásul az ő vásárlási szokásaik el is térnek az átlagétól, így rosszabbul járnak, mint a bérből élők, akik kevesebb élelmiszert vásárolnak, míg ezek drágultak nagyobb mértékben az elmúlt években.
 
A friss konvergenciaprogram inkább a rendszer kritikusainak fog munícióul szolgálni: az adatok szerint míg 2016-ban az állami nyugdíjkiadások a GDP 9,7 százalékát tették ki, addig idén a 9 százalékát fogják. Mindezt úgy, hogy a koronavírus miatti gazdasági összeomlás a jövedelmek közül a nyugdíjakat nem sújtja, mivel abból nem vesznek el, azok folyósítása zavartalan, a januári 2,8 százalékos emelésnek megfelelően" 
 
- közli a portál, amely kitér rá, hogy mivel a gazdaság gyorsan bővült ez természetesen nem jelenti azt, hogy csökkentek volna a nyugdíjkiadások, de azt mutatja, hogy a gazdaság elmúlt évekbeli gyors növekedéséből nem részesültek az idősek.
 
A jövőben sem látszik filozófiai változás a nyugdíjaknál a kormány részéről:
 
a 2030-ra vonatkozó előrejelzés szerint már csak a GDP 8,4 százalékát fogják kitenni az állami nyugdíjkiadások, pedig közben a vállalása szerint 2021-től négy év alatt visszaépül a 13. havi nyugdíj egy 53. heti juttatás formájában, ami közel 300 milliárd forintos többletkiadást jelent majd.
 
A 2016-os mutatót csak 2050 táján érheti el a GDP-arányos kiadásoknál a nyugdíjak részesedése, de ennek oka az, hogy már túl leszünk egy jelentős belépési hullámon a nyugdíjrendszerbe, kritikus szintet fog elérni az egy keresőre jutó ellátottak száma. Pusztán a létszám alakulása is megmagyarázhatja a GDP-ben való részesedés emelkedését 10,6 százalékra.
 

Az állami nyugdíjkiadás részesedése a GDP-ből:

2016: 9,7%

2020: 9,0%

2030: 8,4%

2040: 9,4%

2050: 10,6%

2060: 11,1%

2070: 11,2%

forrás: mfor.hu