Kiszámoltuk: ekkora nyugdíjcsökkentés zúdulhat ránk, ha az igenek nyernek

2015.07.28 11:09

Kétszázmilliárd forintot kell hirtelen előkaparnia a kormánynak, ha a jelenleg aláírásgyűjtés alatt álló, férfiak 40 év munkaviszonya utáni nyugdíjazásról szóló népszavazás eredménye ezt megköveteli. A finanszírozásra nincsenek egyszerű megoldások, azonban muszáj megoldást találni, mert sem a nyugdíjkassza, sem pedig a költségvetés hiánya nem borulhat fel.

Beindult a kampány
Felpörögtek az események a szakszervezetek által indított, a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásról szóló népszavazás körül. A referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírás gyűjtése már elkezdődött, és a szakszervezet vezetői egy csapásra már meg is találták a plusz kiadás fedezetét.

A férfiak korai nyugdíjba vonulásának lehetősége ugyanis - amennyiben a nép is úgy dönt - nem kevés pénzbe kerül. Korábbi számításaink szerint 200 milliárd forintot is elérheti már az első évben ez a kiadási tétel.


De ki fizeti?
Adódik a kérdés: ki fogja fizetni ezt a 200 milliárd forintot, ha a program a népszavazást követő január elsején már életbe is lép, hogy az ne borítsa fel a nyugdíjkasszát és ezzel a költségvetés hiányát?

Több lehetőség is adódik ebben az esetben:

- Nem a nyugdíjkassza egyensúlyát oldja meg a kormány, hanem a költségvetés egyensúlyának felborulását akadályozza meg. Ennek egyik lehetősége, hogy általános adóemeléssel finanszírozza a plusz kiadásokat, vagyis a teljes adófizetői kör finanszíroz egy olyan intézkedést, ami bizonyos réteget hoz előnybe, évről-évre.
- A másik költségvetési opció logikusan a tartós (vagyis minden évben hatással járó) kiadás oldali lefaragás, vagyis nem fűnyíróelvszerű intézkedéssorozat. Az esetlegesen reformintézkedésnek is nevezhető lépések azonban azonnal nem tudnák kompenzálni a többletkiadásokat.
- A nyugdíjkassza egyensúlyának megbomlását igyekszik a kormány megakadályozni, első körben a bevételek emelésével, vagyis a szociális hozzájárulási adó, járulékok emelésével. Ennek a munkaerőköltségre és a vállalatok munkaerőkeresletére gyakorolt hatását nem is szükséges részletezni.
- A nyugdíjkasszán belüli másik opció a kifizetések leszorítása olyan szintre, hogy a jelenlegi keretbe beleférjen ez a 200 milliárd forintra becsült kiadási tétel. Itt értelemszerűen a havi nyugdíjellátások csökkenésére kell gondolni.
- Az ötödik forgatókönyv (melynek nagyon alacsony a valószínűsége), hogy a kormány nem kompenzálja a többletkiadást, vagyis ennyivel emelkedik a költségvetés hiánya. Jövőre ez hozzávetőlegesen 2,7%-ra tornászná fel a 2%-ra kitűzött költségvetési deficitet.

Az olyan irreális forgatókönyvektől pedig inkább tekintsünk el, hogy egy csapásra kifehéredik a gazdaság, felpörög a gazdasági növekedés 7%-ra és így lesz 200 ezer új munkahely, vagy hirtelen megfordulnak a keserves demográfiai folyamatok, esetleg a külföldön munkát vállaló magyarok gyorsan hazaköltöznek és mind találnak munkahelyet is.

Íme a szám!
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter megnyilvánulása, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak küldött válaszából (miszerint egy ilyen intézkedéssel a nyugdíjasok jövedelme is csökkenhet) arra következtetünk, hogy a kormány a nyugdíjkifizetések visszavágásával kezelné a helyzetet. Ez viszont egyáltalán nem lenne népszerű, ezért kérdés, hogy mekkora politikai támogatottsága lenne a kormánypártok körében. A Jobbik és az MSZP már a Férfiak40 program mögé állt, a Fidesz (amely a Nők40 program kezdeményezésével lényegében már 2011-ben kiásta magának ezt a vermet) egyelőre nem szólalt meg az ügyben.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2014. decemberi adatai alapján a következőkből indulunk ki megközelítő számításainkban:

- Tavaly az állam 2,182 millió személynek utalt ki összeget nyugellátás címen.
- Átlagosan havonta 111 630 forintot.
- Éves szinten ez 2922 milliárd forintnak felel meg.

Ahhoz, hogy ez a kiadási összeg nominális szinten ne változzon, miközben 150 ezer fővel emelkedne az érintettek köre, arra lenne szükség, hogy az egy főre eső havi átlagos kifizetések megközelítőleg 6,4%-kal csökkenjenek.

Egy átlagos nyugdíjas esetében ez azt jelentené, hogy a havi 111,6 ezres nyugdíj helyett a jövőben 104,5 ezres nyugdíjat kapna.

A fenti számítások fényében jól látszik, egyáltalán nem mindegy, hogy ha majd oda kerül a sor, hová húzza be a szavazópolgár az x-et. Nem árt emellett egy lépést hátrébb lépnünk és feltenni magunknak az üggyel kapcsolatban a kiinduló kérdést: ha valahogy a kormánynak sikerülne is összeszednie ezt a 200 milliárd forintos plusz mozgásteret, akkor azt valóban erre célszerű elkölteni?

Hogyan tovább?
A szakszervezetek egy héttel ezelőtt kezdték meg az aláírásgyűjtő akciójukat és terveik szerint két hónap alatt összegyűjtenék a szükséges 200 ezer aláírást, ami kötelező jelleggel előírná a népszavazás kihirdetését (az akció egyébként november 2-ig tart). Azzal számolnak, hogy ha összegyűlik a megfelelő számú aláírás, akkor az idei év végén, vagy 2016 elején lebonyolítanák a referendumot. Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a szavazásra jogosultak felének, vagyis több mint 4 millió állampolgárnak részt kell vennie. Ha az igenek nyernének, akkor a parlamentnek 180 napon belül törvényt kell alkotnia a kérdésben és ez a döntés három évig kötelező.

Érdemes egyébként felidézni: azért kezdődhetett meg az aláírásgyűjtés a kérdésről, mert a Kúria június végén felülvizsgálta a Nemzeti Választási Bizottság döntését és engedélyezte az aláírásgyűjtést a Férfiak40 programhoz. A Kúria döntésének teljes indoklása itt olvasható, mi csak egy részletet emelnénk ki belőle. "A Kúria megítélése szerint a kérdés az esélyegyenlőség megteremtéséről szól a nyugdíjba vonulás kapcsán. Ebből kifolyólag az nem jár automatikusan pénzügyi hatásokkal, mert a jogalkotó maga dönti el, hogy a nemek közötti esélyegyenlőséget hogyan, milyen irányban kívánja megteremteni a nyugdíjrendszerben" - áll az indoklásban. Pedig a fent bemutatott költségvetési hatások is azt mutatják, hogy szinte automatikus pénzügyi hatásokkal járhat egy ilyen döntés.

portfolio.hu