Kiszivárgott Brüsszel új terve: hatalmas összeget vennének el Magyarországtól

2018.04.23 09:53

Több tízmilliárd eurónyi uniós támogatást irányítanak át a 2021-2027-es uniós költségvetés drasztikusan módosuló szabályai miatt Lengyelország, Magyarország és Csehország felől a válság által erősen érintett dél-európai országok irányába - tudta meg a Financial Times, amely megszerezte a május 2-án megjelenő uniós költségvetési javaslat munkaanyagát.

Kiszivárgott Brüsszel új terve: hatalmas összeget vennének el Magyarországtól
Sajátos üdvözlés Orbán és Junker között
Fotó: JOHN THYS / AFP
 

A cikk szerint az átalakítások különösen nyugtalanítóak lehetnek Lengyelországnak és Magyarországnak amiatt a már múlt héten kiszivárgott fejlemény miatt, hogy először az EU történetében politikai (jogállamisági) feltételekhez kötik a támogatások kifizetését. Egy régiós diplomata ki is mondta a lapnak: a mi régiónk rovására gazdálkodik a szűkös forrásokkal az Európai Bizottság, azaz tényleg pénzt fog veszíteni a régiónk.

 

Az Financial Times cikkének néhány fontosabb információja:

 
  • A most 350 milliárd eurós Kohéziós Alap pénzelosztási szabályait drasztikusan átszabják: eddig csak az egy főre jutó GDP-alapú fejlettség mutatószáma alapján dőlt el, hogy az adott ország régiói mennyi uniós támogatásra jogosultak. 2021-től viszont (régi ígéret alapján) egy sokkal szélesebb mutatószám rendszer jön, amelyben figyelembe veszik a fiatalkori munkanélküliséget (még mindig súlyosan érinti a dél-európai államokat), az oktatás helyzetét, a migrációval kapcsolatos környezetet (feltehetően az intézményrendszert) és az innovációs kereteket.
 
  • Erősödik az EU-forrásokhoz való hozzáférés feltételessége: egyrészt az uniós alapelvek teljesítéséhez kötik a pénzosztást (a jogállamiság meglétéhez, vagy hiányához, azaz például a független bírósági rendszerhez), másrészt az is változik, hogy hogyan lehet elosztani a pénzeket (nem fejtette ki a lap). Nem véletlen mindezek miatt, hogy a készülő EU-s költségvetésben lesz egy "kohézió és értékek" című fejezet, és a lap szerint ezek a fejlemények egyértelműen aggodalmat kelthetnek Varsóban és Budapesten a jogállamiság (a független bírósági rendszer) terén folytatott eddigi brüsszeli viták miatt, amit persze a két ország úgy állíthat majd be, hogy beavatkoztak a szuverenitásukba.
 
  • A pénzelosztás szabályait úgy változtatja majd az Európai Bizottság, hogy az végső soron forrásokat terel majd át Lengyelországtól, Magyarországtól, Csehországtól és a balti államoktól Olaszország, Görögország és egyes francia régiók felé. Ez egyfajta kompenzáció is azért, hogy az EU-csatlakozás után a kelet-közép-európai régió felzárkóztatási célja erősen csökkentette a dél-európai országok által elérhető források mennyiségét. Lengyelország a 2014-2020-as uniós ciklusban összesen 77 milliárd eurónyi Kohéziós Alapbeli EU-pénzt költhet, Magyarország 22 milliárdot, Szlovákia 14 milliárdot a 350 milliárdból.
 
  • Mindez csak felerősíti azokat a vitákat és feszültségeket, amik abból erednek, hogy a Brexit eleve költségvetési lyukat üt a büdzsén, és számos egyéb új célra is forrást kell találni. A lap szerint a költségvetésért felelős biztos azt mondta: 5-10%-os vágás szükséges a kohéziós támogatásoknál, és egy megszólaltatott kohéziós politikai szakértő szerint az elmúlt 30 év legkeményebb vitái jöhetnek 2021-től induló EU-s költségvetés elfogadása körül.
 
  • Az egyébként is szűkülő kohéziós kassza mellet egyértelműen bejön a forráselosztás szabályaiba az, hogy mely országok mennyi menekültet fogadtak be. A lap emlékeztet arra, hogy mind Emmanuel Macron francia elnök, mind Angela Merkel német kancellár támogatja az ilyen típusú pénzügyi támogatást, amivel Németország, illetve Svédország mindenképpen számíthat forrásokra.
 
  • A Bizottság azon is szigorít, hogy mely fejlesztések válnak jogosulttá EU-s támogatásra, ami összességében afelé vezet, hogy nőni fog a tagállamok által felhasználandó költségvetési támogatások összege (csökken az EU-s társfinanszírozás aránya, ami Magyarországon a mostani ciklus Operatív Programjainak döntő többségének 85%-os).
 
  • Jó hír mindezek mellett a régiónk országainak, hogy a Bizottság tervei szerint alsó és felső korlát közé szorítják azt, hogy a költségvetési alkudozások során az egyes országok mennyi pénzt veszthetnek mások javára, illetve mennyi pénzt nyerhetnek mások kárára.
 
portfolio.hu
 


hirtv.hu