Kopogtat a klímaváltozás a Kárpát-medencében, drágulnak az élelmiszerek

2021.05.16 14:40

Az idei tavasz időjárási meglepetései már nem is számítanak meglepetésnek – egyre gyakrabban írják felül a gazdák várakozásait és emelik az egekbe a zöldség- és gyümölcsárakat a kései fagyok. Ezenkívül az enyhe tél, az extrém aszályos időszakok és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is jelzi: a klímaváltozás hatásaival a Kárpát-medencében is számolnunk kell. A Hetek cikke.

 
Idén akár 30 százalékkal is drágulhat a zöldség-gyümölcs, miután a márciusi fagyok óriási károkat okoztak a gyümölcsösökben. Különösen a kajszi- és az őszibarackból lehet számítani óriási hiányra, nemcsak hazai, hanem európai szinten is, de például a korai burgonya jelentős része is elfagyott. Ráadásul ez nem új jelenség: a barackosok évek óta elfagynak a kiszámíthatatlan – vagy éppen már nagyon is kiszámíthatótavaszi erős fagyoknak köszönhetően. Nem csak önmagában a fagyokkal van gond: a telek is egyre enyhébbek – amellett, hogy ez kedvez a kártevőknek, a fák is korábban kezdenek rügyezni és virágozni, így jobban ki vannak szolgáltatva a hullámokban érkező erős hidegnek.
 
Mindez az éghajlatváltozással van összefüggésben, amelynek következményeit már évek óta tapasztaljuk – nem csak a kiszámíthatatlan tavaszi fagyok tekintetében. A folyamat Magyarországon a hőhullámok gyarapodásával, a jelenleginél szélsőségesebb vízjárással jellemezhető, csökkent a hideg napok száma, míg a meleg napoké megemelkedett. Várhatóan egyre hosszabbak lesznek az aszályos időszakok, s egyre gyakoribbá válnak a nagy intenzitású, bőséges esővel járó viharok. Területileg egyenetlen lesz a csapadékeloszlás, ami elsősorban Magyarország középső, keleti és északkeleti területeit érintheti.
 
„A legsúlyosabb változásnak ma már az tűnik – ezt a világűrből lehet megfigyelni –, hogy a korábbi éghajlati öveknek nevezett jól körülhatárolható, hőmérséklettel, uralkodó széliránnyal és csapadékviszonyokkal jellemzett területek a bolygón »elvándorlásban« vannak” – magyarázta a lapnak jelenség globális hátterét Kenéz István nyugalmazott természetvédelmi őr. A Bak- és Ráktérítő szélességi körök közötti terület a nap sugárzása által leginkább melegített része a bolygónak. Az üvegházhatás miatt – ami a bolygó teljes légkörében kialakult – a nap-éj egyenlőség vonalak közötti felmelegedés sokkal erőteljesebb lett az utóbbi évtizedekben. Az Egyenlítő mentéről felszálló párában gazdag, meleg légtömegek emelkedési sebessége ennek következtében – magasabb hőmérsékletük miatt – gyorsabb, hamarabb elérik azt a magasságot, ahol a bennük szállított vízpára kicsapódik és visszahullik a földre. Mivel a folyamat gyorsan lezajlik, a magas légköri légáramlatok nem szállítják el ezeket a nedves légtömegeket a felemelkedési helytől távolabbra, ezért a mindennapos esők övezete – az esőerdők sávja – keskenyedik.
 
 
Mindez Magyarországra, illetve azon belül a Balaton térségére vetítve a legújabb előrejelzések szerint azt eredményezi, hogy a következő 10 évben a nyári és téli átlaghőmérséklet 0,5 Celsius-fokkal, a tavaszi és az őszi pedig 0,3 Celsius-fokkal nő. 2050 utánra kitekintve a várható növekedés mintegy 2 Celsius-fok lesz – mondta el a Heteknek Könczölné Egerszegi Zita, a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. környezetvédelmi programigazgatója. A fagyos napok száma igen jelentősen, 10 év alatt 3, 2050-re 14 nappal csökken. Az éves csapadékösszeg alig változik, de ezen belül a nyári csapadékmennyiség 10 év alatt mintegy 15 milliméterrel, 2050 után pedig 50 milliméterrel csökken. Az őszi csapadék is kevesebb lesz, míg a téli és tavaszi csapadékmennyiség megnő, de sokkal kevesebb lesz a havazás. Ugyanakkor növekszik a szélsőségesen meleg napok száma és a hőhullámok hosszúsága. Nem halaszthatók tehát a helyi szintű beavatkozások, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozás mérsékléséhez, és az annak hatásaihoz történő alkalmazkodáshoz is.
 
Kenéz István ehhez hozzátette: Magyarországon a globális hatások közül pillanatnyilag úgy tűnik, legalább két fontos elem változik. Az egyik, hogy a leszálló légáramlatok öve közelebb kerül a területünkhöz. Ennek figyelmeztető jele, hogy a téli napokon egyre gyakrabban emelkedik 20 Celsius-fok fölé a hőmérséklet, megjelentek a szaharai portól sáros esők, havazások („piros hó”), valamint a csapadék nem egyenlően oszlik meg. „Az elmúlt évtizedben a talajok felszín közeli rétege porszárazzá vált. Idén márciusban például Veszprém megyében már 30 százalék alatti nedvességi értékeket mértek. A száraz talajt az egyre gyakrabban viharos vagy erős légmozgás messze szállítja” – jegyezte meg Kenéz István, aki szerint az egyik legsürgetőbb feladat, hogy a pazarló vízfelhasználást felváltsa a vízvisszatartás és a gazdaságos vízfelhasználás.
 
Könczölné Egerszegi Zita ennek kapcsán elmondta: a csapadékvíz-rendezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a vízmegtartó vízgazdálkodás szempontjaira – nem csak a balatoni régióban. A vízvisszatartás révén mérsékelhető a talajvízszint csökkenésének veszélye, valamint öntözővíz nyerhető. Az aszályos időszakok gyakoribbá válásával fokozódik a lakosság részéről is az öntözési vízhasználat, amely egyrészt az ivóvízellátási infrastruktúrát, másrészt a felszín alatti vizeket terheli. A települések területére hulló csapadékvíz felhasználható és felhasználandó, megújuló erőforrás.
 
forrás: hetek.hu