Koronafóbia: ha vége is lesz a járványnak, a félelem sokáig velünk marad

2020.05.25 06:02

A koronavírus-járvány lassan visszaszorul, az általa okozott félelem és az azzal járó mentális problémák viszont még velünk maradhatnak.

 
Dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Infektológiai Osztályának vezetője egyenesen koronafóbiáról beszélt egy tegnapi interjúban.
 
– A koronafóbia kóros félelem a fertőzéstől, teljes tudati beszűkültség, bezárkózás, kóros fertőtlenítés és félelem másoktól. Komoly társadalmi és pszichés következményei is vannak ennek a vírusnak a súlyos gazdasági károk mellett – mondta a pestisracok.hu-nak.
 
Talán olvasóink közül is többen elgondolkodtak már azon, nem viszik-e néha túlzásba a kézmosást, rendjén van-e, hogy minden szembejövő idegent szorongva kikerülünk. A Blikk szombati felmérése szerint az emberek többsége, bár már tehetné, mégsem menne most étterembe vagy kocsmázni a barátokkal, nem engedi nyári táborba a gyereket, és ha megjön a kánikula, akkor is elkerüli a strandokat. Normális reakciók ezek, idővel leszokunk róluk vagy velünk maradnak?
 
Grafikánk azt foglalja össze, mely szokások és félelmek kísérhetnek el minket a vírus tombolása után is, és mivel ellensúlyozhatjuk a mindennapi életben a rettegést
 
Grafika: Séra Tamás
 
– Azokat az embereket veszélyeztetheti leginkább a koronafóbia, akik már a járvány előtt is szorongtak, netán pánikbetegek voltak. Ők tehetlenséget, kiszolgáltatottságot érezhetnek, és ahogy a rettegés egyre inkább maga alá gyűri őket, egyre irreálisabbá válnak a félelmeik. Sok hétköznapi tevékenység a járvány után is veszélyesnek tűnik majd számukra – magyarázta Makai Gábor pszichológus a jelenséget.
 
A szakembert szerint nem marad minden így örökre, de az emberek többségének több hónapra lesz szüksége, hogy ugyanúgy élje az életét, mint korábban.
 
– Akkor, ha majd látják, hogy egyre többen kezdenek visszatérni a régi ritmushoz, eljárnak dolgozni vagy szórakozni, és ennek nincs semmi rossz következménye. Egyre kevésbé figyeljük majd paranoid módon a többieket, ki hord maszkot, ki nem, ki fújja az orrát, ki tüsszentett, és nem tűnik majd veszélyesnek felszállni egy buszra, beülni egy moziba. Akinek nem sikerül túljutnia mindezen, annál a járványtól független lelki okok bújhatnak meg a háttérben – hívta fel a figyelmet a pszichológus.
 
Ócsai Lajos járványügyi szakértő szerint viszont nem baj, ha néhányat megőrzünk új szokásainkból.
 
– A gyakori és szakszerű kézmosás nemcsak a koronavírust tartja távol, de nyáron a hasmenéses betegségeket, télen pedig az influenzát is. Akkor majd újra érdemes lesz elővenni a maszkot is. A japánok régóta hordják, és nincsenek is náluk nagy influenzajárványok. Sokkal kevesebb embert terítenének le a téli vírusok, ha akkor is otthon maradnának, akik nem érzik jól magukat. Ha továbbra is használnánk a fertőtlenítőszereket a konyhában, kevesebb lenne a bélrendszeri fertőzésből is. Az pedig külön jó, hogy az emberek többsége is megtanult rendesen kezet mosni. Ha nem szoknak le róla, kevesebb lesz a megbetegedés – sorolta a szakértő a járvány előnyös hozadékait.
 
Vissza fog térni a kézfogás?
 
A legősibb köszöntési mód, ami már ie. 9. század óta ismert és használatos, egyben a legveszélyesebb is: az összes cseppfertőzéses betegséget át lehet adni vele. Ezért most sokan könyök- vagy bokapacsival helyettesítik. De nem kell elbúcsúzni tőle végleg: lehet, hogy csak 2025-ben, de visszatér – idézi az index Sherylin Hamilton ottawai egyetemi kutatót.
 
Vajta Zoltán 
blikk.hu