Koronavírus: drámai ütemben nő a magyar kórházak terhelése

2021.10.27 06:23

Olyan tempóban romlik a koronavírus-helyzet a magyar kórházakban, mint tavaly ilyenkor. A jelenlegi terhelés ugyanakkor még kezelhető, bár a rendszerben dolgozók egyre nehezebb helyzetben vannak: kevesebben vannak, mint 2020-ban ilyenkor, a sokadik hullámban kell helytállniuk és közben a normál ellátást is fel kéne pörgetni. Az intézményekből származó értesüléseink is megerősítik a romló helyzetet. Ami pedig igazán aggasztó, hogy nem látni egyelőre, hogy a 2020-hoz hasonló trend kibontakozását mi állíthatja meg. Ez nemcsak a covidos betegek szempontjából kedvezőtlen helyzet, hanem a "normál" közfinanszírozott egészségügyi ellátásra szoruló betegek számára is.

Fotó: Veres Nándor / mti.hu

 

Egyre többen vannak kórházban
 
A napi új fertőzötti számok, a reprodukciós ráta és az elvégzett tesztek pozitív aránya alapján egyértelműen kijelenthetjük, hogy
 
MAGYARORSZÁGON TOMBOL A NEGYEDIK HULLÁM, HÉT/HÉT ALAPON MÁR DUPLÁZÓDÓ ESETSZÁMOKAT LÁTHATUNK.
 
A mintavételek 15%-a már pozitivitást mutat, ami azt is jelenti, hogy teljesen kontrollálatlanul terjed a fertőzés az egész országban, a járványügy már csak fut a romló helyzet után. A legutóbbi adatok alapján pedig már a halálozás tekintetében is megindult a folyamatok gyors romlása, és a kórházi számok alapján úgy tűnik, ennek nem mostanában lesz vége.
 
A kedd reggeli jelentés szerint már 1685 ember fekszik a magyar kórházakban a fertőzéssel összefüggésben, ami egyelőre 1000 fővel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt ugyanekkor. Közben 197-en szorulnak lélegeztetőgépre, ami szintén kevesebb mint a tavaly ilyenkor látott 233 fős adat. Ez nyilván a vakcináknak köszönhető, ugyanis bizonyított, hogy a koronavírus elleni védőoltások hatásosak a fertőzés súlyos lefolyása ellen, még az új delta variánssal szemben is. Az aktuális kórházi terhelést összevetve a 2020-as állapotokkal mutatják ezek az ábrák:
 
 
 
 
A romló kórházi tendencia riasztó
 
A kórházak terhelésének tendenciája azonban az újabb negyedik hullámban egyértelműen romló, a vírus ugyanis olyan ütemben terjed, hogy az oltatlanokat megtalálja, emellett a gyenge védekező képességgel rendelkező oltottakat is (jellemzően a kínai oltással oltott idősek), illetve azokat is, akiknek a védettsége lényegesen csökkent (részben abból kifolyólag, hogy már rég megkapták a második oltást, annak hatása idővel gyengült, részben pedig abból kifolyólag, hogy aki a 3. hullámban megfertőződött, annak az immunizációja eltűnt vagy nagyon lecsökkent).
 
VAGYIS TÖMEGEK ÁLLNAK VÉDTELENÜL VAGY GYENGE VÉDELEMMEL AZ EGYRE JOBBAN TOMBOLÓ JÁRVÁNYHULLÁMMAL SZEMBEN.
 
A hírek szerint minden 5 nem beoltott kórházi betegre jut egy beoltott, hivatalos összesítő adatok azonban nem állnak rendelkezésre továbbra sem.
 

 

 

Megvizsgálták, hogy az elmúlt hetekben milyen ütemben romlott a kórházak helyzete. Vizsgálatainkból kiderül:
 
MA MAGYARORSZÁGON OLYAN ÜTEMBEN NÖVEKSZIK A COVID-OSZTÁLYOK TERHELTSÉGE, MINT TAVALY ILYENKOR.
 
Naponta már 100 fővel növekszik a kórházi ápolásra szorulók száma, és 9 fővel a lélegeztetőgépre kerülő betegek száma (7 napos mozgóátlaga). Ez pedig lesújtó annak fényében, hogy az átoltottsággal nagy eredményt lehet elérni.
 
 
 
 
A járvány terjedésének kilátásai sem túl kedvezőek, így a kórházi számok is romlani fognak tovább várhatóan:
 
Mi jöhet?
 
Az egészségügyi intézményekben dolgozó szakemberek úgy látják, hogy laposítani kellene a járványgörbét annak érdekében, hogy a Covid-betegek ne terheljék le egyszerre nagy mértékben rövid időn belül az egészségügyi ellátórendszert. A kilátások azonban nem ebbe az irányba mutatnak, sőt. Információink szerint vannak olyan esetek már, amikor a mentősök nem csak a megyei, centrumkórházakba viszik az enyhe, vagy középsúlyos ellátást igénylő koronavírus-betegeket. Általánosan azonban ez még nem jellemző.
 
Több egészségügyben dolgozó, aktív dolgozóval beszélgettünk az aktuális kórházi állapotokról, és mindannyian egyetértettek abban, hogy a mostani helyzet még kezelhető, ami viszont aggodalomra ad okot, az a terhelés növekedése, valamint, hogy nem látni, hogy a kórházi terhelés növekedése mitől lassulna, vagy fordulna meg. "A védelmi intézkedések nem változnak, csak az oltásra épül a stratégia, amiben azonban érdemi előrelépés nem figyelhető meg (továbbra is rekordalacsony az oltást újonnan felvevők napi száma, 1000-2000 fő között), a kockázati korcsoport védettsége nem teljes, a maszkhasználatot általánosságban nem teszik kötelezővé, ami pedig lassítaná a fertőzés terjedését. A harmadik oltás felvétele halad, de a járvány lassítása szempontjából az első két oltásnak lenne jelentősége (az oltakozási kedv azonban nem javul, ezért nincs is sok oltópont). A védettségi igazolványnak nincs érdemi szerepe idehaza. Mindemellett folyamatosan szükség lenne a szűrésre és a kontaktkutatásra, hogy meg lehessen fogni a járványgócokat, de még akkor sem működött ez a munka, amikor még kezelhető szinten volt a terjedés üteme" - értékelte a helyzetet egyik beszélgetőpartnerünk név nélkül.
 
Egy ellentmondásra is felhívta a figyelmet: kontaktként kevesebb ember volt számon tartva, mint fertőzött, ami a kontaktkutatás sikertelenségét támasztja alá. Egy másik beszélgetőpartnerünk azt emelte ki, hogy szabadban lévő nagy forgalmú helyeken kellene oltópontokat nyitni, ahová regisztráció nélkül is be lehet térni a vakcina felvétele érdekében, és szükség lenne az oltóbuszokra is még. Arra is rámutatott az egyikük, hogy az újabb hullámban a védelmi pajzs megerősítése érdekében erősen ajánlott lenne már az egészségügyi dolgozók számára a 3. oltás felvétele (kötelezővé tételről egyelőre azonban még nincs is szó), hiszen ők az elsők között kapták meg a vakcinát (az ő oltásuk tavaly december végén kezdődött), és jócskán eltelt annyi idő a 2. vakcina felvételétől, ami alatt a szervezetük védekezőképessége csökkent. Arra is rámutatott ez az egészségügyi dolgozó, hogy a járvány jelenlegi természete arra utal, hogy hozzá kell szoknunk a rendszeres ismétlő oltások beadására (a védőoltás hatásának időbeli csökkenése és az esetleges új variánsok megjelenése miatt), eljön tehát a későbbiekben még a 4. és 5. oltás ideje is.
 
Mindannyian hangsúlyozták, hogy a kórházi Covid-terhelés emelkedését meg fogja sínyleni a normál betegellátás. A betegek kiesnek a normál ellátásból, nem ismerik fel, vagy csak későn a betegségeiket, nem kapnak megfelelő időben megfelelő ellátást. "Miközben a várólistákat kellene ledolgozni érkezik a következő járványhullám" - jegyezte meg a szakember.
 
Úgy futunk bele a következő járványhullámba, hogy nem rendeztük a sorainkat
 
- emelte ki egyikük. A rendszerben dolgozók szavaiból az volt kiolvasható, hogy az intézmények falai között is látják a romló koronavírus-tendenciát és hogy a súlyosabb helyzet gyorsvonatként közelít feléjük, azonban azt is érzik, hogy megelőzni már nem tudják az elkerülhetetlent és lassítani sem lehet a jelen feltételek mellett a becsapódást (ha szigorító intézkedések nem lesznek a jövőben).
 
Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezetének elnöke tágabb kontextusba helyezte az aktuális helyzetet. Az egészségügyi rendszer eleve egy minőségbiztosítás nélküli válságrendszer volt, erre jött rá a Covid-járvány, az egészségügyi szolgálati jogviszony, az oltások beadása, ami még jobban felkavarta a rendszert. Azt is kiemelte, hogy sok szakember elment a rendszerből, ebben szerepet játszott a szolgálati jogviszony bevezetése, az oltások kötelezővé tétele és az egészségügyet kevesebb szakemberre nyitották rá a tavaszi harmadik hullám lecsengése után. Ez okozott szerinte egy újabb elvándorlási hullámot, mert a munkaterhelés miatt és amiatt, mert nem is látták, hogy ez érdemben javulna a jövőben, inkább elhagyták az állami rendszert, mert látták, hogy ilyen körülmények között a betegbiztonságot nem lehet garantálni.
 
"Vagyis ha jön egy, a második vagy harmadik hullámhoz hasonló koronavírus-terhelés a kórházakra, akkor azt a magyar ellátórendszernek kevesebb emberrel kell átvészelnie, a bent dolgozók sokkal inkább elfáradtak, kiégettebbek, mint a második, vagy akár a harmadik hullám idején" - érzékeltette a megyei tagozat elnöke, aki azt is elmondta, hogy az ő kórházából most kérte önkéntesek segítségét a megyei kórház.
 
Szijjártó László összességében tragikusnak nevezte a helyzetet és a kilátásokat: vert csapatok, szétzilált rendszerben, irracionális koordináció mellett, egyirányú kommunikációval (alulról nincs lehetőség) próbálják a 4. hullámot kezelni az ellátórendszerben. Nem sok jóra lehet számítani - jegyezte meg ezek fényében. Érzékeltette továbbá, hogy
 
HA A KATONÁT VESZTES CSATÁBA KÜLDIK ÚJRA, ANNAK A MOTIVÁLTSÁGÁT NEHÉZ JAVÍTANI ÉS KÖZBEN MÉG A FELMENTŐ SEREGRE SINCS KILÁTÁS.
 
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyéb, nem covidos ellátást is nehezen tudják az intézmények teljesíteni, mert nincs megfelelő szakszemélyzet. A kórházakat is leterhelő járványhullám ezt pecsételheti még meg.
 
Csiki Gergely
portfolio.hu