Kötelező járadékfizetés az önkéntes pénztáraknál

2015.11.13 07:12

Kötelező járadékot kaphatnának a nyugdíjkorhatárt elérő önkéntes pénztártagok – ezt is előirányozza a kormány újabb javaslata.

Tizenhárom pénzügyi tárgyú jogszabály módosítását indítványozza a kormány által kedden benyújtott újabb pénzügyi salátatörvény-javaslat, harmonizálandó azokat az uniós előírásokkal. Az önkéntes nyugdíjpénztárak például kötelesek lennének járadékot szolgáltatni a nyugdíjkorhatárt elérő tagjaiknak. E járadékot legalább öt éven át kaphatná az arra jogosult, havi, negyed- vagy féléves gyakorisággal.

A nyugdíjpénztár biztosítótól vásárolt életjáradékot is kínálhatna tagjainak, s az a nyugdíjkorhatár betöltése után, a tag élete végéig járna. A tagnak a járadékfolyósítás, illetve az ütemezett pénzkivonás időtartama alatt bekövetkezett halála esetén a pénztár által még nem folyósított összeget a kedvezményezett, illetve az örökös örökölné. A járadékszolgáltatási kötelezettség alól mentesülnének az 1000 fő alatti pénztárak.

A betétbiztosítási rendszerekről szóló 2014-es uniós irányelv alapján a kártalanítás határideje 2023-ig a jelenlegi 20-ról fokozatosan hét munkanapra csökkenne. Ha az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) hét munkanapon belül nem fizetne a betétesnek, akkor utóbbiak írásbeli kérésére az OBA köteles lenne nekik – megélhetési költségei fedezésére – részkifizetést biztosítani a kéréstől számított öt munkanapon belül.

A részkifizetés nem haladhatja meg a mindenkori – 2015-ben 28 500 forintos – öregségi nyugdíjminimum négyszeresét. A sürgős kifizetés keretében teljesített kártalanítás összege a teljes kártalanításét csökkenti.
A befektetők védelmét szolgálná az a pontosítás, amely szerint az ügyfélnek meg kell kapnia a portfóliót kezelő befektetési vállalkozástól a számára rendszeresen, de legalább félévenként elkészített jelentést a tárgyhónapot követő hónap 10. munkanapjáig.

A pénzügyi instrumentumok tehermentes átruházására a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (MNB) lenne jogosult, melynek szanálási hatáskörét a törvényjavaslat értelmében egyértelműen el kellene határolni a felügyeletitől. A szanáló MNB mérlegelhetné, hogy milyen súllyal szükséges az egyes szanálási célok érvényre juttatása.

A hatályos törvénnyel szemben viszont nem a szanáló MNB lenne jogosult a tőzsdei kivezetésre, hanem az illetékességgel rendelkező szervezet vagy hatóság. Kimondanák, hogy az nem jelentené az értékpapír-, illetve az üzleti titok sérelmét, ha a felügyelő MNB a nemzetközi együttműködésből fakadó adatszolgáltatási kötelezettségei során továbbítana külföldre adatokat.
A törvény előírná, hogy az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt nem terheli abban az esetben, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi tanácsadás során jutott a tudomására, illetve ha nem peres eljárást folytat le.

Szerző: Csabai Károly
vg,hu