Kötelező oltás: van itt egy kis probléma

2021.11.03 06:04

Az oltásra vonatkozó adatokat a munkáltató kizárólag a veszélyhelyzet alatt kezelheti, a megszűnését követően pedig az összes adatot meg kell semmisíteni. Így viszont a veszélyhelyzet után egy esetleges peres eljárásban a munkáltató nem fogja tudni bizonyítani, hogy miért nem fizetett munkabért egy oltatlan munkavállalónak vagy miért szüntette meg a jogviszonyát. A problémát a munkaügyi vitákban irányadó rövid keresetindítási határidők enyhíthetik - véli állásfoglalásában a Niveus Consulting Group.

Fotó: Komka Péter

 

A munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021-es kormányrendelet felvet néhány kérést:
 
Mi történik a vészhelyzet után az oltási adatokkal?
 
Köteles vagyok bemutatni az oltási igazolványt?
 
Hogyan kell kezelni az újonnan belépő munkavállalókat?
 
A rendelet értelmében a szankciók ahhoz kapcsolódnak, ha a munkáltató nem veszi fel az oltást. A jogszabály szövege szerint viszont kérdéses, hogy ha valaki nem mutatja be az oltási igazolását, akkor is elrendelhető-e a fizetés nélküli szabadság. Ehhez képest a felmondásra már akkor is van lehetőség, ha nem igazolta az oltás felvételét a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság ideje alatt. Ugyanakkor a felmondás feltétele, hogy a fizetés nélküli szabadságból már egy év elteljen.
 
Itt egy rendeletalkotási hibára mutat rá a Niveus. Véleményük szerint ha a munkavállaló nem mutatja be az oltási igazolást, ebben az esetben elvileg nem tudja a munkáltató elrendelni a fizetés nélküli szabadságot, hiszen nem tudja, hogy felvette-e az oltást vagy sem. Felmondhatna neki, ha nem igazolta az oltás felvételét, de annak előfeltétele a fizetés nélküli szabadság, tehát végső soron lehet, hogy ily módon ki lehet kerülni munkavállalóként a szankciókat - vélik a Niveus jogászai.
 
Ugyanakkor ez egy nagyon szó szerinti értelmezése a rendeletnek, és mivel a jogszabályokat a céljuknak megfelelően kell értelmezni (Alaptörvény 28. cikk), ezért egy ilyen védekezést feltehetőleg nem fogadna el a bíróság és jogszerűnek tartaná a fizetés nélküli szabadságot és a felmondást is, ha a munkavállaló nincs beoltva.
 
Hogyan kell kezelni az újonnan belépő munkavállalókat?
 
Nem egyértelmű, hogy újonnan belépők esetén hogyan kell alkalmazni a rendeletet. Amennyiben előírja a munkáltató, hogy a rendeletben előírt, legalább 45 napos határidőn belül minden munkatárs köteles védőoltást felvenni, akkor ezen 45 napos időszak alatt az újonnan belépőkénél előírhat kötelező oltást a foglalkoztatás feltételeként? Ám ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy honnan szerez arról tudomást, be van-e oltva az illető vagy sem.
 
Vagy az újonnan belépőkre is a 45 napos határidő vonatkozik? Ez esetben előfordulhat, hogy akár csak néhány nap áll a munkavállaló rendelkezésére, hogy beoltassa magát.
 
Mivel a jogszabály a foglalkoztatottak oltásra vonatkozó adatkezelését írja elő, ezért kérdéses, hogy állásinterjún a munkáltató rákérdezhet-e az oltásra, hiszen a jelölt nem az ő munkavállalója. Így előfordulhat, hogy amennyiben, kötelezően minden munkatárs számára előírja az oltást a munkáltató olyan munkatársat alkalmaz, akinél a munkába lépés napján derül ki, hogy oltatlan.
 
napi.hu