Kövér: A felvidéki magyarok várják az erkölcsi elégtételt

2015.04.12 19:58

A bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvidéki magyarokat, jogrendjéből pedig törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket.

A felvidéki magyarság a szlovákiai zsidó és német közösségekhez hasonlóan várja, hogy a szlovák állam adjon számára erkölcsi elégtételt a kollektív büntetéssel sújtás és szülőföldről való száműzetés miatt – mondta az Országgyűlés elnöke a felvidéki kitelepítettek emléknapján Komáromban, a képviselő-testület ünnepi ülésén vasárnap.

„Kölcsönös lelki megbékélés nélkül tovább él, lappang a bizalmatlanság, amely mindenkit és minden jó szándékú együttműködést is gyengít és hátráltat, végső soron kudarccal fenyeget” – tette hozzá Kövér László.

Méltatlan vitát oldana fel
A házelnök kifejtette, hogy magyar szempontból a bizalmat erősítené, ha a jelenlegi szlovák állam megkövetné a szülőföldjükről elűzött felvidéki magyarokat, jogrendjéből törölné a kollektív bűnösség elvét érvényben tartó rendelkezéseket, valamint viszonossági alapon járna el a mostani állampolgársági ügyekben. „Méltatlan vitát oldana fel Magyarország és Szlovákia között, ha a Szlovákiában élő magyarok ugyanolyan akadálymentesen rendelkezhetnének magyar állampolgársággal, mint ahogy a Magyarországon élő szlovákok rendelkeznek szlovák állampolgársággal” – mondta Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett arra, hogy Magyarország elsőként ismerte el a demokratikus Szlovákia államiságát, szuverenitását és területi sérthetetlenségét, valamint az alaptörvény államalkotó tényezőként tekint az országban élő nemzeti közösségekre, biztosítva számukra a kulturális autonómiát.

„Mindezek alapján Magyarország jó lelkiismerettel szorgalmazza a Szlovákiával való bizalom megerősítését, a mai és a jövőbeli magyar és szlovák nemzedékek hasznára és érdekében” – jelentette ki Kövér László.

Hiányok az emberi jogok rendszerében
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kollektív bűnösségről szóló rendelkezések Csehország és Szlovákia európai uniós csatlakozásával az európai jogrend részévé váltak, ugyanakkor az emberi jogok rendszeréből hiányzik a szülőföldhöz és a nemzeti, kulturális önazonossághoz való jog.

A megemlékezés után tartották meg a Kárpát-medencében meghirdetett Emlékezz! Felvidék 1945–1948 elnevezésű középiskolai vetélkedő eredményhirdetését. A versenyre 47 csapat jelentkezett, köztük számos határon túli oktatási intézmény.

Az Országgyűlés 2012-ben Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz–KDNP) kezdeményezésére nyilvánította a Felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12-ét, az első szervezett szállítmányok indulásának időpontját. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a Benes-dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.

170 ezer magyar kényszerült elhagyni otthonát
Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. A helyi Kecskés László Társaság felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, könyveket és kiadványokat is jelentettek meg a témával kapcsolatban. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, akit Révkomáromból telepítettek át Komáromba.

Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.

A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével – megőrizte jogrendjében, s 2007-ben az utódállamok még azt is elérték, hogy azok az Európai Unió lisszaboni szerződésének keretein belül is hatályban maradhassanak.

mno.hu