Közeledik az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása

2018.07.27 10:05

Látványosnak ígérkezik a július 27-i, - tehát a mai -  az évszázad leghosszabb holdfogyatkozása. A szakértő részletesen elmondta, mikor mit láthat, aki úgy dönt, követi a ritka égi jelenséget.

 
Az idei látványos csillagászati események közül kiemelkedik a július 27-én látható teljes holdfogyatkozás. Szerencsénkre ez egy pénteki nap esti óráiban fog megtörténni, ezért nem kell hajnalban felkelnie vagy sokáig ébren maradnia annak, aki meg szeretné nézni. Januárban volt egy erősen beharangozott teljes holdfogyatkozás, amellyel kapcsolatban Kék- és Szuperholdat is emlegettek, de az tőlünk egyáltalán nem volt megfigyelhető. A mostani, századunk legtovább tartó holdfogyatkozása viszont látványosnak ígérkezik – mondta Szabadi Péter, a Magyar Csillagászati Egyesület tagja, amatőr csillagász.
 
A napfogyatkozások bár gyakoribbak, általában csak a Föld nagyon kis területéről láthatóak, a holdfogyatkozás viszont mindenhol, ahol a Hold éppen a horizont fölött tartózkodik. A július 27-i holdfogyatkozást Európa és Ázsia nagy részéről, Afrikából, Ausztrália nagy részéből és még Dél-Amerikából is lehet majd látni, csak az Észak-Amerikában élők maradnak le róla.
 
Hogyan alakul ki a holdfogyatkozás?
 
A Holdnak saját fénye nincs, a Nap világítja meg. Néhány teliholdkor – évente többnyire egyszer vagy kétszer – előfordul, hogy a Föld keringésekor a Nap és a Hold közé kerül. Mivel a Hold és a Föld keringési pályája nem esik egy síkba, teliholdkor legtöbbször a Hold a Föld pályasíkja alatt vagy fölött halad el, és zavartalanul kapja a fényt a Naptól. Amikor viszont egy egyenesbe esik a Nap, a Föld és a Hold, bolygónk elveszi a Holdtól a napfényt, ezért látjuk elsötétedni – magyarázta az amatőr csillagász. A Föld légköre azonban bizonyos mennyiségű, leginkább vörös napfényt vetít a Holdra, a fénytörés miatt ebből a Föld árnyékába is jut, ezért a Hold teljes holdfogyatkozás alkalmával is látszik, igaz, halványabban.
 
Mikor mit (nem) láthatunk?
 
A Hold Budapesten 20:15-kor fog felkelni, tíz perccel napnyugta előtt, már ekkor látszani fog rajta az úgynevezett félárnyék, a bal oldala észrevehetően sötétebb lesz. 20:24-kor ez a rész el is kezd belépni a Föld teljes árnyékába, abba a sűrűbb részbe, ami közvetlen napfényt nem kap. Úgy fog tűnni, mintha beleharapna valami. Régebbi korokban azt is tartották, hogy valami szörnyeteg tünteti el az égről a Holdat – idézte fel Szabadi Péter.
 
A Nap Budapesten 20:25-kor – keleten hamarabb, nyugaton később – lemegy. Elkezd sötétedni: szürkül, a csillagok derengeni, a Hold pedig egyre jobban fogyni kezd. A fényváltozások kicsit hasonlóak lesznek, mint a havi „rendes” látvány: először még nagyobb, majd egyre kisebb részt látunk belőle, csak gyorsabban zajlik az egész, és kicsit másféle alakzatokat láthatunk. Főleg a fogyatkozás elején lesz furcsa alakja a Holdnak. Pontosan fél tízkor a teljes holdkorong árnyékba ér, onnantól kezdve negyed tizenkettőig, ha látunk is valamit, az csak a vöröses derengés lesz: ez a szakasz a tulajdonképpeni teljes holdfogyatkozás fázisa. Ez egy óra negyvenhárom percig tart. A holdkorong közepe az árnyékkúp közepétől picit északra fog elhaladni, ezért, amikor a legmélyebben benne van az árnyékban, a teteje talán picit világosabb lesz, mint az alja.
 
Illusztráció: AFP
 
Ahogy a Hold halad az égi pályáján, 23:13-kor a bal oldala elkezd kilépni a Föld árnyékából, a peremén újra megjelenik a fényes csík. A teljes fogyatkozás elején a Hold azon része lesz sötétebb, amelyik először lépett be az árnyékba, ahogy haladunk a kilépés felé, a világos rész „áttevődik” arra a felére, ahol először ki fog lépni az árnyékból – mondta az amatőr csillagász. Ezután fordított sorrendben láthatjuk azt, amit pár órával korábban, és egyre nagyobb terület fog majdnem teljes fényben pompázni. Kis távcsővel is megfigyelhető, ahogy az egyes krátereket eléri a világosság és a sötétség határvonala.
 
Éjfél után 19 perccel a teljes holdkorong kilép a Föld árnyékából, ugyanazt a szürkés-barnás derengést fogjuk látni, mint amit holdkeltekor, a fogyatkozás kezdete előtt. Ez, a nagyjából fél óráig észlelhető félárnyék jóval kevésbé lesz látványos. Körülbelül hajnali egy órára nyeri vissza a teljes fényerejét a Hold, de egy része még fél kettőig félárnyékban lesz – hivatalosan tehát eddig tart a fogyatkozás –, ám ez a fénycsökkenés már teljesen észrevehetetlen lesz – mondta a Magyar Csillagászati Egyesület tagja.
 
Még egy ritkaság
 
Negyed kilenctől hajnali egyig érdemes tehát szabaddá tenni magunkat, hogy a teljes jelenséget követhessük. Célszerű egy fényszennyeződéstől mentes, sötét helyszínt választani, ahol a délkeleti és a déli égboltra jól rá lehet látni. Az, hogy mennyit fogunk látni a fogyatkozásban lévő Holdból, a földi légkör állapotától függ, de az biztos, hogy a telihold fényességéhez képest legfeljebb halovány derengést észlelhetünk majd a fogyatkozás közepén – mondta Szabadi Péter. Lesznek viszont olyan csillagok, amelyek „nagyon közel” látszódnak a Holdhoz, ami szokatlan látvány, hiszen ha világít, általában elnyomja a halványabbak fényét.
 
Illusztráció: AFP
 
Az éppen ezekben a napokban földközelbe kerülő Mars bolygó a holdfogyatkozás óráiban a Holdtól mintegy 5-6 fokra (kb. tíz holdátmérőnyire) déli irányban – tehát a Hold alatt – lesz látható feltűnő, vörös fényű égitestként. 2003 óta most „jön” a legközelebb a Földhöz. Nagy „reklámja” volt, mert az időszámítás kezdete óta akkor közelített meg legjobban bennünket. Most annál csak egy kicsit lesz távolabb, így lényegében ugyanolyan látványban lehet majd részünk, mint 15 éve. A vörös bolygót nem csak a holdfogyatkozás alatt figyelhetjük meg, bár még csak a hajnali órákban látható, ha az időjárás engedi, nagyon szép látványt nyújt. A teljes holdfogyatkozás közepén minden bizonnyal a Mars lesz az égbolton látható legfényesebb égitest – mondta az amatőr csillagász.


Barabás Júlia
nepszava.hu
 
 
 

Címkék:

| |

Vissza