Közgazdász Vándorgyűlés – Matolcsy: a Selyemút felé nyitás esélyt ad Magyarországnak, hogy a magyar GDP újabb 100 milliárd euróval bővüljön

2016.09.16 09:39

Matolcsy György szerint, ha Magyarország nyitni fog a Selyemút felé, ez megadja az ország számára az esélyt arra, hogy a magyar gazdaság mérete kétszeresére emelkedjék, azaz újabb 100 milliárd euróval bővüljön a mostani mintegy 100 milliárd eurót kitevő bruttó hazai termék.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke ezt a Kecskeméten megrendezett 54. Közgazdász Vándorgyűlésen mondta, kiemelve: az új, Keletről, Kínából induló Selyemúton 64 ország van, a világ lakosainak kétharmada él ezekben az államokban, amelyek a világ GDP-jének 40 százalékát állítják elő.

Kiemelte: Magyarországon az MNB már nyitott Kína felé, ezt segítik azok a megállapodások, amelyeket a magyar jegybank a legjelentősebb kínai bankokkal kötött.

Magyarország a Selyemúton van, mutatott rá a jegybankelnök, hozzátéve, hogy a világban kialakuló három szárazföldi és egy tengeri “modern Selyemút” közül kettő ér el Magyarországra – a középső szárazföldi és a déli vasúti Selyemút – ez utóbbiba csatlakozik a modern világban nem Velencéig, hanem a görög Pireuszig érő vízi Selyemút – ahonnan vasúti úton vihetik tovább az árut az európai célpiacokra, többek között Magyarországon keresztül.

Matolcsy György szerint a globalizáció jövője segít abban, hogy Magyarország megduplázza a bruttó hazai termékét, az ázsiai övezet, a Selyemút segítheti ebben az országot.

Hozzáfűzte: nem beszélhetnénk erről lehetőségként, ha nem sikerült volna elkerülni a görög utat – a két ország makrogazdasági helyzete és az elhibázott gazdaságpolitika nagyjából megegyezett 2010-ben. A “görög beteg azóta is görög beteg, közben magyar betegről már nem beszélünk” – mondta.

Emlékeztetett: a görögök a rájuk kényszerített ortodox, konvencionális úton haladtak, míg Magyarország sajátos egyedi úton járt, amelynek alapjait a strukturális reformok, és a mozgásteret bővítő, a hagyományos és nem hagyományos eszközök közös alkalmazásán alapuló gazdaságpolitika teremtette meg. Ezek az intézkedések már 2010 nyarán elindították a foglalkoztatási bővülést, ami a gazdasági növekedés alapja. Ma nem lehet olyan makrogazdasági számot találni, ahol a válság előtti nagyon hasonló, válságtüneteket mutató adatokhoz képest Magyarország ne állna jobban, mint Görögország – hangsúlyozta Matolcsy György.

A jegybankelnök szerint Lengyelországtól lehetne tanulni, amellyel a két nép barátsága ellenére reformversenyben vagyunk. A lengyelek 10 évvel korábban, a 2000-es évek elején indították el a strukturális reformokat, ennek köszönhetően lényegében visszaesés nélkül élték át a válság éveit.

Elmondta: Magyarországon fiskális fordulat következett be 2010-2013 között, majd monetáris fordulat következett be, amelyek révén teljes gazdasági fordulat jött az országban. Most a versenyképességi fordulatnak kell bekövetkeznie – tette hozzá.

Matolcsy György a vándorgyűlést megnyitó beszédében kiemelte: Kecskemét az első magyarországi “smart city”, azaz okos város – olyan város, amely a jövő gazdasági növekedésének alapja lehet a tudatos fejlesztésnek köszönhetően. Hozzátette: Kínában jelenleg 20 ilyen várost terveznek, Koreában 3 ilyen már működik, India pedig nem kevesebb, mint 1000 smart city felépítésében gondolkodik, ez mutatja, hogy miért fontos az ázsiai fejlődésre figyelnünk.

A jegybankelnök gratulált Szemereyné Pataki Klaudiának, Kecskemét város polgármesterének, mert Kecskemét már a válság idején bátor és kockázatos vezetői döntéssel gazdaságpolitikai és adóreformot hajtott végre. Megemlítette azt is, hogy a hat jegybanki alapítvány közül egy Kecskeméten működik, és – eleget téve a kormány kérésének – egy új egyetemi campus kiépítését segíti.

Matolcsy György szerint nem kétséges, hogy az MNB alapítványait az idén tavasszal politikai támadások érték. Ezek a támadások ugyanakkor megmutatták, hogy gyengeségei és gyermekbetegségei vannak az alapítványi működésnek, amelyeket javítani kell. A legfontosabb az átláthatóság, hiszen közpénzből közjót szolgáló intézményeket építünk – fogalmazott Matolcsy György.

Rámutatott: ezért negyedévente valamennyi, az alapítványokat érintő pénzügyi döntést, a működésre vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozzák. A fiskális fegyelmet is erősíteni kell, ennek jegyében az év végéig teljes mértékben kialakul majd a cél szerinti ráfordítások és támogatások aránya.

“El fogjuk érni, hogy először 70-30, majd 80-20 százalék legyen a támogatások és a működési költségek aránya az alapítványoknál” – közölte a jegybankelnök.

mti.hu