Lassuló növekedés, emelkedő infláció jön Magyarországon

2019.07.11 07:14

Lassuló növekedést és gyorsuló inflációt prognosztizál az Európai Bizottság nyári gazdasági előrejelzése Magyarország számára az idei és a jövő évre. Eszerint az idén a növekedés 4,4 százalékos lesz, jövőre azonban már csak 2,8 százalékot ér el. A fogyasztói árak emelkedési ütemét mindkét évben 3,2 százalékra prognosztizálják Brüsszelben. A környezet is kedvező: sorrendben a hetedik évében is kitart az unióban a növekedés, amiből minden tagállam kiveszi a részét. Ám figyelem! Ahogy azt szakértők régóta mondják: sokasodnak a lefelé mutató kockázatok.

A gazdasági és pénzügyi sikereket tapsolja meg Matolcsy György és Orbán Viktor
 
 
A magyar gazdaság tavaly 4,9 százalékos növekedését a fogyasztás és a beruházások húzta, miként az idei első negyedéves – az előző év azonos időszakához mért – 5,3 százalékos GDP-emelkedését is. Ugyanakkor már megmutatkoznak a jelentős lassulás jelei,  mind a beruházási aktivitásban, mind pedig a gazdaság dinamikájában – olvasható az előrejelzésben.
 
A prognózis szerint az idén éves szinten a növekedés elmarad a tavalyitól, s csak 4,4 százalékos lesz, ami azonban még mindig jócskán felülmúlja a jövőre várható 2,8 százalékot – figyelmeztet az előrejelzés, amely szerint már elértük  a beruházási hullám tetejét, innen csak lefelé vezet az irány. 
 
Emellett a közel telített munkaerőpiacnak köszönhetően a lakossági fogyasztás dinamikájában is lassulás várható, miközben a kulcsfontosságú exportpiacok gyengélkedése miatt a kivitel növekedés üteme is lassulni fog, ami – párosulva az erőteljes belföldi kereslet miatt továbbra is ütemesen bővülő importtal – rontani fogja a külső egyensúlyi mérlegeket.
 
Ami az inflációt illeti: májusban 4 százalékos volt a fogyasztói árak emelkedésének az üteme, s habár az év egészére csak 3,2 százalékos lehet a dinamika, a maginfláció a 4 százalék körüli szinten marad. Jövőre is ilyen inflációval kell számolnunk.
 
A magyar növekedés azonban még mindig jócskán meghaladja majd az EU és az euróövezet átlagát: az idén az EU egészében ez az átlag 1,4, jövőre 1,6 százalékos lesz, az euróövezetben pedig 1,2, illetve 1,4. A 2020-as magasabb GDP-növekedés egyik oka azonban munkanaphatás lesz: jövőre ugyanis több lesz a munkanapok száma. A gazdasági növekedést továbbra is a belső kereslet és különösen a háztartások fogyasztása hajtja Európában, amit a változatlanul élénk munkaerőpiac is támogat.
 
Az előrejelzések szerint idén és 2020-ban is az összes uniós tagállam GDP-je növekedni fog, de egyes területeken (pl. Közép- és Kelet-Európában, Máltán és Írországban) jelentősen nagyobb lesz a bővülés, mint másutt, közte  Olaszországban és Németországban. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a magyar gazdaság legfontosabb partnere Németország, az ottani lassulás pedig idővel kihat a magyar növekedésre is.
 
Ugyanakkor rossz hír, hogy egyre sokasodnak a lefelé mutató kockázatok. A globális gazdasági kilátásokat övező kockázatok továbbra is nagymértékben összefonódnak, és többnyire negatívak. Az USA és Kína közötti gazdasági konfrontáció elhúzódása, valamint az USA kereskedelempolitikája körüli nagy fokú bizonytalanság meghosszabbíthatja a világkereskedelem és a feldolgozóipar jelenlegi visszaesését, és más régiókat és ágazatokat is érinthet. Ez negatív hatással lehet a globális gazdaságra, többek között pénzügyi piaci zavarok révén. Emellett a Közel-Keleten tapasztalható feszültségek növelik egy jelentős olajár-emelkedés lehetőségét.
 
Az EU saját háza táján továbbra is jelentős bizonytalansági forrás a Brexit. Végül jelentős kockázatok övezik a rövid távú növekedés mozgatórugóit és a euróövezeti növekedés lendületét. A feldolgozóipar tartós gyengélkedése és az üzleti bizalom csökkenése átgyűrűzhet más ágazatokra, és ronthatja a munkaerőpiaci feltételeket, a magánfogyasztást és végső soron a növekedést – mutat rá az Európai Bizottság nyári gazdasági előrejelzése.
 
europa.eu / hirklikk.hu