Lehet újra 3 pilléres a nyugdíjrendszer?

2015.01.05 18:42

Nem is olyan régen, még egy klasszikus 3 pilléres nyugdíjrendszer modelljét tanulmányoztam, és abban is éltünk, amelynek kezdete 1998-ra datálható. Aztán ez a rendszer egy bő 10 éves pályafutás után megszűnt, és jelenleg arra várunk, hogy az állam mekkora nyugdíjat fog nekünk adni, és ehhez mérten igyekszünk saját nyugdíj megtakarítást indítani. Vajon milyen lesz az új nyugdíjrendszer? Mikorra várható? Ezekre a kérdésekre igyekszünk megtalálni a választ!

 

A 3 pilléres nyugdíjrendszer (1998-2010)
A 3 pillér az állami nyugdíjból, a magánnyugdíjpénztárból, és az önkéntes nyugdíjból állt (ami elsősorban az önkéntes nyugdíjpénztárt jelentette). Az államnak befizetett nyugdíjjárulékok voltak hivatottak fedezni a majdani állami nyugdíjat, de mindenki nyílt titokként kezelte, hogy ebből fizetik ki az éppen aktuális nyugdíjakat. A magánnyugdíjpénztár már egy érdekesebb történet volt, hiszen ez tulajdonképpen egy speciális adó volt.

A bejelentett bruttó bér 8%-át ide utalta az állam, amit még ki is lehetett egészíteni 2%-kal a nettó bérünkből. A magánnyugdíjpénztár a saját nevedre szólt, és minden évben láthattad, hogy gyarapszik a pénzed, lesz miből élned nyugdíjas korodban. A 3. pillért nagyjából úgy kell elképzelned, mint ahogy most is van, azaz a saját keresetedből, megkerested, vagy megkerestetted egy szakemberrel a számodra legalkalmasabb privát megtakarítást, és itt rendszeresen pénzt tettél félre nyugdíjas korodra.
 
A nyugdíjrendszer vége (2010-11)
2010-ben az állam úgy döntött, hogy stabilizálni kell anyagilag az országot, és csökkenteni az állam adósságát, ezért mozgatható pénzre volt szüksége. Mivel a magánnyugdíjpénztár (ahogy fent is említettem) egy speciális járulék volt, és a pénztáraknál kezelt vagyon nagyjából 2000 milliárd forintra rúgott, ezért ez tűnt nekik kézenfekvő megoldásnak. Aki akart nyilatkozhatott, hogy megtartja az itt összegyűlt tőkét, de akkor kevesebb állami nyugdíjra számíthatott volna, így az emberek nagy része lemondott erről a vagyonról.

A jelenlegi nyugdíjrendszer, és hibái (2011-2018?)
Most tulajdonképpen várhatsz egy állami nyugdíjra, és támaszkodhatsz a saját megtakarításaidra. Ezzel csak 2 nagy probléma van. Az első, ha nem indítasz el időben egy nyugdíj megtakarítást, akkor szinte biztosan nem fogod tudni az állami nyugdíjadat kiegészíteni egy akkora összeggel, hogy legalább meg tudd őrizni az eddigi életszínvonaladat. A második komoly probléma pedig magával az állami rendszerrel van, hiszen ez egy közteherviselésen alapuló klasszikus felosztó-kirovó rendszer. Mint ilyen ez csak addig működőképes, amíg az államnak több a bevétele (adók), mint a kiadása (főleg nyugdíj). A Ratkó Anna nevével fémjelzett generáció (sokan vannak ebben a korosztályban, mert tilos volt az abortusz) azonban lassan nyugdíjba vonul, így a dolgozók-eltartottak aránya jelentősen elbillen, a már most sem ideális állapotból az eltartottak irányába. Ez csak odavezethet, hogy növelik a nyugdíjkorhatárt, és/vagy csökkentik az állami nyugdíjakat.

Milyen változásokról hallani? (2014)
Először is érdemes megemlíteni azt a felröppent törvényjavaslatot, amelyben a megszületett gyermekek számától, és végzettségétől is függne az állami nyugdíj. Magyarul, aki nem nevel fel legalább 2 gyermeket, az kevesebb nyugdíjat kapna, mint aki egész életében ugyanannyit adózott, de 3 vagy több gyermeket nevelt fel. Ha az állam szempontjából nézed, akkor ezzel egyszerre próbálja csökkenteni a kiadásokat (jelenleg 1,3 gyerek születik egy családba átlagosan), és növelni a későbbi bevételeket, hiszen reményei szerint több adófizető születne. Ezzel a javaslattal lehet vitatkozni, de valami azt súgja, hogy fogsz még róla hallani. A nyugdíjkorhatárt pedig folyamatosan növelik, egyes becslések szerint 70 év lesz a nyugdíjkorhatár, legkésőbb 2050-ig, de szerintem ezzel sem kell addig várni.

Milyen lehet az új 3 pilléres nyugdíjrendszer? (2018?-?)
Véleményem szerint ebbe az irányba kell az államnak elmozdulnia, ha egy darabig fenntartható, és nem deficites rendszer kialakítását tervezi. Az első pillér maradna az állami nyugdíj, viszont alacsonyabb összeget kapnának a nyugdíjasok, cserébe kisebb lenne az adóvonzat a jelenlegi 10%-os nyugdíjjárulék helyett.

A második pillér pedig egy cég által fizetett, a munkavállaló személyére szóló megtakarítás lenne. Hasonló egy kicsit a magánnyugdíjpénztárhoz, hiszen az egy jó kezdeményezés volt, csak hamar vége lett. Ezért lehet, hogy a biztosítóknál jobban meg tudná őrizni az ember a pénzt, és nem jutna a magánnyugdíjpénztár sorsára. Nem szeretek a külföldiekkel példálozni, de Amerikában is működik hasonló rendszer, amelynek a lényege az, hogy a munkáltató kedvező adófeltételek mellett fizet a megtakarításba (olcsóbb, mintha bérként adná oda a pénzt a munkavállalónak), a munkavállaló pedig szintén jobban jár, és több pénzt kap, mintha bérként jutna hozzá ehhez az összeghez.

A harmadik pillér maradna az egyéni, vagy privát nyugdíj megtakarítás, ami lehet ugye önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ számla, vagy akár nyugdíjbiztosítás is. Az ezekre igényelhető 20%-os adókedvezmény természetesen megmaradna, hiszen az államnak motiválnia kell az embereket a privát megtakarításra, de kötelezni nem kötelezheti őket.


Számoljunk egy konkrét példát!
Legyen a példaemberünk mondjuk 48 éves, és keressen 180.000 forint nettó bért (275.000 bruttó). Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjkalkulátor szerint jelenlegi rendszerben 98.299 Ft állami nyugdíjat kaphat, és havi 19.000 Ft egyéni nyugdíj megtakarításra van szüksége, hogy szinten tartsa az életét (minden költség elvonása, illetve 8%-os éves átlaghozam, és 3%-os indexálás mellett). A munkáltatónak pedig a cafeteria kereten, és egyéb juttatásokon kívül havi 353.375 forintba kerül, hogy ezt a bért megkapja a dolgozója. Az új rendszerben az állami nyugdíj ennek mondjuk, a 40%-a lenne, vagyis 39.319 Ft, így a másik két pillérnek összesen havi 140.681 Ft nyugdíj-kiegészítést kell kitermelnie.

A második pillérbe kerülne a nyugdíjjárulékon megspórolt összeg (legyen mondjuk a bruttó bér 5%-a), amit a munkavállaló növelhet a cafeteria kerete szerint, legyen mondjuk még 1%, így összesen a bruttó bérünk 6%-a, számszerűen 12.600 Ft. A második pillér így 17 év alatt, 3% indexálással, 8%-os hozammal a költségek levonása, és a munkavállaló adózása után (16% SZJA, és 14% EHO) 4.746.410 Ft-ot jelent, míg a cégnek a havi díjak folyamatosan költséget jelentenek, és 1%-kal kevesebb a költsége is.

A harmadik pillér pedig havi 21.000 forintra változna, mint eddig volt, így ha egy 15 éves nyugdíjas kort tervezünk, az állami pillér havi 39.319 forintot, a második pillér 51.340 forintot, a harmadik pedig 89.872 forintot termelt ki. Ez összesen havi 180.531 forint, tehát megállapítható, hogy ez egy működőképes rendszer lehet, ahol mind az állam, mind a munkáltató, mind a munkavállaló jobban jár, mint a jelenlegi rendszerben. Készítettem egy táblázatot, hogy átláthatóbb legyen, amit leírtam, íme:


Miért jó ez az államnak?
Mindenképpen előny számára, hogy kevesebb nyugdíjat kell kifizetnie, és a közteherviselés helyett, az egyéni gondoskodás kerül az előtérbe. Egy esetleges nyugdíj csökkentés nem érintené olyan érzékenyen az embereket.

Miért jó ez a munkáltatónak?
Először is minden havi béren 1%-ot megspórolnak a bérköltségen. A céges megtakarítások által növelni tudják a dolgozók lojalitását, és a havi díjak után nem kell adót fizetni, mint a bérek után.

Miért jó ez a munkavállalónak?
Sokkal kisebb lesz az államtól való függőség, a nyugdíj megtakarítások (2. és 3. pillér) a munkavállaló nevén vannak, és piaci körülmények között akár nagyobb nyereséget is termelhetnek, nem pedig az államnál halmozódnak. Egy esetleges halál esetén az itt összegyűlt pénz egyből az örökösökhöz, kedvezményezettekhez kerül, nem pedig a majdani nyugdíjalapjukhoz csapódna.

Hogyan tovább nyugdíjrendszer?
Ez a cikk természetesen csak egy elképzelés, egyelőre elég nehéz bármi konkrétat mondani, de valami azt súgja, hogy még 2018-ig jelentős változások várhatóak. A nyugdíjrendszerünk megreformálása nem várathat sokáig magára, ez egyértelmű. Hogy valami biztosat is mondjak, ahogy eddig is, ezután is nagyon fontos szerepe lesz (sőt, talán még fontosabb) a saját nyugdíj megtakarításoknak. E nélkül ugyanis keserves évek várhatnak azokra az idős emberekre, akik nem gondoltak időben arra, hogy a nyugdíjas korukban is meg kell élni valamiből. Záró gondolatként, ha megengedsz egy jó tanácsot, „jobb félni, mint megijedni”, így minél hamarabb indíts magadnak egy számodra megfelelő nyugdíj előtakarékosságot, és ezen még mindig könnyebb módosítani, mint behozni az elmulasztott éveket!

 

Deák Ferenc István
profitline.hu