Leváltották a miskolci direktort

2015.03.18 21:45

Azonnal hatállyal felmentette szerdán Kiss Csabát, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját, a megyei jogú város közgyűlése. Példa nélküli, hogy rendkívüli közgyűlés évad közben, halaszthatatlan okok nélkül, színházigazgatót menesszen.

Kiss Csaba szerint mind a nézettségi adatok, mind a teátrum gazdálkodása rendben van. Méltánytalannak tartja az eljárást, azt mondja, a társulat sem érti, hogy miért kellett ezt ilyen rondán csinálni.

- Nem emlékszem, hogy lett volna arra példa, hogy direktort rendkívüli közgyűléssel leváltsanak. Mi indokolhatja ezt?

- A polgármester, Kriza Ákos azt mondta nekem, hogy aggódnak a színházért, hogy a művészeti tanács az évad végén befejezi a működését, és a színházban nem jó a hangulat. Ezért kell lépniük.

- A művészeti tanács azért fejezi be a működését, mert szétszélednek a tagjai? Béres Attila például Szombathelyen lett főrendező, Rusznyák Gábor Kecskeméten...

- Szeptember 16-án, Béres egy szombathelyi újságnak azt nyilatkozta, hogy ő ott főrendező lett.

- Anélkül, hogy önnek szólt volna?

- Erről nekem elfelejtett szólni. Amikor kérdőre vontam, hogy ezt hogyan gondolja, azt mondta, ő nem szombathelyi főrendező. Erre én azt válaszoltam, hogy „na de itt van az újságcikk”, amiben még azt is nyilatkozta, hogy nagyon nem szívesen jön Miskolcra. Ezért a következő művészeti tanácsi ülésen azt mondtam, hogy a 2015-16-os évadban nem szeretnék Attilával együtt dolgozni, mert megrendült a bizalmam benne.

- Közben ő még állásban van Miskolcon?

- A mai napig állásban van Miskolcon. Szombathelyen megbízási viszonyban dolgozik főrendezőként. Nem azt mondtam, hogy elküldöm, hanem, hogy a következő szezonban nem szeretnék vele dolgozni. Erre a többiek az ezt követő művészeti tanácson azt mondták, hogy ezt az évadot csináljuk végig együtt, és a következő szezonban rendezőkként dolgoznak Miskolcon, de a művészeti tanács gondolata elfáradt. Magyarországon amúgy is ritka színház, ahol állandó rendezők vannak státuszban. Mi pedig hatan voltunk.

- Az ön vezetése alatt azonban éppen azzal indult a színház, hogy Miskolcon hat tehetséges rendező összefog. Nem fognak összeveszni, ritkaságszámba menően egyfelé húznak majd.

- Ez három éven keresztül működött is, létrejött ötven, szerintem magas színvonalú előadás. Rengeteg fesztiválon voltunk, több díjat nyertünk. Nagyon komoly szakmai és közönségsiker áll mögöttünk. Évadonként 135 ezer nézőnk van, a vidéki színházak közül a legtöbben hozzánk járnak. Létrehoztam a Miskolci Balettet, megalakult nálunk az Európai Színművészeti Akadémiák Fesztiválja. És a határon túli magyar színházaknak is van nálunk szemléje. Két operabemutatót is tudtunk tartani. Hihetetlenül dinamikusan fejlődünk, a város egyik közkedvelt intézménye vagyunk.

- Miközben én is hallottam arról, hogy a színházban rossz a hangulat, és, hogy házon belül ön rosszul kommunikál, hajszolja az embereket, és ezzel többeket kiborít.

- Engem nem azért kell szeretni, hogy miként mosolygok az emberekre, én itt egy valódi háromtagozatos színházat építettem fel, és működtettem, napi 12 órát dolgozva. Évi 600 előadásunk van. Természetesen sokat dolgoztak az emberek, a szerződtetési időszak pedig amúgy is egy feszültebb időszak, de nem éreztem, hogy bármifajta különlegesen tragikus hangulat lenne.

- Állítólag úgy két héttel ezelőtt már bent járt a polgármesternél egy rosszhangulatú beszélgetésen. Miről volt szó?

- Kérdezte, hogy mi a helyzet a színházban. És mondtam, hogy egy átalakulási időszak van, hogy Keszég László, Rusznyák Gábor, Szőcs Artúr, Szabó Máté továbbra is rendeznek. Elkezdtem megújítani a rendezői kart, megnyertem Lukáts Andort, Zsótér Sándort, Kesselyák Gergelyt, Zakariás Zalánt, Vidovszky Györgyöt, Kulcsár Noémit. Mondtam, hogy egy hónapot kérek, amíg a szerződtetésekkel felállítom az új törekvésű színházat. Gyakorlatilag most már április 20-ig megvan a jövő évad. De az ellentábor erősebb volt, mert elérték azt, hogy a polgármester a hátam mögött behívott színészeket. Roppant kínos volt a dolog, megkérdezte tőlük, hogy mi a helyzet a színházban. Mondták, hogy bizonytalanság van. De szerződtetések idején egyik színház sem a nyugalom szigete.

- Kikből áll az ellentábor?

- Sötétben vannak a tagjai, de abból, hogy a színészek mellé a színpadmestert is meghívták, következtetni lehet arra, hogy súgás alapján hívták be az embereket, hiszen őt a városházán nem ismerték. Nem a műszaki igazgatót hívták, nem is a szakszervezeti vezetőt.

- A színészek közül kiket hívtak?

- Zayzon Zsoltot, aki átszerződik Kecskemétre, Cservenák Vilmost, Molnár Annát, Szirbik Bernadettet, Harsányi Attilát, aki ki is kérte magának ezt a stikli tanácskozást. Ott volt még a kulturális ügyekért felelős alpolgármester, Kiss Gábor, meg a Miskolc Holdig ZRT. vezérigazgatója, Pálffy Kinga, akinek szerintem, bár nem akarom ezzel megvádolni, nagyon mélyen benne van a keze ezekben a dolgokban. Bár a holdingnak semmi köze a színházhoz.

- Jól hallottam, hogy ebbe a holdingba be akarták olvasztani a színházat, és ön ellenállt?

- A miskolci az Nemzeti Színház, és az sehol nem része egy holdingnak.

- Az igaz, hogy be akarták olvasztani?

- Próbálkoztak vele.

- Ön szerint Béres Attila "visszaáskálódik" Miskolcra?

- Meg vagyok róla győződve, hiszen az ő embere, Szabó Máté lesz az új igazgató.

- De Szabó Máté az ön embere is, ön vitte Miskolcra.

- Nagyon régi ismerősök voltunk, egy időben barátok is, de az emberből a mai kor igen furcsa dolgokat hoz ki. Én árulásnak tartom az ilyen viselkedést, amikor valaki a hátam mögött elfoglalja a pozíciómat úgy, hogy nem szól semmit. Máté is ott volt a polgármesternél ezen az informális tanácskozáson. De a vezető színészek nem voltak ott. Nem volt ott Szegedi Dezső, Rusznák András, Ullmann Mónika, Györgyi Anna. A társulat igazi hangadóit nem hívták meg. Egy nagyon jól működő vidéki Nemzeti Színházban hirtelen történik egy olyan váltás, amit semmi nem indokol.

- Ön szerint nincs rossz hangulat a színházban?

- Nincs. Bizonytalanság nyilván van, de melyik színházban váltják le a vezetőt azért, mert nem jó a hangulat? Százötven művészember dolgozik itt. Amiatt, hogy ebből tíz sértett színésznek a hangulata nem jó, nem szokás meneszteni az egyébként sikeres színház vezetőjét.

- Említette Györgyi Annát. Mindenütt kényes helyzet, ha a direktor felesége ugyanabban a színházban színésznő.

- Anna nem a direktor felesége, hanem egy fantasztikus színésznő. Egyébként kisebb szerepeket is játszott.

- Azért Arkagyina sem kis szerep a Sirályban, ráadásul ebbe az előadásba egy megbetegedés miatt, ön állt be Trigorinnak, ezt azért is sokan kifogásolták, mert állítólag rossz volt.

- Beugrás volt, mentettem a bemutatót. Három előadás után át is adtam Harsányi Attilának. De itt most ennél jelentősebb dologról beszélünk. Az a döbbenetes, hogy meg lehet tenni, amit velem csinálnak. Ez a városban nyilván közfelháborodást okoz majd, mert a színház nagyon népszerű intézmény. Igazából nem is az a kérdés, hogy én igazgató vagyok-e, vagy sem, hanem az, hogy a minőségnek van-e még védőereje? Én szándékosan nem is exponáltam magam semmilyen közéleti dologban, mert azt mondtam, hogy nekem a színház vezetése a lényeg. És ezt az elmúlt három évben modellértékűen végeztem.

- Kiáll ön mellett a társulat?

- Valószínűleg sokan ki fognak állni, mert mindenki érzi azt, hogy ez nincs rendben. A színészek felét már szerződtettem. Új színészek jönnek, Lajos András, Molnár Áron, Kálid Artúr, Zsigmond Emőke, Tímár Éva. Hogy egy társulatból elmennek néhányan, és jönnek helyettük mások, az természetes jelenség.

- A megkötött szerződések semmissé tehetők?

- Ezek akkor is élnek, ha én nem vagyok. A következő igazgató az én évadtervemet kapja meg, benne az én rendezésemmel, ami Cassavetes Premier című műve lesz. Méltánytalan az eljárás. Ha rendkívüli közgyűlésen állítják föl az embert, az olyan, mintha sikkasztott volna, vagy súlyosan törvénybe ütköző dolgot csinált volna. A színházban is teljes a döbbenet, hogy ezt miért kell ilyen rondán csinálni? De ez Miskolc történetében nem egyedi eset, hiszen Kovács Lászlót a Miskolci Szimfonikusok éléről ugyanilyen rapid módon állították fel. Harminc évig dolgozott a városért, és szabályosan elkergették. Az elmúlt három évben itt éltem Miskolcon, a családomat idehoztam, a gyerekeim itt járnak iskolába. Nekem az a fájdalmas, hogy nagyon komolyan megdolgoztam ezért a színházi színvonalért. Ezzel az eljárással azt a társulatot és azt a közönséget, melynek tagjai mögöttem állnak, is semmibe veszik.

 

Ellentétes vélemények
A város közgyűlése szerdán a következő közleményt adta ki. "A politika ne csináljon színházat, de ha a színházi szakma azt mondja, hogy a helyzet megérett a változtatásra, akkor változtatni kell. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése zárt ülésen felmentette Kiss Csabát, a Miskolci Nemzeti Színház Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjét. Kiss Csaba ügyvezetői munkakör betöltését célzó pályázatának alappillére volt a Művészeti Tanács létrehozása és az azzal való együttműködés.
Kiss Csaba 2012-ben nyertes pályázata szerint ez a grémium lett volna hivatott arra, hogy a "színház szellemiségét meghatározó döntéseket kidolgozza és azokat végrehajtsa." A Miskolci Nemzeti Színház művészeti életét meghatározó és irányító Művészeti Tanács mára megszűnt, hiszen tagjai lemondtak. A Színház irányítása, a 2012-ben nyertes pályázathoz képest, teljesen más alapokra helyeződött, ez a helyzet a fenntartó, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata számára vállalhatatlanná vált.

A színház művészeti, szakmai tevékenysége nem összehangolt, a társulat részéről az ügyvezető felé olyan súlyos bizalomvesztés következett be, ami a fenntartó önkormányzat azonnali beavatkozását igényelte. Az önkormányzat új pályázat kiírásáról is döntött. Annak lezárásáig, de legkésőbb 2016. március 31-ig Szabó Mátét, a Miskolci Nemzeti Színház feloszlott Művészeti Tanácsának tagját bízza meg az ügyvezetői teendők ellátásával.

A Magyar Színházi Társaságnak pedig tegnap ezt a véleményt tette közzé:"Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Miskolc megyei Jogú Város közgyűlése a mai napon felmenteni készül Kiss Csabát, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatóját. Nem tudjuk értelmezni azt a magyarázatot, hogy a polgármester a színház belső feszültségei miatt veszélyben érzi a következő évadot. Egy színházi évad kellős közepén, a szerződtetési eljárások, s a következő évad bérlethirdetésének lezárta előtt egy ilyen lépés megtétele egyértelműen szakmaiatlan, s veszélyezteti a színház anyagilag és művészileg biztonságos működését".

Bóta Gábor

nepszava.hu