Levélben fordult Lovász az MTA kifilézése miatt a parlamenti frakciókhoz

2019.06.12 15:39

Az MTA elnöke több érvet is felsorol a kormány terve ellen, és idézi Palkovics egy évvel ezelőtti nyilatkozatát, amikor arról beszélt, hogy semmi hasonlót nem terveznek.

Levélben fordult Lovász az MTA kifilézése miatt a parlamenti frakciókhoz
 
Levelet írt szerdán a parlamenti frakciók vezetőinek Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, hogy ismertesse velük az MTA álláspontját a múlt héten benyújtott, az intézményt megcsonkító törvényjavaslattal kapcsolatban.
 
Lovász a levélben kifejti, hogy az MTA a központi költségvetésből finanszírozva működteti kutatóhálózatát, amelyben mintegy 5000 kutatót és a kutatást segítő személyt foglalkoztat, a tevékenysége átlátható, évente beszámol róla a kormánynak, kétévente az országgyűlésnek, de részletes tudományos beszámolókat is készítenek, a jelenlegi helyzet szerint pedig a kutatóhálózat tevékenységét segítő, véleményező és egyes kérdésekben döntést hozó 15 tagú testületbe (Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa) a kormány is delegál három tagot tanácskozási joggal.
 
Lovász felhívja a figyelmet, hogy az Akadémia működésével szemben semmilyen kormányzati kifogás vagy javaslat nem érkezett a benyújtott beszámolóik értékelésekor, ennek ellenére a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTA-val való érdemi egyeztetés nélkül, a 2019. évi költségvetési törvény alapján magához vonta a kutatóhelyek költségvetési forrását, a mostani törvényjavaslat pedig el akarja venni az MTA-tól a kutatóhálózatát.
 
A tervezet hatásvizsgálatát nem kaptuk meg, így nincs ismeretünk a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásáról, a jogszabály megalkotásának szükségességéről, elmaradásának várható következményeiről. Ami a legfontosabb: nem ismerjük az elfogadásra váró törvény célját
 
– írja Lovász, aki konkrét érveket is felsorol a törvény ellen:
 
  • Lovász szerint "megmagyarázhatatlan" a kutatóhálózatából létrehozandó Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot irányító ELKH Titkárság létrehozása, mert a törvény szerint ennek feladata a kutatások intézményrendszerének fenntartása és működtetése lenne, de a feltételeket a törvényjavaslat szerint továbbra is az MTA biztosítja. Lovász hozzáteszi, az eredményesség szempontjából is rendkívül kockázatos a kutatóhelyek kivonása a minősített tudományos irányítás alól.
  • Az új intézmény Irányító Testületébe az MTA minden törekvése ellenére sem került be az irányított kutatóhálózat képviselete, ami ellentmond az eddigi és indokolt önkormányzatiságnak.
  • Az MTA egyedi magánjogi szerződések keretében kívánja biztosítani jelenlegi intézményei számára a tulajdonában lévő vagyontárgyak használatát, e közfeladat ellátásához az MTA költségvetési támogatásában rendszeres forrást szükséges biztosítani a vagyonelemek fenntartási és fejlesztési költségeire. A köztestület tulajdongyakorlásának ettől eltérő módon történő korlátozása az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésébe ütközhet, ellentételezés nélküli kisajátításként értelmezhetően.
  • A tervezet megkerüli az ELKH intézményeiben foglalkoztatottak személyi bérének nem pályázati úton történő biztosítását, holott elengedhetetlen, hogy a kutatóhelyek határozatlan időre, kiszámítható és tervezhető módon foglalkoztathassanak kutatókat, ne csupán egyes projektekhez kötve. Ellenkező esetben semmi sem indokolja az ingatlanok és más vagyonelemek folyamatos használatának biztosítását az ELKH-kutatóhelyek számára.
  • "Az MTA Közgyűlése határozott arról, hogy kutatóhálózatát saját szervezetén belül kívánja tartani, egyben a köztestület kész arra, hogy a kutatóhálózat irányítását olyan szervezet kezébe adja, amelyben az állam a nemzetközi gyakorlat szerinti arányban képviselteti magát. Ezzel megőrizhető a kutatóhelyek nevében a tudományos világban jól ismert MTA brand. Ettől és az MTA egészére jellemző szinergiáktól megfosztani a kutatókat az egész társadalmunkra kiható értékvesztést okozna."
  • Végül Lovász szerint az is kérdéses, hogy jó ötlet-e az új kutatóhálózatot Báró Eötvös Lorándról elnevezni, hiszen a nevét már most számos jeles intézmény viseli Magyarországon, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem is. "Mindezek ismeretében kérdéses, hogy kellően megkülönböztetné-e a névhasználat az ország e jelentős intézményeit" – írja.
 
Lovász a levélben arra kéri a címzett parlamenti frakcióvezetőket, hogy
 
fontolják meg, hogy a törvénytervezet jelen formájában alkalmas-e elfogadásra.
 
Végül idézi Palkovics tavaly június 15-i kijelentését, amikor az MTA elnökségi ülésén azt mondta, hogy a kormány nem akarja csökkenteni az Akadémia költségvetését, és nem akarja átvenni az akadémiai kutatóintézeteket sem, holott most pont ez történik.
 
hvg.hu