Magas nyugdíjról álmodik? Ideje lesz lemondani róla!

2015.05.16 07:55

Drasztikus demográfiai változások elé néz az Európai Unió a következő 45 évben, hiszen a teljes lakosság száma ugyan növekedni fog, viszont a jelenlegi négy helyett két aktív keresőnek kell majd eltartania egy nyugdíjast - derül ki az Európai Bizottság kedden publikált jelentéséből. A kedvezőtlen folyamatból Magyarország sem marad majd ki, a brüsszeli prognózis szerint sokkal tovább fogunk majd élni, de nehezebb lesz kijönni a nyugdíjból 2060-ban.

Magyarország teljes lakossága 7,5 százalékkal csökkenhet 2060-ra, így már csak 9,2 millióan leszünk akkor, ezzel párhuzamosan viszont a népesség elöregedése miatt a munkaképes korú (15-64 éves) lakosság majdnem negyedével 6,75 millió főről 5,1 millióra csökkenhet. Vagyis a Bizottság számításai szerint 45 év alatt fokozatosan több mint 1,6 millió magyar munkaképes ember tűnik majd el a rendszerből. A teljes munkaerőlétszám ennél alacsonyabb lesz, hiszen jelenleg is csak a kormány vágyálmaiban szerepel a teljes foglalkoztatottság. A jelenlegi 4,4 millióról a becslés szerint 3,7 millióra csökken majd azok száma, akik valóban dolgozni fognak, nekik kell majd eltartani a fennmaradó 5,5 milliónyi 15 év alatti és 65 év feletti lakost. Jó hír viszont, hogy a munkaerőpiaci részvételi arány a jelenlegi 70,1 százalékról majdnem tíz százalékkal 79,6 százalékra emelkedhet, ha beigazolódik a prognózis. Emellett a foglalkoztatottság is emelkedhet 58-ról 67,5 százalékra, ami részben ellensúlyozhatja a demográfiai változások negatív következményeit.

A népesség elöregedésének másik kedvezőtlen hatása, hogy egyre többet kell majd az államnak az egészségügyi kiadásokra költeni. Az előrejelzés szerint a jelenlegi 4,7 százalékról a GDP 5,7 százalékára emelkedhet ennek a kiadáscsoportnak az aránya. Ezzel párhuzamosan pedig csökkenhetnek az oktatásra fordított források a bruttó össztermék 3,6 százalékáról 3,4 százalékára, ami annak a következménye, hogy a jelenlegi 1,7 millióról több mint 150 ezerrel csökkenhet a tanulók száma. Ez különösen a gimnáziumokat és a felsőoktatási intézményeket érintheti negatívan, a folyamattal párhuzamosan pedig a tanárok száma is 18 ezerrel kevesebb lehet 2060-ra.

Az Európai Bizottság becslései szerint egyébként Magyarország nem lesz egyedül a demográfiai problémákkal a következő években, az egész Uniót komoly kihívások elé állítják majd a várható változások. Ugyan az EU teljes népessége a 2013-as 507 millióról 2050-re közel öt százalékkal 526 millióra emelkedhet, utána viszont lassú csökkenés jöhet, 2060-ra már csak 523 millió lehet a lakosságszám. Ráadásul a növekedéshez szükség lesz nettó bevándorlásra, és korántsem lesz egyenletes a változás a tagállamokban. Körülbelül a tagállamok felénél a népesség csökkenésével számolnak Brüsszelben, és a másik felének növekedése kompenzálhatja ezt.

A demográfiai változások miatt a jelenlegi 27,8 százalékról uniós szinten 50,1 százalékra emelkedhet az úgynevezett függőségi arány, vagyis a mostani négy helyett két dolgozónak kell majd eltartania egy nyugdíjast. A népesség elöregedése pedig a nemzeti költségvetésekre is nyomást gyakorolhat szinte minden tagállamban, hiszen a nyugdíjak mellett többet kell majd egészségügyi ellátásra is költeni.

Az átlagos öregségi ellátás aránya a fizetéshez viszonyítva átlagosan 9 százalékkal csökkenhet a tagállamokban, emellett mindenhol a várható élettartam növekedését prognosztizálja a Bizottság.

portfolio.hu