„Magyarország, ne feledd halottaidat! Mint vádlók, élnek ők”

2015.10.06 18:08

Az aradi vértanúk kivégzésének 166. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést kedden Batthyány Lajos emléktáblájánál. Somorjai Lehel levéltár-igazgató ünnepi beszédében kiemelte, a szabadságharc hőseinek halála nem Magyarország végét jelentette, hanem egy új Európa születését.

Az aradi vértanúk annak a küzdelemnek és áldozatvállalásnak a szimbólumává váltak, amit a magyar nép évszázadokon át folytatott nemzeti függetlensége megteremtéséért, társadalmi haladásáért. Tisztelettel és kegyelettel emlékezünk kivégzésük 166. évfordulója alkalmából Miskolc város emlékhelyén, Batthyány Lajosnak, Magyarország első felelős kormánya miniszterelnökének emléktáblájánál – hangzott el a megemlékezésen.
aradi_vertanuk_151006_ja_12.jpg

fotó: Juhász Ákos

„Magyarország, ne feledd halottaidat! Mint vádlók, élnek ők” – idézte Somorjai Lehel, a megyei levéltár igazgatója azt a névjegyzéket, amit a nemzeti gyász és a csendes ellenállás időszakában még évtizedekkel később is lehetett látni magyar asszonyok karkötőin. A felszólítást németre fordítva minden szó kezdőbetűje egy-egy aradi vértanú nevének első betűje (pl. Magyarország – Pannonia: Poeltenberg Ernő stb.).

Az aradi vértanúkat – Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezich Károly, Nagysándor József, gróf Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és gróf Vécsey Károly – 166 évvel ezelőtt, az 1848–49-es szabadságharc bukását követően végezték ki október 6-án. Rájuk emlékezünk ezen a napon.

– Bár 13 aradi vértanúról szoktunk beszélni, a valóságban 16 tábornok, illetve főtiszt végezte be életét Aradon, a magyar Golgotán – hívta fel a figyelmet Somorjai Lehel. – Először Ormai Auffenberg Norbert honvédezredest akasztották fel még 1849. augusztus 22-én. Kazinczy Lajost, a nyelvújító Kazinczy Ferenc fiát október 25-én lőtték agyon a várkapu melletti sáncnál. Az osztrák származású Ludwig Hauk honvéd alezredest 1850. február 19-én vezették a bitófa alá. És Pesten gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt, továbbá Fekete Imre gerilla századost végezték ki.

A kivégzések időpontját szándékosan október 6-ára tette Haynau – egy évvel ezelőtt ekkor tört ki felkelés Bécsben, és ekkor gyilkolták meg Latour hadügyminisztert. „Az eljárások igazi célja tehát a bosszú volt”, húzta alá a levéltár igazgatója.

Október 6-a nemzeti gyásznap, de ebben a gyászban rengeteg jóleső bizonyosság van az utódok számára – hívta fel a megemlékezők figyelmét Somorjai Lehel. Mint mondta, a magyarság tragikus történelmi sorsfordulói nem valaminek a végét jelentették, hanem éppen ellenkezőleg: valaminek a kezdetét.

– A szabadságharc hőseinek halála egy új Európa születését jelentette. A polgári gondolat, a népek önrendelkezési jogának eszménye végképp teret hódított a kontinensen, és az 1860-70-es évekre kialakult a máig is ismert, modern Európa – fűzte hozzá.

Az ünnepi beszédet követően Miskolc város nevében Kriza Ákos polgármester, valamint Pfliegler Péter, Kiss János és Kiss Gábor alpolgármester helyezett el koszorút az emléktáblánál. A megemlékezés virágaival tisztelgett a hősök előtt Knezich Károly ükunokája és neje, valamint a Miskolci Egyetem, a Miskolci Csodamalom Bábszínház, politikai pártok és civilszervezetek képviselői.

minap.hu