Már a magyar nyugdíjasokat is sújtja a modern kór: egyre kevesebben tudnak ellenállni a csábításnak

2021.07.02 06:31

A magyarok brutálisan rá vannak függve az online közösségi oldalakra, és ez nem csak a fiatalokra igaz. Meglepő, de a hazai nyugdíjasok közül is rengetegen vannak, akik napi szinten, aktívan használják ezeket a felületeket.

 
Az Európai Unióban a 16-74 évesek 57 százaléka vallotta azt, hogy aktívan részt vett online közösségi felületeken 2020-ban, a felmérést megelőző 3 hónapban - derült ki az Eurostat friss jelentéséből. Az idei éves adat 3 százalékponttal magasabb, mint 2019-ben. És a tendencia egyértelmű, 2011 óta, mióta létezik ez az adatgyűjtés egyre többen vesznek részt online közösségi felületeken. 10 éve egyébként, az EU-ban még csak a válaszadók 36 százaléka tett így.
 
A közösségi hálókon való részvétel alatt a statisztika egyébként azt érti, hogy az ember olyan tevékenységeket végez, mint: felhasználói profil létrehozása, üzenetváltások, posztolás vagy bármi olyan művelet, stb. Az EU-ban a legtöbben egyébként Dániában lógnak a közösségi oldalakon, megelőzve Belgiumot és Ciprust.
 
 
 
Igen ám, de mint az adatokból látjuk, Magyarország is igen előkelő helyen végzett a közösségi felületes aktivitás terén. Hazánkban vannak ugyanis
 
a 5. legtöbben azok az EU-ban, akik aktívan használnak online közösségi tereket.
 
Egészen pontosan, 10-ből több mint 7 magyar aktívan űzi a közösségi site-okat, ami százalékpontban kifejezve csupán egyel marad el a közös lista negyedik helyezettjétől, Finnországtól. A 70 százalék fölöttiek csapatába még további 3 ország tartozik: Svédország, Málta és Hollandia.
 
Az éllovasokhoz képest a lista túloldalán lévő olaszoknál csupán a lakosság 48 százaléka vallotta megkérdezésekor azt, hogy az elmúlt 3 hónapban használt volna bármilyen online közösségi felületet. Ez kevesebb, mint az emberek fele. De ugyancsak, alig több mint az emberek fele, 54 százaléknyian mondták ezt Németországban is. De Lengyelországban és Bulgáriában sem lőttek ki az adatok, mindkét országban egyaránt 55-55 százaléknyian voltak aktívak a közösségi oldalakon.
 
Ezeknél a számoknál tehát a magyar adat 20 százalékkal magasabb.
 
Arányaiban tehát jóval több magyar használja aktívan a közösségi média online felületeit, mint az olaszok, németek, lengyelek, bolgárok vagy akár a horvátok.
 
Kik lógnak az interneten?
 
Ha megnézzük a számokat, kiderül, hogy a 16-24 éves korcsoportot figyelembe véve Magyarország már a második helyen áll az összesített EU-s listán. Itt vannak tehát a második legtöbben azok a fiatalok, akik aktív résztvevő a közösségi oldalaknak. Egészen pontosan az említett korosztály 96 százaléka, ami csupán egyetlen százalékponttal marad el az éllovas dánoktól.
 
Az idősebb korosztály, azaz a 65-74 évesek között viszont már nagyobb Magyarország lemaradása Dániától. Ott ugyanis a nyugdíjas korúak 60 százaléka aktív a közösségi felületeken, amivel magasan vezetik az EU-s listát. Magyarország azonban a maga 37 százalékával még így is a 6. az összesesítésben. Összevetve, Horvátországban ennek a korosztálynak csupán 10 százaléka használja az online közösségi hálókat, tehát majd negyed annyian, mint Magyarországon.
 
Baj-e a hosszas közösségi szörfölés?
 
Annak idején a technológiai vívmányok életünk jobbításának céljával jöttek létre. A technológia fejlődése lehetővé tette a gyorsabb problémamegoldást, munkafolyamataink és magánéletünk gördülékenyebb szervezését. De az új technológiák fogyasztói piaccal való összefonódása komoly változásokat hozott.
 
A Szilícium-völgyben felismerték, hogy a gyors pénzhez jutás legjobb módja, ha függöséget alakítanak ki az emberekben a tech cuccokal felé, úgy, hogy olyan szolgáltatásokat társítanak hozzájuk, amik képesek megemelni a dopamin szintjüket.
 
Ha pedig a fogyasztókat az okoskészülékek boldoggá teszik, több ilyen cuccot akarnak majd, és ha az azokra elérhető applikációk felelnek ezért a hatásért, azokból is többet vásárolnak. Az online térben pedig bombázni lehet őket a célzott hirdetésekkel és a social media felületeken gyűjtött adatokkal személyre szabott termékeket lehet kínálni nekik.
 
A leginkább direkt hatás viszont az, és ez a közösségi hálókon a legbrutálisabb, hogy be tudnak zárni egy saját kis ránk szabott buborékba, ami sokkal vonzóbb lehet, mint hibákkal teli, megélt valóságunk.
 
Bíró Attila
penzcentrum.hu