Már megint változhatnak a címkék a boltokban: ez a legújabb ötlet

2015.02.16 05:42

Egyre több intézkedés lép hatályba annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben eligazodhassanak az élelmiszerek összetevőit, származási helyét illetően. Most az új tervezet szerint a feldolgozott termékekben felhasznált hús származási helyéről kaphatnánk pontos információt.

A feldolgozott élelmiszereken is jelölni kellene a felhasznált hús származási helyét. Az Európai Parlament (EP) jogszabálytervezetet vár az Európai Bizottságtól, mellyel kötelezővé tennék, hogy a friss marhahúshoz hasonlóan a feldolgozott élelmiszerek, így például a fagyasztott pizza és a mirelit lasagna csomagolásán is fel kelljen tüntetni a felhasznált hús származási helyét - adta hírül az MTI.

Így a fogyasztók könnyebben tájékozódhatnának arról, mit is esznek, és az honnan származik. Ettől pedig megerősödne az élelmiszertermékek iránti bizalom. A lóhúsbotrány után vissza kell szereznünk a vásárlók bizalmát. Ugyanakkor nem szabad, hogy az új kötelezettség további terhet rójon az ágazatban gyakori kis- és középvállalkozásokra - idézi az EP közleménye a környezetvédelmi bizottság olasz elnökét, Giovanni La Viát.

Ez is új a címkéken
December 13-tól már hivatalosan is kötelezővé vált az élelmiszerek újfajta címkézése. Az új rendelet célja az, hogy ne lehessen félrevezetni a fogyasztókat. Nagyon fontos eleme így az olvashatóság.

Pontosan meg van határozva a csomagoláson alkalmazható legkisebb betűméret (1,2 mm), az éles kontraszt a háttér és a betű színe között, illetve a betűk közötti és a sortávolság is.

A termékek tápértékét is jelölni kell majd, de ez csak 2016 decemberétől lesz kötelező. Emellett pedig a termékben található összes allergén anyagot is fel kell tüntetni a címkéken.

Veszélyes csalások
A tervezet indoklásaként sok EP-s képviselő kifejezte aggodalmát amiatt, hogy
az élelmiszeripari csalások rombolják az élelmiszerbiztonságot, a fogyasztók bizalmát és egészségét, akadályozzák az élelmiszerlánc működését és kedvezőtlenül befolyásolják a mezőgazdasági termékek árát.

Például hamisított élelmiszernek minősül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) definíciói szerint az a tejföl, amiben növényi zsiradék, vagy tejipari melléktermék van tejszín helyett. A csokoládé sem nevezhető annak, ha ugyanúgy növényi zsiradék helyettesíti a kakaóvajat.

További ilyen csalások is gyakran előfordulnak, esetleg nem engedélyezett összetevők használnak (mint például a pár évvel ezelőtti pirospaprika botrány esetében, amikor míniummal keverték a fűszert), vagy a külföldi árukat adják el magyarként. Sokszor csak hatósági ellenőrzések során derül fény ezekre, de előfordul olyan is, hogy akár az áruházakba is eljuthatnak ezek a termékek. Ezeken kívül a HENT hamisításként említi például ha nem bio terméket bioként árulnak, vagy ha lejárt alapanyagokból készül valami, vagy egy olcsó terméket drága megfelelőjének csomagolásába bújtatnak.

Ezek a termékek megtéveszthetik a fogyasztót, aki ha figyelmetlen, alacsony minőségű utánzatot választhat az eredeti helyett. A táplálkozás biológiai értéke ezen élelmiszerek bevitele esetén nem közelíti meg az eredetiét, azaz a szervezetbe juttatott ételek tápanyagtartalma kisebb mennyiségben hasznosulhat. Étkezésed túl egysíkúvá válhat, és ez nem lesz jó hatással az egészségedre.

privatbankae.hu