Máris beavatkozott a kormány: 11 milliárdnyi kutatási pénzt nem oszthatnak ki Palkovics nélkül

2018.07.03 07:06

Hiába döntöttek a támogatandó tudományos projektek listájáról a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalban, nem hirdethetnek eredményt a többhónapos, szakértői értékeleseken alapuló pályázati szakasz után, mert Palkovics László arról tájékoztatta az érintetteket: az ő igenje nélkül nem köthetnek megállapodásokat. Majd 11 milliárd forintnyi kutatási pénz kiosztását stoppolják, noha a folyamatot a hivatal vezetőjeként még Pálinkás József egykori fideszes oktatási miniszter, korábbi MTA-elnök felügyelte. A tárca szerint rutineljárásról van szó.

Budapest, 2018. május 14.Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt érkezik kinevezés előtti meghallgatására az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésére az Országgyűlés Irodaházában 2018. május 14-én.MTI Fotó: Bruzák Noémi
Palkovics László
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
 
A felügyeletet ellátó miniszter 2018. június 6-án kelt tájékoztatása szerint az NKFI Alapból finanszírozott pályázatok keretében kötelezettségvállalásra csak a miniszterrel történt előzetes egyeztetés alapján kerülhet sor
 
– áll egy Pálinkás József jegyezte levélben. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal június 30-án menesztett elnöke ebben az üzenetben írta meg, hogy hiába bonyolította le az intézmény a hosszadalmas, minden tudományterületre kiterjedő pályázati eljárását, nem hirdethet eredményt, mert
 
Palkovics László miniszter igenje nélkül nem írhat alá szerződéseket. A halasztás miatt egyelőre nem tudhatják meg az érintett kutatók, hogy részesülnek-e a program részeként kiosztható 10,9 milliárd forintból. Erről ugyanis a dokumentum alapján Palkovics dönt.
 
Ez annyiban nem meglepő, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozása után hamar kiderült, a kormány radikálisan átalakítaná a tudományfinanszírozást. A költségvetési törvény tervezetéből kiolvashatóan a Palkovics-tárca finanszírozná a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteit (eddig a támogatás közvetlen volt), lapunk pedig megírta, hogy akad olyan intézetvezető, aki már azt is megfelelő kompromisszumnak tartaná, ha munkatársai egy héten két napot a kormány kijelölte témákon dolgoznának. Hogy a kormányoldalon miként képzelik a tudományos kutatást, az is mutatja, hogy a Figyelő című, Schmidt Mária tulajdonában álló hetilap listát közölt azokról, akik az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának intézeteiben a bevándorlást, a genderelméletet, illetve a homoszexualitást kutatják.
 
Azóta sokan tiltakoztak a tervezett átalakítások ellen, mások mellett Lovász László MTA-elnök is, ám nem úgy fest, mintha a kormány lassítana, hiszen ezúttal az innovációs hivatal döntéseit kötik miniszteri igenhez. A történethez hozzátartozik, hogy a pályázati eljárás Pálinkás vezetői időszakában zajlott. Az első Orbán-kormány oktatási miniszteréről, az MTA előző elnökéről a 24.hu már korábban megírta, hogy menesztik majd a hivatal éléről, ami azóta meg is történt.
 
Budapest, 2015. november 12.Lovász László, Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke interjút ad a Magyar Távirati Irodának dolgozószobájában 2015. november 10-én.MTI Fotó: Kovács Tamás
Lovász László, Magyar Tudományos Akadémia elnöke 
Fotó: Kovács Tamás / MTI
 
A most stoppolt pályázati eljárás hónapokig folyt. A levél szerint a pályázatokat átlagban három, de legalább két, szakterületén kompetens, anonim szakértő értékelte, ők adtak javaslatot a bírálóbizottságnak a támogathatóságról. Ezután szakértői csoportok is értékelték a projekteket, és ezek egyhangúan döntöttek a támogatásról. Végül a szakterületi kollégiumok terjesztették az elnök elé a döntési javaslatot, amellyel Pálinkás egyetértett.
 
Ám a hosszú előkészítés nem volt elég, Palkovics László arról tájékoztatta a hivatalt, hogy az ő egyetértése nélkül nem hirdethetnek eredményt. Így lehet tudni, mikor lehet nyilvános a győztese sora, ahogyan azt sem, a minisztérium milyen szempontok alapján vizsgálja felül a határozatot.
 
Kerestük az ügyben a minisztériumot, érdeklődtünk arról, gondoskodtak-e olyan eljárás kidolgozásáról, amellyel nem sérül a kutatás szabadsága, s amely garantálja, hogy a tárcavezető nem politikai alapon szór ki kutatókat a győztesek sorából. Kérdeztük azt is, mikor várható döntés a több száz pályázatról, továbbá hogy ezt a gyakorlatot honosítják-e majd meg az MTA kutatóintézeteinél is. A tárca mindössze annyit válaszolt:
 
A NKFIH vezetőjének személye megváltozik, a hasonló átmeneti időszakokban megszokott gyakorlat, hogy a felügyeletet ellátó türelmet kér az intézménytől.
 
Pedig a részletek fontosak lennének, mert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a hazai tudományfinanszírozás egyik fő forrása. A korábbi Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) kerültek 2015 januárjában a hivatalhoz, miután az Orbán-kormány átszabta a rendszert. Az alaphoz minden tudományterület képviselője pályázhat, a nyertesek pedig több évre szóló, jelentős támogatáshoz juthatnak.
 
Pető Péter
24.hu