Még mindig nem érezzük a járvány veszélyét

2020.03.20 12:23

A Medián felmérése szerint, az emberek többsége tájékozottnak érzi magát a koronavírus ügyében, s bízik is abban, hogy a kormány kezelni tudja a járványt. A HVG-ben megjelenő kutatás szerint, a társadalom 67 százaléka mégis bizonytalan, vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy a magyar egészségügy sikeresen megfékezi a ragályos betegséget. Az ellentmondásokról a Medián ügyvezető-igazgatóját Hann Endrét kérdeztük.

 
 
– A járvány intenzitása szinte percről-percre változik, a betegek száma nő, és már halálos áldozat is van. Így megállapítható, hogy mennyire félnek az emberek a koronavírustól?
 

– Csak nehezen, mert a felmérésünk még a múlt hét vége felé készült, és sok minden kiderült ugyan belőle, de az nem, hogy a mögöttünk hagyott hét alatt miként változtak a vélemények. Mindenesetre a kutatásunk időpontjában – ugyan már jöttek vészjósló hírek is – a megkérdezettek 42 százaléka az aggodalmat nem tartotta indokoltnak. Úgy érzem, hogy ez spétreakció, csak lassan ismerték fel a veszélyt.
 
– Ehhez még hozzá lehetne tenni, hogy egy hete még azt is érezték az emberek, hogy „képben” vannak. A válaszolók többsége tájékozottnak vallotta magát. Miközben a miniszterelnök egyre idegesebben gyűrögeti a papírjait. Reális ez?
 
– Igen, az emberek 83 százaléka azt érezte, hogy elegendő információval rendelkezik. Ismétlem: így érezte, de ez szubjektív dolog, mert hiszen nincs mihez viszonyítani, senki nem tudja, hogy mi lenne a teljes tájékozottság. Szinte ránk zúdultak a hírek, ezért érezhették sokan, hogy képben vannak. Ugyancsak spétreakció, hogy egy hete még nem készültek arra, hogy otthon maradjanak. Pedig jöttek a hírek Kínából, Olaszországból, Németországból, és nagyon komoly elemzések is megjelentek. Ehhez képest, az emberek többsége – pontosan 55 százaléka – úgy gondolta, hogy nem nagyon fog változtatni az életmódján. Úgy gondolták, hogy ugyanúgy elmennek otthonról, mint máskor, csupán hét százéknyi válaszoló gondolta, hogy inkább otthon marad. Még a 65 éven felülieknek is csak 12 százaléka állította, hogy marad a négy fal között.
 
– Vagyis mégsem voltak az emberek eléggé tájékozottak, ha a világjárvány tényeit nem vették tudomásul?
 
– Ennek valószínűleg az az oka, hogy miután a kormány is némileg elkésve reagált a járványra, hisz' csak nem elég gyorsan hozott meg fontos döntéseket, így az emberek is csak késve határoztak az életmódjukról. Pedig valamennyi komoly elemzés, illetve a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy a járványok esetén, a gyors reakció a legfontosabb.
 
– Viszont az emberek jelentős része – 40 százaléka – azt mondta, nem nagyon bízik abban, hogy egy súlyos helyzetben az egészségügy megfékezné a járványt. Sok ez, vagy kevés?
 
– Az egészségügyi rendszer alkalmasságának megkérdőjelezése azért sem meglepő, mert minden felmérés azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom legfontosabb problémája, az egészségügy működésének elégtelensége. Így aztán nem csoda, ha ezúttal sem bíznak az egészségügyi intézmények működésében. Ennek fényében meglepő, hogy a kormány döntései iránti bizalom nagyobb.
 
– A kormány intézkedéseivel leginkább a Fidesz támogatói elégedettek, a társadalom többi része kritikus. A pártpreferenciák kormánypárti fölénye azt jelzi, hogy a hatalom döntéseivel az ország elégedett. Bíznak a kormányban, de nem bíznak az általa vezetett egészségügyben?
 
– A kormánypárti szavazók mindent, még saját tájékozottságukat is jobbnak tartják, ami persze irreális, inkább a lojalitás kifejeződése. És természetesen jobban bíznak az egészségügyben is, és mindenhez pozitívabban állnak. Ez a politikai kötöttség előbb-utóbb biztosan enyhülni fog, hiszen abszurd az, hogy pártállás szerint ítéljük meg a dolgokat. Abban egyébként szakmai konszenzus látszik, hogy a járvány nagyon sokakat elér majd. A feladat az lenne, hogy a terjedését le kéne lassítani, hogy a kórházak ne legyenek túlterhelve. Ez lehet a kormányzati intézkedések célja.
 
– Sokan vészharangokat kongatnak, mondván: a kormány kezéből már kicsúszott a járvány elleni védekezés. A Fidesz szavazói ezt nem is hallják?
 
– A világon mindenütt hasonló döntéseket hoznak a kormányok, máshol is későn állítják le a gazdaságot, s eleinte szinte minden hatalmon lévő igyekszik bagatellizálni a veszélyt. Nem csoda, ha a vészharangok hangja nem jut el mindenhová, ezért aztán a magyar társadalom nincs felkészülve arra, hogy mi vár rá. Zavaros a közvélemény, mert zavaros a helyzet is. Félünk, de nem tartjuk be a szigorú szabályokat.
 
– A kutatás azt is bizonyítja, hogy a társadalom a kényszerintézkedéseket tudomásul veszi, ámbár nem követi?
 
– Elsősorban a fiatalok nem foglalkoznak a szabályokkal, de valószínű, hogy ez változik még, ha a veszélyekre ők is rádöbbennek. Az idősebbek közül valószínűleg azok kerülik meg a szabályokat, és mennek ki az utcára, akik magányosak, és nincs segítségük.
 
– A társadalom nyitott lehet egy kijárási tilalomra, esetleg a katonák utcai megjelenésére, netán arra, hogy nemzeti tulajdonban lévő cégeket is a honvédség vezetői irányítsák?
 
– Egyelőre nem világos, hogy a katonák mit keresnek majd az utcán. Talán az a célja, hogy az emberek érezzék, nagy a baj! Mindenesetre, ha a kijárási tilalom szankcióval is jár, akkor be kell majd tartani. Még akkor is, ha nyugtalansággal tölt el sokakat.
 
– A kutatás azt is próbálta kideríteni, hogy az emberek szerint meddig tart a járvány?
 
– A többség, egészen pontosan 45 százalék azt mondta, hogy egy-két hónap, a megkérdezettek 27 százaléka ennél többet gondol. Összesen tehát az ország háromnegyede fél évnél rövidebb időre készül, fél évre vagy annál is hosszabb járványra csupán 54 százalék tippel. Megmondom őszintén – a helyzet mai ismeretében –, ezt én optimista becslésnek tartom. Ami azt mutatja, hogy egy héttel ezelőtt még nem volt elég világos, hogy mennyire súlyos a helyzet. Pedig lehetett volna már világosabb is.
 
Kardos Ernő
hirklikk.hu