Még több várólista? Kétséges a gyors diagnózis

2015.05.04 05:15

A mainál is hosszabb, kezelhetetlen várólisták alakulnak ki a daganatos betegek diagnosztikájában, ha a kormány május 6-án elfogadja a beutalást szabályozó rendeletet. Orvosok és betegszervezetek üdvözlik a kormányzati tervet, hogy 14 napon belül minden daganatgyanús beteget ki kell vizsgálni, de arra is figyelmeztetnek: nincs elég szakember és jól felszerelt hely a sebészeti, onkológiai vagy sugárterápiás kezelések elvégéséhez, az új beutalási rendszer pedig a korrupció melegágya lehet.

Zombor Gábor egy hete két orvoskongresszuson is szóba hozta, hogy az egészségügyi ellátások finanszírozásáról szóló kormányrendelet most elkészült módosítása alapján rákbetegség gyanúja esetén két héten belül időpontokat kell kapni a diagnosztikai vizsgálatokra. A felvételt a háziorvos asszisztense kérhetné a területileg illetékes szolgáltatótól, ha pedig ott nem tudják fogadni az illetőt, a nővér az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) segítségét kérheti, hogy keresse meg a szabad helyet az új beteg kivizsgálására.

A képalkotó diagnosztikai berendezések egyharmadát jó ideje magánvállalkozások működtetik Magyarországon. Lapunk több cég vezetőjét is megkereste, s ők egybehangzóan állítják: óriási rohamra számítanak, kezelhetetlen hosszúságú listák születnek, ha nem szakorvos, hanem a kevésbé felkészült háziorvos küldi vizsgálatra a betegeket. Most CT vizsgálatra legalább egy hónapot kell várni, az MR felvételek elkészítése pedig nem egyszer 3-4 hónap után lehetséges. Van olyan cég, ahol már most az új rendeletre hivatkozva kérnek előjegyzést a betegek.

Az egyik miskolci székhelyű vállalkozás ügyvezetője arra emlékeztetett, eddig is fogadtak betegeket a szakorvosok sürgősségi kérésére. Egy fővárosi diagnosztikai cég igazgatója ehhez hozzáteszi, most is fenntartják a kapacitás 30 százalékát, hogy azonnal fogadni tudják a sürgős diagnózist igénylő, többnyire daganatgyanús eseteket. A "korrupció melegágya" lesz az új rendszer - mondja az egyik vezető, aki szerint a kormányzati tervek megvalósulása nem csökkenti, éppen hogy növeli majd a várólistákat, ráadásul aki "eddig szerencsétlen volt, az most is az marad", mert az erőszakosabb, netán pénzesebb betegek kiharcolják maguknak, hogy a sor élére kerülhessenek.

A cégvezetők káosztól tartanak, illetve attól, hogy ingyen kell dolgozniuk. A géppark sem terhelhető a mainál sokkal jobban, de hozzáértő szakdolgozókat végképp nem lehet szerezni - állítják egybehangzóan, hozzátéve, hogy most is rengeteg felesleges vizsgálatot végeznek, ezután viszont szerintük ugrásszerűen megnő majd ezek aránya. Azt pedig egyelőre nem látják, hogy mit tudnak tenni azokkal, akik hónapokkal ezelőtt kaptak időpontot egy vizsgálatra, de az új rendszerben a friss betegek egyre hátrébb szorítják őket. A legnagyobb bizonytalanságot a tervnek az a része váltotta ki, hogy ha nem igazolódik a háziorvos feltevése, és a beteg szerencsére mégsem szenved rákbetegségben, akkor nem a rossz diagnosztát büntetik, hanem őket, mert nem kapják meg az elvégezett vizsgálat árát az OEP-től. Ráadásul ez csak hetek múlva derül ki, amikor a szövettani eredmény is megérkezik a biztosítóhoz.

Értjük és támogatjuk a szándékot, de a terv részleteit átgondolatlannak tartjuk - fogalmaz az egyik diagnosztikai cég vezetője. Társa keményebb, ő azt mondja, iszonyú lesz a helyzet a rendelőikben. Közben a nagy orvosi szervezetek és a rákbetegeket tömörítő civil betegegyesületek is sorban örömüknek adnak hangot és áttörésről beszélnek a daganatos betegek ellátásában. A szakterületen évtizedek óta dolgozók azonban óvatosabbak. Az InfoRádió által megkérdezett onkoradiológus, Landherr László arra figyelmeztetett, hogy Magyarország diagnosztikai gépellátottsága messze elmarad az uniós átlagtól, ráadásul az államilag meghatározott teljesítménykvóták mesterséges korlátot szabnak a mostaninál több vizsgálatnak. A szakember is osztja a magándiagnosztikai cégek vezetőinek véleményét, hogy képzett radiológusokból nagy hiány van, mert a tudásukat sokszoros áron tudják eladni Nyugat-Európában.

Arra pedig furcsa módon nem a szakma, hanem civilek, köztük a Gyógyulj Velünk Egyesület hívta fel a figyelmet, hogy a diagnózis utáni kezelést végző szakorvosok és szakápolók már most is túlterheltek, ráadásul szükség lenne megfelelő sebészeti, onkológiai vagy sugárterápiás kapacitásra is, mert a gyors diagnózis mellett a szükséges műtét és a kezelések azonnali elkezdése is ugyanolyan fontos. Egy kérdést nem vitat senki. Egyre több a hazai rákbeteg: az utóbbi 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú daganatos megbetegedések száma. A gyors diagnózis fontos, de a szűrések, a megelőző kampányok, új gyógyszerek kifejlesztése, a kórházi és szakorvosi technikai és emberi feltételek javítása nélkül önmagában nem elég ahhoz, hogy csökkenjen Magyarországon a rákbetegek száma.

 


Elvesztegetett hónapok
Pénzbeli és időbeli megtakarítást hoz, egyúttal több mint öt százalékkal növelheti a rákbetegek életesélyeit, ha időben elkészül a diagnózis - mondta az Inforádiónak Kásler Miklós. Az Országos Onkológiai Intézet vezetője szerint ahol a lehetőségek rendelkezésre álltak, ott eddig is akár 2-3 héten belül megszületett a diagnózis. "Hogyha szerencsétlenebb körülmények közül indult, akkor küldték CT-re az egyik kórházba, MR-re a másik kórházba, szövettanra a harmadik helyre, tehát nagyon gyakran a beteg elvesztegetett 4-5-6 hónapot is, nem ez volt az átlagos, de ilyen is előfordult" - fogalmazott.

nepszava.hu