Megdöbbentő a valóság: ez a nyugdíjasok sorsa Magyarországon

2019.11.03 06:01

Tudta, hogy Magyarországon 2050-re meghaladja a 40%-ot a legalább 55 évesek aránya a teljes népességen belül? És azt, hogy 30 év múlva már csak két aktív korú tart el egy nyugdíjast? Az Eurostat friss elemzésében azt nézte meg, milyen a nyugdíjasok élete és helyzete az EU-ban, ebből többek között kiderül az is, hogy itthon a 65 évesek hátralevő várható élettartama a férfiak esetében 14 év, a nők esetében pedig 18 év környékén van. Az érdekesebb ábrákból szemezgettünk mostani cikkünkben. Talán lesz idejük ezen a vasárnapon, vagy a következő napokban több ezen adatok böngészésére, gondolatban való elemzésére!

 
Egyre csak öregszik Európa
 
2018 elején az EU-s tagállamokban 512 milliónyian éltek, ez az előrejelzések szerint 2044-re 525 millióra növekszik. Csakhogy nem a fiatalok lesznek többen, hanem az idősek. A 65 évesek és annál idősebbek aránya a teljes népességen belül a tavaly év eleji 101 millió főről 149 millióra emelkedik 2050-re.
 
 
Érdekes módon maga az idősebb társadalom is egyre öregszik, a becslések szerint a 85 évesek és a felettiek száma az EU-ban 2018 és 2050 között több mint duplájára nő, a mostani 14 millió körüliről közel 32 millió főre 2050-re. Sőt, azok száma is jelentősen emelkedik majd a vizsgált évek alatt, akik elérték vagy meghaladták a 100 éves életkort: a mostani 106 ezerről a számuk több mint 500 ezerre nő 2050-re.
 
A BECSLÉSEK SZERINT MAGYARORSZÁGON 2050-RE MEGHALADJA A 40%-OT AZ 55 ÉVESEK VAGY A FELETTIEK ARÁNYA A TELJES NÉPESSÉGEN BELÜL.
 
 
Az időskori függőségi ráta tavaly Luxemburgban volt a legalacsonyabb 20,6%-kal, míg a legmagasabb értéket Olaszország érte el több mint 35%-kal. Sajnos a 2050-ig tartó időszakban ez a függőségi ráta csak még gyorsabban növekszik, különösen Szlovákiában, Írországban, Lengyelországban és Spanyolországban. Harminc év múlva az EU-s tagországok felében fogja meghaladni a függőségi ráta az 50%-ot, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 2 aktív korú fog majd eltartani egy nyugdíjas korút ezekben az országokban.
 
MAGYARORSZÁGON 1990-BEN MÉG 20% KÖRÜL VOLT A FÜGGŐSÉGI RÁTA, TEHÁT AKKOR MÉG 5 AKTÍV KORÚ TARTOTT EL EGY IDŐS EMBERT IDEHAZA. EZ AZ ARÁNY TAVALYRA 30% KÖRÜLIRE ROMLOTT, 2050-RE PEDIG NÁLUNK IS ELÉRHETI AZ 50%-OS ÉRTÉKET.
 
 
Az adatok szerint a 65 éves vagy a feletti idős nők körében gyakoribb, hogy egyedül élnek, EU-s átlagban 40% körüli volt az egyedül élő idős nők aránya az egy fős háztartások körében, míg a férfiaknál ugyanez az arány csupán 22%-ot tett ki. Nagyjából ezek az arányok a magyar helyzetet is fedik.
 
 
A 65 év és a felettiek körében EU-s átlagban mintegy 60%-ot tesz ki azoknak az aránya, akik saját lakásban vagy házban laknak és nincs jelzáloghitelük, mintegy 20% piaci áron bérli otthonát, míg mintegy 10% pedig kedvező áron bérli azt.  Magyarországon közel 90% azoknak az időseknek az aránya, akik saját házban élnek jelzáloghitel nélkül, akik pedig bérelnek, azok többsége kedvező áron tudja ezt megtenni.
 
 
Mennyi évünk van még hátra nyugdíjasként?
 
A születéskor várható élettartam folyamatosan nő az EU tagországaiban, az 1960-as évek óta mindkét nem esetében 10 évente átlagosan több mint 2 évvel. Az adatok azt mutatják, hogy a születéskor várható élettartam esetében a nemek közötti egyenlőtlenség is csökkenni látszik, ugyanis az utóbbi időben a férfiak várható élettartama gyorsabb ütemben nőtt, mint a nőké.
 
Itthon a 65 évesek hátralevő várható élettartama a férfiak esetében 14 év, a nők esetében pedig 18 év környékén van, ezekkel az értékekkel összességében csak Romániát és Bulgáriát előzzük meg az EU-s országok között.
 
 
Érdekességképp megnézték azt is, hogy 65 évesen mennyi az a hátralévő idő, amit még egészségesen tud eltölteni az ember. A 28 EU tagállamban 2017-es adatok szerint egy 65 éves nő átlagosan 10.2 évet tud eltölteni egészségben, ez a hátralévő várható élettartamának közel felét jelenti. Ez a férfiak esetében már csak 9,8 év, viszont náluk ez a hátralévő életük közel 55%-át jelenti.
 
MAGYARORSZÁGON A 65 ÉVES NŐK ESETÉBEN A FENNMARADÓ, ÁTLAGOSAN 18 HÁTRALÉVŐ ÉVBŐL MINDÖSSZE OLYAN 6-7 ÉV TELIK MÉG EGÉSZSÉGBEN, A FÉRFIAK ESETÉBEN PEDIG 14 ÉVBŐL SZINTÉN 6-7, TEHÁT A FÉRFIAK ARÁNYAIBAN TÖBB ÉVET TÖLTENEK EGÉSZSÉGESEN.
 
 
Az elhízásban élen járnak a magyar nyugdíjasok
 
Ha már egészségben töltött évek, az elhízás az egyik legnagyobb egészségügyi probléma az idősek körében az EU-ban (ez egyébként össztársadalmi szinten is így van). Azt lehet látni, hogy az évek előrehaladtával az elhízás esélye nő: a 65-74 év közöttiek több mint ötöde számított elhízottnak az EU-ban 2017-es adatok szerint, a felnőtt lakossági körében ez az arány közel 15% volt. Ami pedig lesújtó, hogy a 65-74 év közöttiek legalább 30%-a számít elhízottnak Magyarországon, és rajtunk kívül Csehországban, Máltán, Észtországban és Lettországban is.
 
 
Jó ez a nyugdíj, csak nem lehet belőle megélni
 
Tavaly 230,4 millió 15 éves vagy annál idősebb ember dolgozott az EU-ban, közöttük 45,3 milliónyian voltak azok, akik 55 vagy annál idősebbek voltak. 2008és 2018 között a dolgozó felnőtt lakosság száma az EU-ban 3,5%-kal nőtt, az idősek foglalkoztatása viszont még ennél is gyorsabb ütemben: az 55-64 év közötti foglalkoztatottak száma tíz év alatt 45,5%-kal, a 65 és a felettiek száma pedig 52,1%-kal emelkedett.
 
 
Magyarországon az 55-64 év közöttiekből 2003-ban még csak 30% dolgozott, ez tavalyra 55% környékére emelkedett. A 65-74 év közöttiek esetében érdemi növekedés nem volt, tavaly közülük nagyjából 5% dolgozott a nyugdíj mellett.
 
 
Megkérdezték az 50-69 év közöttieket, akik már nyugdíjat kapnak, hogy milyen okból dolgoznak vagy dolgoznának a nyugdíj mellett. Magyarországon a legfontosabb érv messze az volt, hogy az elégséges jövedelmez megteremtsék. Érdekes módon vannak olyan országok, ahol nem a pénzügyek szólnak a nyugdíj melletti munka mellett, sokkal inkább olyan tényezők, mint a munkaszeretet. Ilyen ország például Ausztria, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Svédország vagy Szlovénia is.
 
 
Azzal, hogy egyre öregszik a társadalom, a nyugdíjban részesülők aránya a teljes lakosságon belül folyamatosan emelkedik az EU-ban. 2016-ben a teljes EU-s lakosság közel negyede részesült öregségi és/vagy özvegyi nyugdíjban, 2008 és 2016 között majdnem minden EU-s tagországban nőtt a nyugdíjat kapók aránya a teljes népességen belül, kivéve például Magyarországot, ahol valószínűleg a korhatáremelések miatt csökkent az arány (a másik magyarázat még a népességnövekedés lehetne).
 
 
A magyar nyugdíjasok korábbi fizetésük 65%-át kapják meg nyugdíjban
 
Ha azt nézzük meg, hogy a korábbi kereset hány százalékát kapják meg az emberek nyugdíjasként, akkor azt lehet látni, hogy EU-s átlagban ez 58%, Magyarországon a nyugdíjasok még az átlag felett is vannak mintegy 65%-kal. Ilyen szempontból a legjobb az olasz nyugdíjasok helyzete, mivel náluk közel 90% ez az arány, a legrosszabb dolguk pedig egyértelműen az íreknek van, ahol utolsó fizetésük alig több mint 30%-át kapják meg nyugdíjként.
 
 
portfolio.hu