Megdöbbentően korán halnak a magyarok

2016.10.27 13:27

Miközben a többi visegrádi országban jövedelemtől függetlenül szinte mindenkinek javult az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése, Magyarországon ez csak a népesség magasabb jövedelmű 60 százalékáról mondható el. A legszegényebb 20 százaléknak ráadásul jelentősen, közel 30 százalékkal rosszabb a hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz – derült ki az Eurostat friss adataiból, amelyeket a Tárki most megjelent, Társadalmi riport 2016 című kötete idéz.

fotó: Végh László / Magyar Nemzet

Feltűnően le vagyunk maradva a tanulmány szerint mind a mediterrán, mind a skandináv országokhoz képest, ha a képzetlen férfiak egészségi állapotát vizsgáljuk. A három másik visegrádi országban (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) az alacsonyan iskolázott fér­fiak 40 éves korukban 10-11 évvel rövidebb életre számíthatnak, mint a mediterrán és skandináv országokban élők, miközben a magasan képzettek esetében ez a hátrány csak 3-4 év. Magyarországon a mutatók szerint ha nem is sokkal, de ennél is rosszabb a helyzet.

Mint a szerzők közlik, 2013-ban egyedül Litvánia volt rosszabb helyzetben, mint Magyarország, ott ugyanis a mien­kénél valamivel magasabb gazdasági fejlettség mellett a 40 éves korban várható élettartam még alacsonyabb volt. Ám az összes többi posztszocialista ország vagy hasonló egészségi állapotot ért el, de lényegesen alacsonyabb gazdasági fejlettségi szint mellett, vagy a hozzánk hasonló gazdasági fejlettségi szint mellett lényegesen magasabb várható élettartamot.

Kiderült az is: a teljes népességre vonatkoztatott várható élettartam sokkal alacsonyabb nálunk, mint Nyugat-Európában, és az alacsonyan képzett férfiak súlyos hátrányban vannak a társadalom többi csoportjához képest. Az országon belül is nagyok az eltérések: a legrosszabb helyzetű kistérségek férfilakosságának születéskor várható élettartama 13 évvel alacsonyabb, mint a legjobb helyzetű kistérségben lakóké.

Magyarországon egyébként a dohányosok aránya a harmadik, az elhízottaké a második legmagasabb az Európai Unió országai között, és hazánkban a harmadik legmagasabb a rossz minőségű lakásban élők aránya is. A mutatók alapján az alacsonyabb státusúak különböző okok miatt nagyobb eséllyel válnak dohányossá, túlsúlyossá vagy elhízottá, illetve élnek az egészségre káros környezetben. Vagyis az életmód és a fizikai környezet is közvetíti a társadalmi státus hatását az egészségre. A rossz eredmények egyik oka az lehet, hogy nem megfelelő az ágazatra fordított közkiadások mértéke. A tanulmány szerint ugyanis az egy főre jutó magyar egészségügyi köz­kiadás 2013-ban mindössze az EU15 átlagának 37 százalékát érte el. A szakértők által is gyakran emlegetett, jelentős probléma, hogy 2013-ban a GDP csupán 4,9 százalékát fordították egészségügyi közkiadásokra, miközben ez a szám 1992-ben még hat százalék volt. Ez a trend szinte egyedülálló az EU-ban.

Kuslits Szonja
mno.hu