Meghökkentő dolog derült ki a 13. havi nyugdíjról

2020.05.14 14:18

A magyarok abszolút többsége egyetért azzal, hogy a magyar kormány 2021. februártól visszahozza a 13. havi nyugdíjat, míg 38 százalék szerint ez a lépés csupán egy voksszerző akció a 2022-es választásokra készülve - derül ki a Napi.hu számára készített friss közvélemény-kutatásból. Budapest ebben is kilóg a sorból.

Fotó: Getty Images
 
A magyarok többsége (54 százaléka) egyetért azzal, hogy az Orbán-kormány fokozatosan ugyan, de négy év alatt visszahozza a 13. havi nyugdíjat. Ezen belül 36 százalék azzal indokolja a lépést, hogy az elértéktelenedő nyugdíjak miatt szükséges a pluszjuttatás, további 18 százalék szerint pedig tizenkét év után a nyugdíjasok megérdemlik, hogy újra legyen 13. havi nyugdíj (még 2009-ben, az előző nagy gazdasági válság idején szüntették meg ezt a juttatást) - derült ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.
 
Az intézkedésre nemmel voksoló 46 százalékon belül az összes válaszadó 38 százaléka osztja azt a véleményt, hogy ez a lépés csupán egy voksszerző akció a következő, 2022 tavaszán esedékes választásokra készülve, míg 8 százalékuk úgy véli, hogy a 13. havi nyugdíjra szánt pénzt inkább a koronavírus-járvány miatt bajba kerültek megmentésére kellene költeni.
 
 
Orbán Viktor miniszterelnök április 6-án jelentette be, hogy a négy év alatt fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. A tervek szerint elsőként 2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti plusz nyugdíjat kapnak, majd 2022-ben már kéthetit, 2023-ban háromhetit és 2024-ben és az azt követő években mindig plusz egyhavit.
 
Szakértők szerint a nyugdíjkassza terhelését jelentősen növeli majd ez a korábban nem tervezett kiadás. A juttatás kezdetének időzítése miatt pedig a most zajló koronavírus-járvány idején még biztosan nem segíthet a nyugdíjasok anyagi gondjainak enyhítésében. Mivel jelenleg 280 mil­liárd forint körül mozog az egyhónapnyi nyugdíj összege, így az első negyedhavi részlet kifizetésekor körülbelül hetvenmil­liárd forintot kapnak meg a nyugdíjasok.
 
Mivel 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ez - négyszázalékos emelkedést feltételezve - jövő januártól 147,8 ezer forint lehet, így ennek alapján az átlagos nyugdíjas 36 950 forint pluszpénzt kaphat 2021 elején.
 
Azt ugyanakkor még mindig nem tudni, hogy a négy évre széthúzott nyugdíjemelés technikáját hogyan oldja meg a kormány és a pluszjuttatások beépülnek-e az alapnyugdíjba. Az sem derült még ki, hogy a nyugdíjszerű ellátásokra is érvényes lesz-e ez az újabb kifizetés.
 
Ezt kell tudni a kutatásról
 
A felmérés 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
 
A kutatásból az is kiderül, hogy a férfiak 53 százaléka ért egyet a 13. havi nyugdíj visszaépítésével, viszont 47 százalékuk nem - azaz egy egy igazán megosztó kérdés a számukra. A nők esetében csak kissé egyértelműbb a helyzet, körükbe 54:46 százalék az arány. Az viszont már érdemi különbséget jelent, hogy a nők inkább a nyugdíjak fokozatos elértéktelenedésével indokolják a támogató hozzáállásukat, míg a férfiak körében erősebb az a vélemény, hogy 12 esztendő után megérdemlik az érintettek ezt a pluszjuttatást.
 
Az elutasításnál nem látszik érdemi különbség a nemek között.
 
 
A Napi.hu számára készített friss felmérés is igazolta azt a régi tételt, miszerint ahogy valaki idősödik és közelebb kerül a nyugdíjkorhatárhoz, úgy válik a számára mind fontosabbá a nyugdíj kérdése. Amíg ugyanis az elértéktelenedő nyugdíjakra a 18-39 évesek 30 százaléka hivatkozott, addig a náluk idősebek körében ez az arány 40 százalék. Hasonló ugrás látszik a "nyugdíjasok megérdemlik" érvelés esetében.
 
Az elutasítók táborában is komoly eltérések vannak a különböző korosztályok között. A 40 év alatti felnőttek csaknem fele (44 százalék) gondolja úgy, hogy ez az intézkedés a válságkezelés helyett inkább egy szavazatszerző akció a következő, 2022 tavaszán esedékes választásokra készülve - ez az arány a 40-59 évesek körében csupán 30 százalék, míg a 60 évesek és afelettiek (azaz a közvetlenül nyugdíj előtt állók és a nyugdíjasok esetében) ez az arány 36 százalék.
 
Főleg a fiatalok körében erős (12 százalék) az a vélekedés, hogy a 13. havi nyugdíjra szánt tízmilliárdokat inkább a koronavírus-járvány miatt bajba kerültek megmentésére kellene költeni - majd ez az arány 60 év felett a harmadára esik.
 
 
Az iskolai végzettség szerint is komoly véleménykülönbségeket talált a Pulzus kutatása. Mivel Magyarországon a magasabb végzettség érdemben magasabb várható jövedelmet is jelent, nem meglepő, hogy az alapfokú végzettségűek körében különösen nagy az egyetértés a 13. havi nyugdíj újbóli életre keltése ügyében, ugyanis kétharmaduk (66 százalék) támogatja azt, főleg a nyugdíjak értékállóságának biztosítását hangsúlyozva. Ezzel szemben a középfokú végzettségűek körében 48 százalék, míg a a diplomásoknál már csak 26 százalék a támogatók aránya.
 
A nemmel szavazóknál az arányok fordítva alakulnak. A diplomások 74 százaléka nem támogatja a kormányzati tervet, a túlnyomó többségük (61 százalék) egyértelműen politikai akciónak tekinti a lépést - ez az arány az alapfokú végzettségűeknél 27 százalék.
 
 
A 13. havi nyugdíj ügyében is komoly különbségek mutathatóak ki a budapestiek, valamint az ország más részén élők véleménye között. A településtípus szerinti bontás alapján ugyanis a fővárosban élők csupán 38 százaléka támogatja ezt a kormányzati döntést. A Budapesten élők abszolút többsége (51 százalék) van azon a véleményen, hogy ez alapvetően egy kormányzati szavazatszerző lépés, amely igazán a 2022-es voksolásra tekint. Szintén a fővárosiak körében a legerősebb az a vélekedés, hogy ezt a pénzt inkább pandémia okozta gazdasági válság kezelésére kellene fordítani - érdekes módon a községekben élők 10 százaléka is erre voksolt - ott viszont gyengébb a politikai szál.
 
Domokos László
napi.hu