Megindult a közösségi infrastruktúra-fejlesztés Tokaj-Hegyalján

2016.12.04 11:08

Tokaj-Hegyalja fejlődésének három kulcsfontosságú kritériuma van: a stabil termelési struktúra, a jó minőségű bor és a hatékony marketing – mondta el az MTI-nek Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke, a Dereszla Pincészet birtokigazgatója.

https://img0.hvg.hu/image.aspx?id=2a4a6e2b-172d-445a-a69d-89218651aa47&view=2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411

Kalocsai László
alelnök
Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa

fotó:

A szakember szerint megértek a 2013-ban elindult Tokaj Borvidék Nemzeti Program első eredményei: a héten elkészültek a közösségi infrastruktúra-fejlesztés alapelemének számító három borászati feldolgozóüzem tervei, és elindul a közbeszerzési eljárás a kivitelezésre, majd a hegyközség reményei szerint 2017 márciusában az építkezés is.

Mint hozzátette, a cél az, hogy 2017-2018 fordulójára elkészüljenek az üzemek. Ezek szerepe az lesz, hogy segítséget nyújtsanak a borkészítéshez azoknak a szőlőtermesztőknek, akiknek eddig nem volt meg a szükséges tudásuk vagy technológiai hátterük.

https://www.tokaj-turizmus.hu/media/user_files/szolgaltatok/Vinotka%20kls-cs.jpg

Dereszla Pincészet Bodrogkeresztúron

A kistermelők a szüret után bevihetik a szőlőjüket a borászati feldolgozókba, ahol 21. századi technológia és olyan szakmai tudás fogadja őket, amely segít a kor követelményeinek megfelelő, ugyanakkor egyedi borok elkészítésében – közölte Kalocsai László.

Elmondása szerint a feldolgozók lefedik majd az egész borvidéket: északkeleten Hercegkúton, a nyugati oldalon Tállyán, a központi részen pedig Bodrogkisfaludon épül egy-egy üzem; a tervek szerint a 2018-as szüretet már ezekben dolgozhatják fel a kistermelők.

Kilátás a Dereszla dombról Bodrogkeresztúron

Kalocsai László hozzátette, a közösségi infrastruktúra-fejlesztésnek van néhány nem építkezéshez kötött eleme is. Üzembe állítanak például egy mobil palackozót és címkézőt is, amely a tervek szerint helyben tud segítséget nyújtani a kistermelőknek, akár már a 2016-os borok lepalackozásában.

További infrastrukturális beruházásokra is születtek már tervek – árulta el a hegyközségi tanács alelnöke, aki szerint nagyon fontos, hogy a borvidék minél több jövedelmet legyen képes megtermelni. Ebben segíthet, ha a borászati melléktermékeket – például a szőlőmagot vagy a törkölyt – is helyben tudják feldolgozni, ezért egy olyan üzem létrehozásával számolnak, amely a teljes borvidék borászati melléktermékeit képes feldolgozni.

https://m.cdn.blog.hu/bo/borrajongo/image/2015/telibarakonyi1.jpg

Télen vegetálnak a szőlőtőkék - a gazdáknak ez a tervezés időszaka

Kalocsai László beszámolója szerint a borvidéki stratégia fontos eleme a közösségi beszerzés is, amelyet már 2017 januárjában szeretnének elindítani: ha a helyi termelők a növényvédő szerektől a palackon át a kartonig közösen tudják beszerezni a borászati felszereléseket, az összesen évi félmilliárd forintos megtakarítást is jelenthet számukra – jegyezte meg.

Rendkívül fontos Tokaj-Hegyalja “humán hátterének” javítása, ehhez a fiatalokat a borvidéken kell tartani, sőt lehetőleg odavonzani. Ehhez kapcsolódik a tokaji életpálya program, amelynek keretében fenntartható családi birtokok létrehozásához nyújtanak segítséget – mondta el.

https://m.cdn.blog.hu/bo/borrajongo/image/2014/dereszla_pince1.jpg

Eközben a hegy gyomrában, a pincékben csendben érlelődik a nemes nedű...

A szakember kiemelte: a legnagyobb segítség, ha a kistermelők állami szőlőültetvényt kaphatnak használatba, emellé pedig olyan szakmai tudást, amellyel magas minőségű bort képesek megtermelni.

Ennek érdekében a tervek szerint egy állami földalap jönne létre, amely mintegy ezer hektárt kezelne, egységes ültetvényszerkezetben. Egy-egy családi vállalkozás tízhektáros területet kaphatna művelésre, a rendszer mögött pedig stabil felvásárlói bázis állna a jelenleg is működő állami integrátor – a Grand Tokaj Zrt. – és a nagyobb magángazdaságok bevonásával.

Tokaj-Hegyalja 11 ezer hektárjából jelenleg mintegy 5500 hektár a termőterület, ez reálisan 1500-2000 hektárral növelhető lenne. Ez azért is fontos, mert a tapasztalatok szerint egy hektár szőlő egy ember megélhetését biztosítja, így minden művelésbe vont hektár egy-egy újabb munkahelyet is jelent – fejtette ki a hegyközségi tanács alelnöke.

Libamáj pult

A Dereszla Pincészet tokaji borait kóstolhatták és vehették meg októberben a Budapest Airporton, Ferihegyen

Kalocsai László hozzáfűzte: háromosztatú termelési struktúra kialakítása a cél, amelyben mindenkinek megvan a saját szerepe.

Az integrátoré az, hogy a borvidék stabil bázisaként működjön, meghatározza alulról az árakat és a minőséget is. Fontos azonban, hogy az alapminőség is az erős közepes szinttől induljon, amire lehet majd építkezni – hangsúlyozta, hozzátéve: az integrátornak egyfajta “puffer szerepet” is be kell töltenie, és levezetnie a különböző gazdasági vagy meteorológiai hatásokból adódó következményeket.

 

Kalocsai László elmondása szerint a következő szint a középbirtokrendszer: ez döntő részben már kialakult Tokaj-Hegyalján, a technológia és a világszínvonalú tudás mellé azonban részben még hiányzik a piac. A harmadik láb a családi birtokrendszer kialakítása; ez még eléggé kezdetleges szinten áll, pedig a legválságállóbb, legszínesebb arca lehet majd a borvidéknek – vélekedett.

A stratégia fontos eleme a Tokaji Közösségi Marketing Program, ennek most zajlik a kidolgozása. Nagyszerű példák léteznek arra, hogyan lehetett egy-egy a világpiacon ismeretlen fajtából, régióból sikert kovácsolni. A cél az, hogy ezekből tanulva, de a magyar sajátosságokat is figyelembe véve az egész világon kialakuljon egy erős tokaji márka – mondta el Kalocsai László.

mti.hu
 

A fejlesztésekről szóló MTI hír teljes háttérének ismeretéhez tartozik...

 

Mit is vett az év elején Mészáros Lőrinc?

A Dereszla birtok még a rendszerváltás utáni privatizációs hullámban került francia kézbe, de az ezredfordulóig inkább kudarcnak tekinthető „kaland” volt ez a CANA (a Loire menti nagy mezőgazdasági szövetkezet), de még inkább a tokaji borvidék számára. A felvirágzáshoz a champagne-i D’Aulan család megjelenésére volt szükség, amely teljes technológiai megújítást hajtott végre, és a széttagolt, különálló részek organizálásával és fejlesztésével jól működő rendszert épített ki. Ez a munka nagyjából 2007-re érte el ma is látható eredményeit; a pincészet ekkor bővült egy új feldolgozóépülettel, logisztikai és adminisztrációs egységekkel. A több mint egy tucat dűlőben (melyek közül talán a Király, a Lapis, a Dereszla és a Vinnai a legismertebb) szőlőt termelő cégcsoportban tavaly óta a Henye Borászat (tulajdonosa: Kalocsai László) készíti a száraz borokat. A Henye a bölcsője a híressé válás útján haladó Dereszla pezsgőnek is – amely a Bodrogkeresztúr feletti löszös talajon megtermő furmint és hárslevelű szőlőből tradicionális technológiával (vagyis másfél évig tartó palackos érleléssel) készül.

Az e-cégadatbázis szerint a Dereszla Kft. jegyzett tőkéje mintegy 1,3 milliárd forint, és 2013 óta működik a cégből kivált – feltehetően a nemrég indult és erősen felfutóban lévő pezsgőüzletágat menedzselő –, 6 millió forintos alaptőkével elindított Dereszla Sparkling nevű kft. is. Kalocsai az újabb cégben is ügyvezető és tulajdonos is, a kft. másik tulajdonosa Patrick D' Aulan, aki köthető a Dereszla Kft.-ben résztulajdonos Sopalia Compagnie Financiere Holding SA-hoz. Bár teljes bizonyosság még nincs, Mészáros Lőrinc nagy valószínűséggel előbbit, a Dereszla Kft.-t szerezte meg – ezzel viszont gyakorlatilag az utóbbi, a Dereszla Sparkling feletti befolyáshoz is hozzájut.

a hvg.hu korábbi információi alapján...