Mégiscsak támogatni kellene, hogy a lakosság felújítsa a Kádár-kockákat

2020.12.18 06:47

Márciusban a kormány kidobta az energiahatékonysági csomagból azt a tételt, ami egy friss tanulmány szerint jelentős részben képes lenne megoldani az ország 2030-ig tett energiamegtakarítási vállalásait.

A sokak által lakott, úgynevezett SZ-8-as lakásról készül a hőtérkép
 
Fotó: napi.hu

 

Ha adna elég támogatást a kormány a lakóépületekre, akkor az ország teljes energiafogyasztásának 16 százalékát megtakaríthatná - áll egy, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megbízásából készült és az Európai Unió strukturális reformokat támogató programja által finanszírozott tanulmányban.
 
Egészen pontosan: ha Magyarország az összes lakó- és középülét utólagosan felújítanák, illetve felszerelnék a szükséges technológiával, az országos szinten 122 Petajoule (PJ) értékű energiahatékonysági fejlesztésnek felelne meg. Ennyivel ki lehetne pipálni a kormány Brüsszelbe leadott klímatervébe írt, és 2030-ig vállalt energiamegtakarítási cél több mint egyharmadát, mivel a nemzeti energia- és klímaterv összes gazdasági ágazatra vonatkozó vállalása 2020-2030 viszonylatában 331 PJ.
 
Az EBRD megbízásából készült tanulmány áttekintette a lakó- és középületek energia-megtakarításának lehetőségét, a beruházási célokat, az energiahatékonysági felújítások útjában álló legkomolyabb akadályok, a politikai akarat és a finanszírozás kérdését is. A 25 oldalas tanulmány számításai szerint a magyar családi házak kínálják a javításhoz a legnagyobb potenciált: összesen 82 PJ megtakarítás volna elérhető e szegmens és az e területhez kapcsolódó építőipar megfelelő helyzetbe hozásával.
 
A költsághatékonysági tanulmány szerint az 1990 előtt épített épületek energetikai felújítását kiemelten kellene kezelni, mivel zömmel ez az épületállomány feleős azárt, hogy a magyarországi lakóépületek energiafogyasztása jóval magasabb (évente 234 kWh négyzetméterenként), mint az EU más tagállamaiban mért érték, és jelenleg a sor hátsó részében található, és csak Románia "tud" rosszabb eredményt produkálni.
 
 
A tanulmány azért különösen érdekes, mert a kormány márciusban kidobta az energiahatékonysági programjából annak az 1,4 millió vidéki, családi- és társasház felújításának támogatási tervét, melyről nagyrészt most az EBRD tanulmány szól. A döntést tavasszal azzal indokolták, hogy a Kádár-kockák felújítása többe kerülne, mint amennyit érnek. Az erről szóló számítást azonban azóta sem publikálták. Fiatal építészek által évek óta készülnek modernizálási elképzelések, melyek közös jellemzője, hogy nem csak a látványban, de lakhatási-, és életminőségben is egy magasabb szintet tennének a benne élők számára lehetővé.
 
A hőszigetelés elvégzését követően, egy kis külső átalakítás és színezés után...
 
 
Szabó M. István
napi.hu