Vége a koronavírusnak, vagy még évekig szenvedünk tőle? Megszólalnak a szakértők

2020.05.16 06:26

Újranyit a világ, így sokan reménykednek abban, hogy az új típusú koronavírus által okozott gazdasági sokkot kordában lehet tartani, a járvány azonban hatékony orvosság és oltás híján jó eséllyel egy ideig még velünk marad. Mindezek ellenére egyes egészségügyi szakértők szerint akár idén is elkészülhet az oltóanyag a koronavírus ellen és jövőre megindulhat a disztribúció, mások szerint viszont nemhogy akár 4-5 évig, de talán még örökre is velünk marad a koronavírus. Néhány egészségügyi szakértő, sőt, még Orbán Viktor is arra figyelmeztet: most a járványok kora jön, a koronavírus csak az első csata.

Fotó: Getty Images

 

Hamarosan vége?
 
A koronavírus elleni vakcina fejlesztésén több mint 70 gyógyszeripari vállalat dolgozik a világon, néhány oltás már emberkísérleti fázisban van. Az egyik legígéretesebb ezek közül a ChAdOx1 nCoV-19, melyet az Oxfordi Egyetem koordinációjával fejlesztenek, ez a vakcina remélhetőleg az év vége felé elkészül.
 
Ha megvalósul az optimista forgatókönyv és valóban már idén elkészül egy használható Covid-vakcina, önmagában ez még nem jelenti azt, hogy azonnal elmúlik a koronavírus-járvány, hiszen az ellenszer engedélyeztetését, tömeggyártását, terjesztését is meg kell oldani úgy, hogy az oltóanyag százmillióknak, milliárdoknak eljusson.
 
Marco Cavaleri, az Európai Unió gyógyszer-engedélyeztetéssel foglalkozó ügynöksége (EMA) oltóanyagokért felelős részlegének vezetője úgy véli, még egy év, mire a vakcinát engedélyeztetni lehet Európában.
 
Dr. Paul Stoffels, a Johnson&Johnson vezető tudományos szakértője is úgy vélekedik, a vakcina terjesztése jövőre elkezdődhet, ő azt várja, hogy 2021-ben egymillió oltást tudnak már készíteni a világon.
 
Van, aki ennél optimistább: Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter szerint már az év végén elkezdődhet a koronavírus-vakcinák tömeges beadatása.
 
Mások szerint, ha az oltóanyagra még várni is kell, más gyógymódok jelentős segítséget nyújthatnak a járvány megfékezésében. Egy ilyen megoldás a vérplazma-terápia. Tegnap Lacza Zsombor kutatóorvos az ATV műsorán beszélt erről a kezelésről, úgy működik, hogy a koronavíruson már átesett betegek vérplazmájával kezelik a fertőzéssel még küzdő pácienseket.
 
Olyan esetekben lehet alkalmazni, amikor nem nagyon tudjuk, hogy pontosan hogyan lehet legyőzni a kórokozót, de már vannak gyógyultak. Ezeknek a gyógyultaknak a vérét, ami védett a vírus ellen, azt át tudjuk adni olyan betegeknek, akik épp a vírus legnehezebb vérével küzdenek
 
– ismertette a gyógymódot a szakértő.
 
Szintén fontos, hogy a Gilead gyógyszercég egyik terméke, a remdesivir hatásosnak bizonyult a koronavírus ellen, a vakcináig tartó átmeneti időszak alatt ez is segíthet a védekezésben:
 
Sokáig velünk marad?
 
A Világegészségügyi Szervezet, a WHO szakértőinek többsége a piaci várakozásoknál jóval szkeptikusabb véleményen van. Dr. Soumya Swaminathan, a szervezet tudományos vezetője úgy véli, hogy még 4-5 év kell ahhoz, hogy a koronavírus-járványt egyáltalán meg tudjuk fékezni.
 
Michael Ryan, a WHO vészhelyzeti igazgatója még kollégájánál is szkeptikusabb: ő úgy véli, hogy örökre velünk maradhat az új típusú koronavírus.
 
Fontos, hogy szót ejtsünk erről, ez a vírus újabb endémiás vírussá válhat közösségeinkben, s talán sosem fog eltűnni. […] Úgy vélem, ebben a helyzetben nem lehetnek ígéretek és határidők. Ez a betegség lehet, hogy hosszan tartó problémává válik, de lehet, hogy nem
 
– mondta el Ryan. Hozzátette: létezik védőoltás a kanyaró ellen is, ennek ellenére a betegség nem tűnt el.
 
Ryan egyébként beszélt arról is, hogy egy olyan ördögi kör várhat a világra, melyben egymás után következnek majd az újranyitás miatti egészségügyi katasztrófák, majd az újbóli bezárkózás miatti gazdasági katasztrófák:
 
A koronavírus csak a kezdet
 
Több tudós figyelmeztet arra is, hogy ha sikerül is megfékezni a koronavírust, jobb, ha felkészülünk arra, hogy számos, újabb járvány csap majd le az emberiségre a következő években. Ennek az oka elsősorban az emberi civilizáció terjeszkedése és az állati élőhelyek pusztulása, ami növeli az állati fertőzések továbbterjedésének az esélyét az emberiségre.
 
"Ha kivágod a fákat és kiirtod az erdőt, megsemmisíted ezeknek a fajoknak a természetes élőhelyét. Ezek a fajok viszont nem tűnnek csak úgy el. Inkább csak mozaikosítottuk az élőhelyeiket és közelebb helyzetük ezeket a sajátunkhoz, a házak pedig vonzzák a rovarokat, a fészerek a denevéreket” – mondta Roger Frutos, a francia Montpellier egyetem professzora.
 
Hasonló véleményen van Tierra Smiley Evans is, a University of California epidemológusa is:
 
Ha odaépítjük az otthonainkat az erdők szélére, megsemmisítjük a vadon élő állatok élőhelyeit és kiszorítjuk az állatokat, kisebb területekre, ez pedig valószínűbbé teszi az állati betegségek emberekre való átterjedését
 
– fogalmazott.
 
Scott Weaver, a texasi egyetem professzora szerint komoly kockázat, hogy a klímaváltozás sok olyan országot érint a leginkább, ahol nem túl magas színvonalú az egészségügy, mint a latin-amerikai országok vagy Délkelet-Ázsia. Hozzátette: számos fertőzés, mint a nyugat-nílusi vírus, sokkal könnyebben terjed a melegebb éghajlatú területeken, a globális felmelegedés pedig a vírus malmára hajtja a vizet.
 
„Remélhetőleg a Covid-19 pandémia miatt az emberek majd jobban figyelnek a tudósokra, akik figyelmeztetnek az ilyen fertőzések kockázataira” – tette hozzá a professzor.
 
Hasonló gondolatokat egyébként Orbán Viktor miniszterelnök is fogalmazott néhány hete, amikor a kiskunhalasi járványkórházat látogatta: ő úgy fogalmazott, hogy a koronavírus csak az első csata, most a járványok kora jön.
 
Most a járványok kora jön, tehát most ez az első csata, amit kitapasztalunk, lesznek még ilyenek. Nem biztos, hogy mind ilyen nagy, meg ennyire kitett, de lesznek folyamatosan, ezért szerintem nekünk járványkórház kell
 
– mondta a miniszterelnök.
 
portfolio.hu