Megkerülhetik a várólistát, akik szűrésre járnak

2015.06.11 18:09

Még nem tudni, hogyan, de hamarosan megkerülhetnék a várólistát mindazok, akik elmennek az állami szűrővizsgálatokra – derült ki Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár szavaiból, aki a népegészségügyi szűrésekkel kapcsolatos uniós program zárásáról szóló rendezvényen beszélt.

Az újságírók hiába firtatták a részleteket (kit, mikor, hogyan és mire jogosít a sor megkerülésének ígérete), mert a politikus erről még annyit volt hajlandó elárulni: a parlament előtt lévő alapellátási törvény egyik passzusának része, hogy akiknél a szűrésen elváltozást találnak, elsőbbséget kapnak a várólistához vagy egyéb előjegyzéshez kötött vizsgálatokon. A törvény tervezett őszi elfogadása után készül a várólista előzésével kapcsolatos részletszabályokról rendelet.

Bizonyított, hogy a szűréssel felfedezett daganatok gyógyítási esélye lényegesen jobb, mint a tünetek alapján diagnosztizáltaké, a jó szűrő módszerekkel már a rákelőző állapotokat is ki lehet mutatni. Ám hiába szabályozza 1998 óta külön törvény az életkorhoz kötött népegészségügyi szűrővizsgálatokat, az emlőszűrés 2002-ben, a méhnyakrákszűrés 2003-ban ugyan elindult, de máig nem sikerült a átütő részvételi arányt elérni. Ezen a csorbán javítanának azzal, hogy két országos daganatmegelőző kampány keretében még ebben hónapban mintegy 100 ezer méhnyakrákszűrésre hívó levelet postáz az ÁNTSZ, illetve a program második részeként megvizsgálják, hogyan válhat országossá a vastagbélrákszűrés.

Már mindkét területen zajlanak a kísérleti programok. Így például, a nők méhnyakrákszűrését könnyítenék azzal, hogy védőnők is végezhetnek immár ilyen szűréseket. A feladatra az elmúlt másfél évben 1500 védőnőt képeztek ki. A remények szerint ők a kisebb településeken élők szűrésében lehetnek hatékonyak. Eddig ugyanis minden kormányzati erőfeszítés ellenére sem sikerült a nőket megfelelő számban „elvinni” a nőgyógyászati szűrésre. A méhnyakrák, ha időben felismerik, gyógyítható betegség, már senkinek nem kellene belehalnia. Magyarországon mégis évente mintegy négyszázan meghalnak a betegségben, ez az osztrák halálozások két és félszerese.

A sajtóértekezleten Zombor Gábor beszélt arról is, hogy a jövő évi felkészülés és a megyei modellprogram után országossá teszik a vastagbél- és végbélszűrési programot. Magyarországon e területen, most két különböző modellprogram zajlik. Az egyik 3 megyében (Győr-Moson-Sopron, Heves és Nógrád megye) 95 háziorvos közreműködésével, a másik Csongrád megyében. Ebben a programban székletvizsgálatot végeznek, és a gyanú esetén vastagbéltükrözésre küldik a pácienseket.

Vastagbélrákban 1960-ban még csak 1550 magyar halt meg, azóta ez a szám húsz évenként hatványozódik. Az Európai Unió, a WHO, továbbá több nemzetközi rákellenes szervezet (UICC, IARC) is a kétlépcsős szűrést ajánlja: a székletalapú tesztet, majd a gyanús esetekben a vastagbéltükrözés, a kolonoszkópia elvégzését. Épp azt, amit Magyarországon is talán már 2017-ben országosan is bevezetnek.

nol.hu