Megkezdték a gyorsutak építését Magyarországon

2016.07.02 09:11

Lendületet vett a gyorsutak építése, a Salgótarjánba vezetőn már dolgoznak, a kaposvári közbeszerzési pályázata pedig a napokban jelent meg.

autopalya(960x640).jpg (Array)

Megkezdődött a kormány új útépítési stratégiájának megvalósítása, amely szerint bizonyos szakaszokon az autópályák vagy autóutak helyett R jelű gyorsutakat építenek. A beruházások jellemzően előkészítési fázisban tartanak – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), de már egy hónapja dolgoznak a 21-es út három szakaszán, és jelenleg is zajlik a 67-es út közbeszerzési pályázata, amelynek köszöntően majd Kaposvárt is bekapcsolják a gyorsforgalmi úthálózatba. Az R76, vagyis az M7–Balatonszentgyörgy szakasz kivitelezési pályázatának kiírása a tervek szerint 2016 végéig megjelenhet – tette hozzá a minisztérium.

A kormány elsődleges infrastrukturális célkitűzései közé tartozik a Modern Városok programban érintett települések bekapcsolása a gyorsforgalmi úthálózatba, az országhatárokig még hiányzó szakaszok kiépítése. A hazai és európai uniós források hatékony és észszerű felhasználása érdekében az NFM a gyorsforgalmi utak egy új, a főút és az autóút közötti típusának bevezetését kezdeményezte. A javaslatot a kormány tavaly októberi határozatában azzal a feltétellel fogadta el, hogy a tervezés és kivitelezés során minden esetben lehetőséget kell biztosítani a gyorsútként megépülő szakaszok autóúttá vagy autópályává bővítésére.

A hatályos jogszabály szerint új út építésével, kapacitásbővítéssel az M1–Esztergom (R11), a Hatvan–Salgótarján–Somoskőújfalu (R21), a Bátonyterenye–Fedémes–Ózd (R23), az M3–országhatár (R49), az M7–Balatonlelle–Kaposvár (R67), az M7–Balatonszentgyörgy–Keszthely–Zalaegerszeg (R76) és M1–Pápa (R83) viszonylatokon létesíthető gyorsút (lásd térképünket).

A gyorsutak lényegében keresztmetszeti méretükben, a csomópontok kialakításának a lehetőségeiben és a maximálisan megengedett sebességben különböznek az autópályáktól. A gyorsút kétszer két sávos, fizikai elválasztással rendelkező, leállósáv nélküli gyorsforgalmi út, amelyen szintbeli kereszteződés (például jelzőlámpás csomópont, körforgalom) kialakítása megengedhető, ha ezt a forgalom nagysága biztonságosan lehetővé teszi. A haladási sebesség óránként maximum 110 kilométer. A szintbeli kereszteződések között legalább 15 kilométeres távolságot kell hagyni.

A gyorsutak az autópályák költségeihez képest az egyszerűsített műszaki tartalommal arányosan mintegy 20-30 százalékkal olcsóbban építhetők meg. A pontos érték azonban szakaszonként változhat – figyelmeztetnek szakértők – más befolyásoló tényezőktől, például a domborzati viszonyoktól függően.

 

Középtávú tervek

2020-ig 515 kilométer gyorsforgalmi utat terveznek Magyarországon. Az új uniós támogatási időszakban 465 milliárd forint áll rendelkezésre közútfejlesztésre, ehhez a magyar kormány saját forrásból legalább nettó 750 milliárd forintot tesz hozzá.

Diószegi József
vg.hu