Megrázó változás jön, a nyugdíjakra sem lesz pénz

2019.11.10 06:05

Durva és mélyreható változások következnek hamarosan világszerte Ray Dalio, a neves hedge-fund vezér szerint, a jelenlegi gazdasági rendszer ugyanis hosszabb távon fenntarthatatlan. Az ingyenpénz, a hatalmas államadósságok mellett a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek fenntarthatatlanok.

Fotó: AFP

 

Valódi paradigmaváltásra lehet felkészülni a globális gazdasági és politikai rendszerekben Ray Dalio, a Bridgewaters Associates nevű hedge-fund alapítója szerint. Úgy véli, az ingyenpénz okozta torzulások, a hatalmas államadósságok, a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek fenntarthatatlansága végül adóemelésekhez, a juttatások jelentős csökkentéséhez és további pénznyomtatáshoz vezet majd, ez viszont hosszabb távon fenntarthatatlan. Dalio szerint hasonló helyzetre volt már példa a történelemben, bár nem a mi életünkben.
 
A szakértő a LinkedIn profilja alatt közölt egy hatalmas összefoglaló írást, amelyben bővebben is kifejti enyhén apokaliptikus gondolatait. Ezek szerint  jelenleg a pénz ingyen van azoknak, akik megfelelő hitelképességgel rendelkeznek, mivel a befektetők a nulla közeli vagy az alatti kamatok világában hajlandóak elfogadni azt, hogy kevesebb pénzt kapnak vissza, mint amennyit kikölcsönöznek.
 
Fürdünk a pénzben
 
Ennek oka az, hogy a befektetőknek sokkal több áll rendelkezésére, mint valaha. Ráadásul egyre több lesz, mivel a jegybankok folyamatosan pumpálják a pénzt a pénzügyi rendszerbe hiábavaló igyekezetük közben, hogy a gazdaságot és az inflációt egy kissé felpörgessék. Azonban ez az igyekezet meddő, mert azok a szereplők, akiknek jut a plusz pénzből, inkább befektetnék azt, semmint elköltenék, így ez nem pörgeti a gazdaságot.
 
Mindez olyan jelenséget szül, amelyet angolul a "zsinór tolásának" hívnak. Azaz a jegybanki politika, mondjuk a likviditás szűkítése az egyik irányban hat, de az ezzel ellentétes intézkedés, a likviditás végletekig fokozása már nem tud eredményt produkálni. Hatás azért van, a pénzügyi eszközök ára felfelé megy, s a várt hozamok pedig egyre alacsonyabbak, eközben a gazdasági növekedés és az infláció döglődik.
 
A befektetési eszközök áremelkedése nyomán az elvárt hozamok csökkenése nemcsak a kötvényeket érinti, hanem igaz ez a részvényekre, a kockázatitőke-befektetésekre. Még akkor is, ha itt az elvárt hozam csökkenése nem annyira szembeötlő, hiszen itt nincsenek előre közölt hozamok, mint a kötvények esetében. Ennek eredményeként ezen eszközök esetében a várt hozamok a befektetők fantáziájára vannak bízva - magyarázza Dalio.
 
Rosszabb, mint a dotcom lufi
 
Az embereknek sok pénze van és az elmúlt években számos olyan sikertörténet van, amely technológiai cégekhez kötődik. Így jöhetett el az az állapot, hogy sok olyan technológiai cég képes részvényeit magas áron eladni, amelynek még világos üzleti stratégiája és jövőképe sincsen, nemhogy nyeresége. Nem volt ezekből ilyen sok a dotcom lufi óta. Azonban mégis megveszik e részvényeket, mert ezek a cégek valójában álmokat adnak el a befektetőknek, akik fürdenek a pénzben.
 
Durva hatással van ez a startup cégekre is, ugyanis a befektetők minél több ilyenbe szeretnének beszállni, olyanokba is, amelyeknek semmi szükségük nincs a friss tőkére. Azonban a kockázati tőkések azt mondják, ha nem a te cégednek adunk pénzt, akkor valamelyik versenytársadat árasztjuk el tőkével, így az induló vállalkozások is sokszor sokkal több pénzt kapnak, mint amennyire valójában szükségük lenne. Ez a magatartás azonban érthető, hiszen a kockázatitőke-alapok kezelőin is nagy a nyomás, sok pénzt kell befektetniük értelmezhető várható hozamok mellett.
 
Fürdünk az adósságban is
 
Eközben világszerte jellemzőek a magas államháztartási hiányok, s ezek folyamatosan emelkednek. Ez azt igényli, hogy az államok egyre több adósságot halmozzanak fel, olyan mennyiségben, hogy az automatikusan a hozamok emelkedéséhez kellene, hogy vezessen. Mindezt egy olyan időszakban, amikor a kamatok és hozamok emelkedése pusztító hatással járna, a világ ugyanis annyira el van adósodva.
 
Dalio szerint ezen adósságok megvásárlására csak akkor van lehetőség, ha a jegybankok teszik azt meg közvetve vagy közvetlenül frissen nyomtatott pénzből. Ez a folyamat, a hagyományos, megfontolt pénzügyi gazdálkodás ablakon való kidobása a jövőben valószínűleg csak erősödik. Különösen az olyan országokban lehetséges ez, amelyek devizája tartalékszerepet tölt be - legyen szó euróról, dollárról vagy jenről.
 
A nyugdíjrendszer fenntarthatatlan
 
A hedge-fund vezér szerint eközben a rendszert komoly veszély fenyegeti a nyugdíjak és az egészségügy finanszírozása oldaláról. Egyszerűen a rendszerben azoknak, akiknek fizetési kötelezettségeik vannak - legyen szó nyugdíjakról vagy egészségügyi ellátásról - egyre kevésbé lesz pénze erre.
 
Dalio elmondása szerint már most is nagyon sok olyan nyugdíjbiztosító van az Egyesült Államokban, amelyek úgy kalkulálják kötelezettségeiket, hogy azoknak majd olyan befektetéseken keresztül lesznek képesek eleget tenni, amelyek hozama meghaladja a 7 százalékot évente.
 
Ráadásul ezen nyugdíjbiztosítók jó része állami, a tanárok és az állami alkalmazottak nyugdíjprogramjaira is jellemző, hogy a jövőben várhatóan nem tudnak majd eleget tenni kötelezettségeiknek. Ezek olyan szakmák, amelyeket amúgy is érzékenyen érint a költségvetési kiadások csökkenése. Ők aligha fogják szótlanul tűrni, ha csökkentik a nyugdíjukat. A rendszerben ráadásul a baby-boomer generáció öregedése miatt egyre inkább több a kilépő, mint a belépő, s igaz ez az egészségügyi biztosításokra is.
 
Ez pedig azt eredményezi, hogy e biztosítóknak egyre kevésbé lesz forrásuk fedezni a kiadásaikat. Ezt a hiányt háromféle módon lehet majd kezelni. Csökkenteni a kifizetések összegét, adót lehet emelni, vagy pénzt lehet nyomtatni (persze erre majd szövetségi szinten lesz szükség az Egyesült Államokban). A három megoldás közül nyilván a pénznyomtatás lesz a legnépszerűbb, hiszen ez a legkevésbé látványos módja a vagyontranszfernek. Középtávon ez a folyamat fenyegeti mind a három nagy tartalékdevizát.
 
Jönnek a robotok is
 
Ráadásul a korábban vázolt okok miatt a technológiai fejlődés új kihívásokat is jelent. A megfelelő hitelképességgel rendelkező, ezért korlátlan anyagi erőforrásokkal rendelkező vállalakozók egyre inkább képesek lesznek fejlett technológiát alkalmazni a termelés során. A robotizáció viszont azzal jár, hogy egyre kevéssé lesz majd szükség emberi munkaerőre, s ez ahhoz vezet, hogy a gazdasági növekedés hagyományos leszivárgó mechanizmusa nem működik többé. Korábban ugyanis  a gazdasági növekedés miatt nem csak a leggazdagabb rétegek jövedelme nőtt, de az leszivárgott a jövedelmi piramis alacsonyabb szintjeire is.
 
Dalio szerint a kapitalizmusnak az a formája, amelyben sokan hittek, miszerint a szélesebb társadalmi rétegek számára is képes jólétet teremteni, nem működik majd többé.
 
Mindezekből az következik, hogy a világ nem működhet örökké úgy, amilyen irányba terelték azt a 2008-as válságot követően. Így az a valószínű, hogy a világ egy komoly paradigmaváltás felé közelít - szól a konklúzió.
 
Lovas-Romváry András
napi.hu