Mekkora kárt okozott a fagy? Megmondja a vessző

2017.01.31 12:27

Az igazat megvallva, még mindig csak találgatunk, vajon mit is okozott az utóbbi években elő nem fordult tartós hideg a növényeinkben. Némely hírek már károkról számolnak be, míg mások bizakodóvá tehetnek. Ráadásul egyes növényfajaink, -fajtáink eltérően reagálnak a fagyra, és persze az ország egyes területein másmás mértéket ért el a hideg is. Vince-napon már hagyományosan elmetszettek szőlővesszőket Ópusztaszeren, így a térségben történt téli eseményeket is feltárhatták.

https://img.index.hu/imgfrm/7/5/7/3/BIG_0014207573.jpg

A szőlészek megvizsgálták a vesszőket és rügyeket, s arra voltak kíváncsiak, okozott-e kárt a fagy. A kép vegyes, habár a vesszők bírták a hideget, a rügyek átnézése után a helyi hegybíró úgy nyilatkozott: a tavalyi terméshez képest az idén 25-30%-kal kisebb szüretre számít. Nos, ez érvényes lehet Csongrád megyére, de mi a helyzet másutt?

Például a Nógrád környéki ültetvényeknek kijárt a jóból: januárban nem volt olyan hét, hogy ne lett volna legalább egyszer –20 fok. De az sem mindegy, milyen gyümölcsről beszélünk: akadnak olyan fajtakörök, fajok, melyek jól tűrik a kiképzést, mások meg kevésbé. A növények ilyenkor még nyugalmi állapotban vannak, ezért a rövidebb ideig tartó, erős fagyokat képesek átvészelni. Az alma, körte, szilva, meggy, piros ribiszke, bodza hidegtűrése jónak mondható. A mandula, kajszibarack, őszibarack, dió, szőlő, tüskétlen szeder fagytűrése viszont kevésbé számít megfelelőnek.

https://www.tubolypince.hu/Galeria/GaleriaKepek/SzoloTelen.JPG

A szántóföldi növények közül főként azoknál lehetnek nyugodtak a gazdák, ahol legalább 10 centis hóborítás védte a kelést. Ha ráadásul idejében vetettek, és a palántanövények – búza, árpa, repce – kellő fejlettséget értek el, akkor tényleg nincs mitől félni. Másutt, ahol kevesebb hó esett, vagy utána a szél elfújta a területekről, már lehetnek fagyási károk.

A mezőgazdaságban tevékenykedők aggodalmaik mellett örülnek is a rég látott igazi télnek, mert az utóbbi években felszaporodott kártevőket is ritkította a hideg. Így a talaj felső 10-20 centije most átfagyott, az ott élő fonálférgek, egyes rovarok petéi, bábjai is károsodhattak.

Szinte biztos, hogy az idén nagy darázsinvázióra nem kell számítani, viszont a szakértők szerint poloskákra igen, mert ezek általában védettebb helyekre húzódnak az ősz végén, ahol átvészelhetik a fagyokat. Nos, e kérdésekre majd nyáron kapunk választ, bár a tetveket illetően már májusban.

Összefoglalva: a mostani fagyhullám legalább két permetezésnek felel meg. Ám emiatt ne essünk csapdába, a tavaszi lemosózást ne hagyjuk ki: idejekorán, amikor már legalább 5 fok meleg lesz, végezzük el. S mint ahogyan korábbi számunkban írtuk: a metszést se kapkodjuk el, az idén bizton elég lesz február végén, március elején kézbe venni a metszőollót.

O. Horváth György

szabadfold.hu