Merész terv a nyugdíjasok visszaterelése a munkaerőpiacra

2014.12.11 06:07

Ugyan az idősebb munkavállalók körében nálunk az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta az Európai Unióban, komoly kihívás lesz a 65 éven felüliek visszacsábítása a munkaerőpiacra.

A Fidesz szerint akár adójogi szabályokat is módosítani kell, hogy ösztönözzék a nyugdíjasok munkavállalását a hiányszakmákban - mondta Tuzson Bence múlt hét kedden, Budapesten az Országgyűlésben napirend előtt. A politikus elmondta, évekkel ezelőtt még az jelentette a problémát, hogy a fiatalok bizonyos munkaköröket nem tudnak betölteni a nyugdíjasok miatt, most viszont pont fordított a helyzet: vannak olyan hiányszakmák, ahol szükség van a nyugdíjasok munkavállalására is.

Konkrét területet a kormánypárti politikus nem említett, így az mfor.hu átnézte, melyek azok a hiányszakmák, ahol egyáltalán szóba jöhetnek az idősebb munkavállalók, és hol lehet esély arra, hogy valóban vissza is tudják őket csábítani.

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság által meghatározott hiányszakmák 2014-re a következők voltak: ács, bádogos, épület és szerkezetlakatos, gazda, gépi forgácsoló, hegesztő, ipari gépész (géplakatos), kertész, szociális gondozó és ápoló, villanyszerelő. A fenti szakmunkákhoz érdemes még további csoportokat is megvizsgálni, a Manpower szerint a 2014-ben legnehezebben betölthető munkakörök között található még a sofőr, vendéglátóipari dolgozó, a mérnök, az orvos, a könyvelő, és az informatikus.

A fenti lista alapján a szakmunkásokból hiába van bizonyos területen komoly hiány, nehéz elképzelni, hogy 65 év felett valaki tartósan nehéz fizikai munkát végezzen, ebbe a magunk részéről a szociális gondozókat és az ápolókat is beleértjük, hiszen a beteg, vagy nehezen mozgó idősek fizikai támogatása sem reális elvárás napi nyolc órában egy időkorú embertől. Ami a második csoportot illeti, a sofőrök (közlekedési dolgozók) éppen napjainkban tiltakoznak a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése miatt, mivel szerintük 60 év felett fokozott kockázatot jelent a foglalkoztatásuk, így tömeges visszatérést itt sem vizionálnánk, ahogy a nyugdíjas felszolgálók tömegei is meglepően hatnának. Az informatikusokból pedig elenyésző számban lehetnek nyugdíjasok, így ezzel a szakmával sem valószínű, hogy a kormány komolyabban számol.

Realitása olyan szakmákban lehet a 65 éven felüliek foglalkoztatásának, mint a mérnökök, orvosok és a könyvelők. Természetesen itt is vannak a korból adódó fizikai korlátok, bizonyos kor felett hiába felkészült elméletileg egy sebész, nem biztos, hogy képes megfelelő szinten végezni a feladatát. Ha már egészségügy, akkor a legnagyobb esély a háziorvosok esetében lenne a munkában tartásnak, vagy a munkaerőpiacra történő visszacsábításuknak ami a 65 év felett végezhető munkát illeti. A másik oldalról a kormány számára is ez az egyik legégetőbb probléma, hiszen az utóbbi időben finoman szólva is óriási problémát jelent ezeknek a státuszoknak a betöltése.

Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a feldobott adókedvezmény mennyire lesz vonzó, hiszen az elmúlt időszakban többféle eszközzel is próbálkozott a kormányzat, de meglehetősen korlátozott eredmények születtek. Így például hiába csábították több milliós (esetenként 6-10 milliós) vissza nem térítendő támogatással a háziorvosokat az évek óta üresen álló praxisokat csak kis részben tudják betölteni.

November végén jelentették be, hogy körzetenként havi plusz 130 ezer forintot ad a kormány a háziorvosoknak. Az érintettek szerint ez jó irány, de az összeg nem elég ahhoz, hogy több fiatal jelentkezzen körzeti doktornak. A statisztikák szerint pillanatnyilag 213 településnek egyáltalán nincs háziorvosa, a betöltött praxisok több mint feléből pedig tíz éven belül nyugdíjba megy a gyógyító.

Ha sikerül is a kormánynak a munkaerőpiacon tartani, illetve oda visszacsábítani a 65 év felettieket, Európai Uniós viszonylatban valószínűleg továbbra is a legalacsonyabb foglalkoztatási rátával rendelkező országok között leszünk. Jelenleg ugyanis ebben a rangsorban csak Spanyolország áll mögöttünk 1,6 százalékos rátával, míg az utolsó előtti helyen a szlovákokkal osztozunk (1,8 százalékkal). Az uniós átlag egyébként 5,3 százalék. Ennél jóval nagyobb a közösségen kívüli két ország ilyen típusú mutatója, hiszen Izlandon a 65 év felettiek harmada dolgozik, míg Norvégiában közel minden ötödik idős ember.

mfor.hu