Mi lesz a nyugdíjasokkal? Külföldre megy az ifjúság!

2015.05.21 18:56

Az utóbbi időszakban mind több érv hangzik el amellett, egyre sürgetőbb a magyar nyugdíj rendszer megreformálása. Legutóbb a Népesedési Kerekasztal is hangoztatta a nyugdíjreform mielőbbi napirendre tűzését.

A társadalom valóban fontos kérdése, a nyugdíj, s vele a nyugdíjasok helyzete. Magyarország nemzetközi tanulmányok szerint is az elkövetkező időszakban a fogyatkozó társadalmak útján halad, ami jelentheti azt is, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónak kell megtermelnie a nyugdíjellátáshoz szükséges pénzt. A változatlanul alacsony születések száma mellett a kivándorlások nagy aránya is nehezíti a helyzetet.

 

Romolhat az a bűvös nettó helyettesítési ráta
Különösen aggasztó az, hogy mi lép a megszokott jövedelem helyébe nyugdíj formájában, amikor az ember eléri a bűvös korhatárt. Olyan helyzettel találhatjuk szemben magunkat, hogy a tegnap még felvett, megszerzett bér, vagy jövedelem helyett csak annak ötven, hatvan százalékával csönget majd a postás hónap elején, vagy csupán ennyit utal át az akkori nyugdíjigazgatóság a bankszámlára. Igaz, az ember idősödvén kevesebbet költ, a gyerekei már régen kiröppentek, de a rezsit ki kell fizetnie, ennie, innia is kell, a gyógyszerárakról ne is beszéljünk.

 rendszerváltást követő esztendők zilált viszonyai a most nyugdíjba menő, illetve a nyugdíjakra szánt állami kiadásokat ténylegesen előteremtő generációknak okozhatnak gondokat. Az úgynevezett nettó helyettesítési ráta (leegyszerűsítve: a bevallott jövedelem helyébe lépő nyugdíj) a békés nyugdíjas esztendőkre készülőknek akkor okoz majd súlyos gondot, amikor kiderül, az csak kiadásaik ötven, hatvan százalékát fedezi.

 

Az európai és a magyar népesség is öregszik
Ráadásul Európa arra számíthat, hogy az elkövetkező ötven évben, ha nem is nagy mértékben, de növekszik majd a lélekszáma. Az Európai Bizottság friss jelentése szerint 2050-ig a nagyjából öt százalékkal 526 millióra növekszik a népesség, a tendencia azonban ezután szolid csökkenésbe megy át. Egyes társadalmakban növekedés lesz az elkövetkező évtizedekben, míg mások - a többi között Magyarországon - csökkenés következik be.

A nyugdíj szempontjából a másik fontos tendencia, hogy a társadalmak fejlődésével egyidejűleg kitolódik az életkor is. Az Európai Unióban a prognózisok szerint a születéskor várható átlagos életkor a férfiak esetében 84,8 évre növekszik, a nők esetében a mérőszám közelíti a kilencven esztendőt. Jóllehet Magyarországon ebben a kérdés ma is rosszabbul állunk, a várható életkor azonban, ha nem is éri utol az európait, mégis emelkedik.

Aggasztó egy másik mutatószám, az úgynevezett időskori függőségi ráta alakulás is. Ez a nyugdíjas korban lévők arányát jelenti az aktív generációkhoz képest. Ma úgy látják az előrejelzéseket készítő szakemberek, hogy az előbbiekben említett hosszabb távon a ráta akár meg is duplázódhat, ami annyit jelent, hogy ötven százalék fölé emelkedhet.

 

Néhány tényező javíthatja az ellátást
A nyugdíjasok ellátását nehezítő tendenciát ellensúlyozzák olyan tényezők, mint az országok gazdaságának fejlődése, vagy a foglalkoztatási helyzet javulása. Magyarország ebből a szempontból viszonylag jobb helyzetben lehetne, hiszen a központi statisztikák szerint is, a gazdaság növekedési pályán van, a foglalkoztatottak száma növekszik, a munkanélküliség csökken.

A feltételes mód abból a szempontból indokolt, miszerint az utóbbi esztendőkben a magyar társadalomban, a népességfejlődésben új, s meglehetősen erős tendencia érvényesül. Ez a kivándorlás. A külföldi munkavállalás következménye gyakran a végleges letelepedés a másik országban. Bár erre nézve kevés a korrekt, s kivált részletes kutatás, az állam képviselői és a politikusok egy része is elismeri: nagyjából félmillió emberről beszélünk. Arról nem is beszélve, hogy az újabban külföldre vándorló magyarok többsége a fiatalabb generációból kerül ki, akik még hosszú éveken át termelhetnék meg a többi között a nyugdíjasok ellátáshoz szükséges summát.

Nagy valószínűséggel mindenfajta reformelképzelést megelőzően először is a népesedés várható alakulásával kellene szembe néznie reálisan az államnak, a döntésképes politikusoknak és a szakembereknek.

Ez persze nem egyszerű kérdés, s nem is mindig rövid távú érdek a politikai irányító, azaz reformelképzeléseket elindítani tudó körökben. Merthogy azonnal újabb, esetleg kényes kérdések is felvetődnek. Mindenek előtt az, miért is mennek ki tanulmányaik elvégzése után tömegesen külföldre a fiatalok?

 

Fontos a fiatalaság pénzügyi tudatformálása
Az ifjabb korosztály tudatformálása amúgy is alapkérdés. A nyugdíjas évekre készülés szempontjából közismert a magyar helyzet. A magyar fiatalok kis részét foglalkoztatja az, mi lesz vele, ha eléri a mai állás szerint a hatvanötödik életévét. Pedig már az iskolákban rendszerességgel oktatni lehetne az egyének és a család gazdálkodásának alapelemeit. Bele értve vastagon a pénzügyi gazdálkodást.

A nyugdíjasok élete, az ellátórendszer, ne adj' isten annak átfogó megreformálása persze olyan társadalmi darázsfészek, amelybe egyetlen politikai kurzus sem nyúl bele szívesen. Igaz az utóbbi időszakban alaposan megcsappant a nyugdíjasok száma, mégis olyan kétmillió fölötti rétegről beszélünk, amely nagyon is nagy súllyal vesz részt a politikai irányzatok hatalomhoz jutatásában.