Microsoft-botrány: beismerte az adóhatóság az áregyeztetést

2019.09.11 15:48

Nem volt belső vizsgálat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) a szervezet 2014-es (vagyis a Microsoft-botrányban érintett) szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban, pedig az amerikai hatóságok ezt a beszerzést említették a korrupciós ügy állatorvosi lovaként. De azt elismerték, hogy a viszonteladókat megkerülve közvetlenül egyeztettek a szerződések értékéről.

 

A költségvetési bűncselekmények gyanúi esetén is vizsgálati jogkörrel rendelkező NAV nem végzett sehol sem nyomozást a Microsoft Magyarország szoftverbeszerzései kapcsán. Pedig az Egyesült Államok hatóságai - az Igazságügyi Minisztérium (Department of Justice - DoJ) és az USA értékpapír- és tőzsdefelügyelete (Securities and Exchange Commission - SEC) meg is bírságolta a szoftveróriást a hazai közbeszerzési gyakorlata miatt. Az amerikai szervek jelentései szerint ráadásul az egyik érintett épp a magyar adóhatóság volt 2014-es beszerzéseivel - derül ki a hvg.hu szerint a szervezet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigénylésére adott válaszából.
 

A NAV belső vizsgálatot sem indított az ügyben - amelyről a Napi.hu már 2018 januárjában megírta kiszivárgott információkra hivatkozva, hogy konkrétan a NAV egyik szoftverbeszerzése akadt fenn a Microsoft-anyacég belső ellenőrzésén (a cég saját zsargonjában complience vizsgálatán). Az adóhatóságnál 2013-tól 2015 végéig Vágujhelyi Ferenc volt a NAV informatikai elnökhelyettese, akiből távozása után a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a kormány informatikai és hírközlési ügyekben javaslattevő, véleményező, valamint tanácsadó testülete) elnöke lett. Az adóhivatalnál az informatikai fejlesztésekért felelős főosztályvezető ezután Tiborcz Péter lett.
 
A hvg.hu arra is rávilágít, hogy az adóhivatalnál 2014-ben nem csak egy szoftverbeszerzés volt. A RacioNet Zrt. nevű Microsoft-viszonteladótól rendeltek egyszer bruttó 1,8 milliárd forint értékben, majd a társaságtól még háromszor igényeltek szoftverlicenceket, amiből két rendelés 757-757 millió forintos volt, szóval egy év alatt 3,3 milliárd forintot hagytak ott.
 
A NAV azt is közölte Hadházyval, hogy közvetlenül egyeztettek a Microsoft Magyarországgal, de állítólag csak az informatikai kapacitásigény volt a téma. A lépés azért is érdekes, mert a szoftvercég nemzetközi belső szabályai szerint a kormányzati és közigazgatási szereplőkkel a társaság adott országban jelen lévő leányvállalatai nem egyeztethetnek közvetlenül, hanem csak a leányvállalatokon keresztül. Ez ebben az esetben épp a Racionet Zrt. volt, amely az adóhatóság szerint a legkedvezőbb árajánlatot adta.
 
A DoJ és a Sec - ahogy azt korábban részletesen bemutattuk - azt is kifogásolta, hogy bár a közbeszerzések győztesei mellett közbeiktattak a tranzakciókba egy harmadik céget is, amelytől a Microsofttól kapott kedvezményektől mentes (ezek 40-50 százalékot tettek ki) árat fizették ki a közigazgatási szereplők, vagyis piaci áron vásároltak szoftvereket. Az amerikai hatóságok szerint a különbözet egy részét kenőpénzként kapták meg magyar hivatalnokok.
 
Az amerikai céget csak az itteni korrupciógyanús ügyletei miatt büntették meg júliusban 8,75 millió dollárra (2,6 milliárd forintra) abban a megállapodásban, amelyet az amerikai szervekkel kötöttek, vállalva, hogy globálisan megváltoztatják a közigazgatási szoftverértékesítési eljárásukat.
 
Szabó Dániel
napi.hu