Mielőtt utcára mennének a nyugdíjasok is, még megkérdezik őket

2016.04.01 19:36

Hamarosan elkezdjük az utóbbi évtized legnagyobb kutatását a nyugdíjasok körében, és arról is kikérdezzük őket, hogy a helyzetük miatt meddig mennének el: tüntetnének, aláírást gyűjtenének, vagy tiltakozásképp támogatnák egy új nyugdíjaspárt létrehozását - mondta az Indexnek a Nyugdíjasok Országos Szövetségének (NYOSZ) elnöke.

 
Némethné Jankovics Györgyi elmondta, hogy a szervezet hamarosan egy olyan szokatlanul nagy, 10 ezer fős felmérést és kutatást indít az országban, amely nemcsak a megkérdezettek aktuális helyzetéről szolgáltat majd új statisztikai adatokat, hanem lehetőséget ad a nyugdíjasok helyzetének mélyebb feltárására, sőt aktivizálásukra is.
Némethné Jankovics Györgyi szerint Magyarországon leginkább az országgyűlési választások előtt kerül elő az idősek ügyek.
 
A pártok ígéretei ígéretek maradtak
 
A pártok a kampányidőszakban egymást licitálják túl az ígéretekkel, a választások után pedig gyorsan megfeledkeznek az ügyről, annak ellenére, hogy a népesség egynegyedét a nyugdíjasok teszik ki.
 
A NYOSZ-elnök szerint valójában a politikának sincs pontos képe a nyugdíjasok helyzetéről. A rendelkezésre álló adatok nem jelenthettek megfelelő támpontot ahhoz, hogy megalapozott változtatási javaslatok szülessenek.
 
A NYOSZ a 10 ezer fős megkérdezés előtt pilotprogramként 2015-ben a Békés megyei állapotokról már közreműködött egy tanulmányban. Az adatok igazolták, hogy a nyugdíjasok fele a létminimum alatt él, de egyes kistérségekben, és kimondható, hogy a falvakba általában is, a súlyos anyagi gondokkal küzdők aránya a kétharmadot is meghaladhatja. A szervezet stratégiai célja, hogy szakmai, gazdasági és társadalompolitikai szempontokból is adekvát megoldásokat javasoljon a jövő időseinek biztonságot teremtő életviszonyok kialakításához.
 
Azért egyébként nem kell kutatást készíteni, hogy kimondjuk: a magyar nyugdíjrendszer több sebből vérzik
jelentette ki a szervezet elnöke. Ma Magyarországon azt fizetik ki nyugdíjként, amit az aktívak járulékként befizettek a nyugdíjkasszába, ez az úgynevezett úgynevezett felosztó-kirovó rendszer. A NYOSZ szerint ennél a svájci indexálásos módszer is igazságosabb és méltányosabb eljárás, mert a nyugdíjemelés mértékének megállapításakor nemcsak az infláció mértékét veszi figyelembe, hanem az aktívak bérkiáramlásának növekedését is.
 
A nyugdíj megtakarítás tulajdon
 
A NYOSZ szerint a “legtisztább” megoldás az egyéni számla rendszer bevezetése lenne. Ebben az esetben mindenki tudná, hogy az aktív évei során mennyit fizetett be a nyugdíjalapba, mennyi jár neki nyugdíjként. Ha az általunk képviselt elvet – azaz, hogy a nyugdíjcélú befizetések az illető tulajdonát képezik – figyelembe vesszük, akkor egy cseppet sem kétséges: a nyugdíj iránti jogos igényünk akkor lenne transzparens, ha látóvá válna, meddig nyújt fedezetet és milyen havi összegben a korábbi befizetés.
 
index.hu