Miért nem avatkoznak be Matolcsyék, ha gyengül a forint? Itt vannak a válaszok

2018.07.14 07:05

Hosszútávon az elemzők szerint fenntarthatatlan a jelenlegi helyzet. Most azonban több oka is van, hogy kivár a jegybank.



Napokig zuhanásban volt a forint. Június 25-én 325 forintról indult, aztán napokon belül eljutott a 329 forintig, majd július 2-án a három éves mélypontot, a 330 feletti szintet is elérte. 
 
Hogy pontosan mi történt, és milyen következményekre lehet számítani, két közgazdász segítségét kértük a Heti napló Sváby Andrással című műsorban. Madár Is
tván, a Portfolio elemzője és Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősség Intézet vezetője magyarázták el, hogy vannak külső tényezők a forint gyengülésében, például a kínai jüan gyengesége, és az, hogy az amerikai FED kamatot emelt. Ez annyit jelent, hogy nagyobb haszonra számíthatnak a befektetők azon a piacon.
 
„A feltörekvő piacokról, mint például Magyarország, elkezdett kiáramlani a tőke, hiszen ugyanolyan csábítóan magas hozamokat tudtak találni már a fejlett országokban is a befektetők”- magyarázta Madár István. Romhányi Balázs hozzátette: most úgy tűnik, hogy mivel a Magyar Nemzeti Bank nem kíván együtt mozogni a többi vezető jegybankkal, hanem külön utat szeretne járni, ezért a befektetők inkább elviszik innen a pénzüket.
 
Van, aki jól jár
 
Van, aki jól jár a forint gyengülésével. Komáromban például az egyik hipermarket parkolójában minden második autó szlovák rendszámos, amikor ilyen gyenge a forint. Nekik nagyon is megéri most Magyarországon vásárolni. Megkérdeztünk néhány vásárlót, akik Szlovákiából jöttek át, azt mondják, egy vásárlással akár 4-5 ezer forintot is tudnak spórolni.
 
A forint gyengülése egy másik területen is meglátszik, szinte azonnal. A Mol hetente kétszer vizsgálja felül az üzemanyag árait és ebben az árfolyam nagyon vastagon benne van, hisz az olaj import termék, külföldről hozzuk be- magyarázta Madár István.
 
Tehát, ha gyenge a forint, drágul a benzin, ha drágul a benzin, nőnek a fuvarozási díjak, ha nő a szállítás ára, akkor drágulnak az élelmiszerek, illetve minden, amit utaztatni kell. Így, annak, aki bármit fogyaszt, és Magyarországon fogyaszt, annak ez fel fog tűnni.
 
Miért nem avatkozik be a jegybank?
 
Adódik a kérdés, ha mindenkinek rossz a gyenge forint, és ha az MNB kamatemeléssel ezt orvosolhatná, akkor miért nem teszi? Erre több válasz is van.
 
Egyrészt, mert nem mindenkinek rossz ez, például a Nemzeti Banknak nyeresége származhat abból, ha a devizatartalékból elad. A magyar állam és rajta keresztül a vállalkozások pedig egy magasabb forint/euró árfolyam mellett több uniós támogatáshoz juthat.
 
Másrészt a forinthitelt felvevőknél nyilván nem akar olyan válságot a kormány, mint a devizahiteleseknél. Márpedig mostanában felpörgött a változó kamatozású forinthitelek száma.
Attól is tarthat az MNB és a kormány is, hogy a kamatemelés rosszul hat az utóbbi időben felpörgetett forinthitelezésre. Romhányi Balázs szerint ugyanakkor ez egy ugyanolyan csapda is lehet, mint volt anno a devizahitelezés. „Mindenhol, a vízcsapból is ez folyik, hogy na, most kell eladósodni”- mondta. Igen ám, de minél később emel kamatot a jegybank, annál többen mennek bele forinthitel felvételbe, vagyis később sokkal többeket érinthet majd rosszul egy hosszútávon elkerülhetetlen kamatemelés.
 
Hosszútávon kamatot kell emelni?
 
Mivel a pénzügy politikában minden mindennel összefügg, és ha egy elem változik, az hat az összes többire is, fontos megérteni az alapkamat lényegét. Matolcsy György évek óta ragaszkodik az alacsony kamatszinthez, és az ő és a kormány kommunikációjából is az derül ki, mintha lennének a gonosz nemzetközi spekulánsok, akik magas kamatot akarnak kierőszakolni, ami rossz az embereknek, és lenne a jó MNB, amely megvédi ettől a magyarokat. Megkérdeztük az elemzőket, ők hogyan látják, valóban így van-e?
 
Minél inkább erősödik, élénkül egy gazdaság, annál inkább indokolt a magasabb kamatok fenntartása, annak érdekében, hogy ne legyen egy elharapódzó inflációs folyamat”
 
- magyarázta Madár István. Romhányi Balázs szerint az világos, hogy ez a kamatszint, a 0,9 százalék fenntarthatatlan, mert ha csak azt vesszük, hogy a jegybank inflációs célja 3 százalék, akkor a 3 és 0.9 között mínusz 2 százalékos reálkamatlábat jelent, ami azt jelenti, ha a bankba teszi az ember a pénzét, az évente 2 forint 10 fillért romlik, ez pedig hosszútávon nyilván nem lehet működőképes.
 
atv.hu