Milliós bírságok repkedhetnek egy ilyen fogásért: erről rengeteg horgász nem is tud

2021.07.29 07:02

Mint ahogy minden ágazatot, úgy a horgászati tevékenységeket is érintette a koronavírus-járvány. A szakemberek szerint a pandémia miatt kényszerszabadságra ítélt emberek előszeretettel töltötték szabadidejüket horgászattal. Viszont hazánkban jelenleg az illegális halászat, horgászat és halkereskedelem jelenti a legnagyobb problémát. Természetes vizeink és halállományuk nemzeti kincs, ezért azok megóvása és fenntarthatóságának biztosítása a halgazdálkodási hatóság kiemelt feladata. Milyen szabálysértések történtek, illetve mekkora bírságot szabtak ki a hatóságok? Mely fajták telepítéséért üthetjük meg a bokánkat? Ezekre a kérdésekre kaphatunk most választ.

 

Az illegális horgászat, halászat és a halforgalmazással összefüggő feketegazdaság felszámolása érdekében még 2015. májusában megalakult az állami halőri szolgálat. Hogyan tudnak fellépni a bűnelkövetőkkel szemben, milyen tapasztalataik vannak az elmúlt néhány évrő, arról Markella Krisztián, a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatóság Agrárgazdálkodás Felügyeleti Osztályának vezetőjének számolt be a HelloVidéknek.
 
Az illegális, nem bejelentett, szabályozatlan halászat és horgászat mind környezeti, mind gazdasági szempontból óriási problémákat okoz világszerte, éppen ezért mindenütt, így hazánkban is fontos küzdeni ellene. Magyarországon a természetesvízi halállomány védelme, a piaci és az élelmiszer-biztonság fenntartása érdekében, 2015. május 1-jétől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) működteti az Állami Halőri Szolgálatot (ÁHSZ). Az ÁHSZ feladata a hatályos jogszabályok betartatása és e célból az állandó jelenlét, ellenőrzés biztosítása az ország halgazdálkodási vízterületein, a halértékesítő- és feldolgozóhelyeken, valamint a halételt forgalmazó vendéglátó egységekben. A feladatok magas színvonalú ellátása érdekében az ÁHSZ felsőfokú végzettségű, rendészeti és halászati őri vizsgával rendelkező közszolgálati tisztviselőkből áll. A teljes csoporton belül működik egy tízfős egység, amelynek tagjai munkakörük szerint kizárólag állami halászati őri feladatokat látnak el. E speciális egység munkatervét és munkarendjét a Nébih Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósága állítja össze.
 
Ha a szakemberek tetten érnek valakit a helyszínen, akkor a tényállást jegyzőkönyvben rögzítik, majd a hatósági szakügyintézők e dokumentum alapján elindítják a hatósági végzést. A hatóság – a jogsértés típusától függően – akár több hónapra is eltilthatja a horgászattól és halászattól a jogsértő személyt, emellett zár alá veszi az illegálisan használt eszközöket. Azt pedig fontos megjegyezni, hogy hazánkban nem az ÁHSZ az egyetlen, ami hallőrzési feladatokat lát el.  A nyilvántartott vízterületek halgazdálkodási jogosultjai, valamint a horgászszövetség és annak tagszervezetei szintén kötelesek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy annak őrzéséről – hivatásos vagy társadalmi halőr bevonásával – gondoskodni. A hivatásos és társadalmi halőr ellenőrzési jogosultságai a hal védelme érdekében hozott szabályok betartására vonatkoznak.
 
Jogsértő horgászatnak minősül például az engedély nélküli horgászat vagy halászat (állami jegy és fogási napló hiánya), a területi jegy nélküli horgászat, a megengedettnél több horgászkészség használata, valamint a tilalmi időben vagy tiltott helyen történő horgászat és halászat, de a védett hal zsákmányolása is
  
- árulta el Markella Krisztián.
 
Ugyancsak jogszabályok írják elő a halgazdálkodásra jogosult kötelezettségeit, valamint az ezen tevékenységek elmarasztalása esetén kiszabható bírságok mértékét. A törvény kimondja, hogy „Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.” A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza. 
 
 
A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni.
 
Halgazdálkodási tevékenységnek minősül egyébként a haltelepítés, a horgásztatás, valamint az élőhely biztosítása. Nagyon fontos feladat a kötelező adatszolgáltatások (például a haltelepítés bejelentése) megtétele, azaz az előírt információk felvitele a Nébih által működtetett Halgazdálkodási Szakrendszerbe. Kiemelték azt is, hogy nem minden horgászattal, halászattal összefüggésben elkövetett jogsértés minősül egyben bűncselekménynek is. Sokszor emlegetett törvény és végrehajtási rendeletei alapján, az elkövetett jogsértés függvényében kiszabott bírságokat két nagy csoportra lehet osztani:
 
  • A halvédelmi bírságot a szabálytalan horgászat és halászati tevékenység alapján, míg
  • a halgazdálkodási bírságot a halgazdálkodási tevékenységhez köthető jogsértések esetén szabják ki.
 
Jogosulatlan horgászat esetén az engedély nélküli horgászat vagy halászat a legtöbbször elkövetett vétség, ilyenkor az illető nem tud felmutatni érvényes állami horgász- vagy halászjegyet, fogási naplót, esetleg területi jeggyel nem rendelkezik. Ugyanakkor a halőrök rendszeresen találkoznak olyan horgászokkal, halászokkal, akik a megengedettnél több készséget használnak, őrizetlenül hagyják a horgászfelszerelésüket, netán a fogási naplót nem vagy szabálytalanul töltik ki.
 
Fontos kiemelni, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 246.§ értelmében, az a személy, aki jogosulatlanul, halászhálóval vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez, vagy külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, e vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Halgazdálkodási bírságot általában a halgazdálkodási jogosult jogszabályból eredő kötelezettségeinek elmulasztása miatt, így a horgászvíz nyilvántartásba vételének elmaradása, tervszerűség be nem tartása és adatszolgáltatások nem teljesítése miatt szabnak ki.
 
  • A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege kettőmillió forint.
  • A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint, tekintet nélkül a jogsértő személyére.
 
Markella Krisztián elárulta, hogy a Nébih által kiszabott legnagyobb halvédelmi bírság összege 480 000 forint volt, amelyet jogosulatlan horgászat és nagy hal kereskedelme miatt róttak ki. Halgazdálkodási bírság esetében a legmagasabb szankció 4 500 000 forint volt, amelyet a halgazdálkodási tervben foglalt telepítési kötelezettségek többszöri elmulasztása miatt szabtak ki. Mint ahogy minden ágazatot, úgy a horgászati tevékenységeket is érintette a koronavírus-járvány. A szakember szerint, a rendkívüli helyzetben a horgászati tevékenység nem szünetelt, sőt a járványhelyzet miatt kényszerszabadságra ítélt emberek előszeretettel töltötték szabadidejüket horgászattal. Ennek ellenére a szabálysértések száma ebben az időszakban nem változott számottevően. Viszont nem is a járványhelyzet jelentette a legnagyobb problémát az ágazat számára.
 
Magyarországon jelenleg a legnagyobb problémát nem más jelenti, mint az illegális halászat, horgászat és halkereskedelem, mint Természetes vizeink és halállományuk nemzeti kincs, ezért azok megóvása és fenntarthatóságának biztosítása a halgazdálkodási hatóság kiemelt feladata. Manapság a sporthorgászat egyre nagyobb teret hódít magának, vagyis a horgásztársadalom jelentős része nem élelmiszerként tekint a halra, hanem pusztán a minél nagyobb zsákmány kifogásában érdekelt. Ennek következtében országszerte egyre több a sporthorgászatra és horgászversenyekre specializálódott, magántulajdonban lévő horgásztó, melyek kimondottan a „nagyhal” fogásának élményét garantálják a horgászok számára. A nagytestű halak tehát horgászati reklámértéket képviselnek, így a magántavak tulajdonosainak legfőbb érdeke az, hogy az általuk kezelt tóban minél több nagytestű hal legyen. A nagytestű halak felnevelése több évtizedes munka eredménye, ennek következtében nehezen beszerezhetőek és piaci értékük - egy 25-30kg ponty egyed esetében - meghaladhatja a 600 000 forintot. Ez a magyarázata annak, hogy a nagyhalak természetes vizekből való kifogására és magánhorgásztavaknak való értékesítésére jelentős feketegazdaság épült hazánkban is
 
Emellett ugyancsak komoly gondot jelent az idegenhonos halak - mint például a busa, törpeharcsa, ezüstkárász, amur stb. - engedély nélküli betelepítése Magyarország halgazdálkodási vízterületeire, hiszen ezek elszaporodása ökológiai problémát okoz, károsítja az őshonos faunát. Aki a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, melyet a jogszabály tilt, azt a hatóság 500 000 forinttól 5 000 000 forintig terjedő bírsággal sújtja.
 
agrarszektor.hu