Milliós nyugdíjkérdések

2016.03.21 07:04

A tíz évvel ezelőtt az önkéntes nyugdíjpénztárba elhelyezett egymillió forint az egyik pénztárnál mostanra több mint 2,2 millióra hízott. A szerencsétlenebbül választó megtakarítónak azonban be kellett érnie a gyarapodás harmadával. A 2015-ös év ennél sarkosabb különbséget mutat: egymillióhoz jöhetett majdnem százezer forint, de fogyhatott is ez az összeg 78 ezerrel.

A tavalyi év nagy vesztesei azok voltak, akik a Quaestor önkéntes nyugdíjpénztárban spóroltak (a nagyobb önkéntes pénztárak 2015-ös hozamait itt nézheti meg). Ez a – már a Pannónia pénztár kezelésében levő – portfolió volt ugyanis az egyetlen, amely a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett lista alapján negatív hozamot ért el. Vagyis, nemhogy gyarapodott volna a tagok vagyona, még csökkent is. A dolog különösen azért lehet bosszantó (most a Quaestort egyébként érintő botrányra nem térünk ki), mert a megcélzott befektetési paletta alapján messze itt kellett volna a legnagyobb hasznot elérni. A referenciaként feltűntetett hozam ugyanis 9,81 százalék volt.

Alapos egyszerűsítéssel azt is mondhatnánk, hogy a referenciahozam nagysága azt jelzi, hogy az igazgatóságok mennyire jól éreztek rá a piaci folyamatokra (ők határozzák meg a befektetési politikát), az elért hozam és a referencia különbsége pedig a vagyonkezelők ügyességére utalhat. Nos, a Quaestornál az elmaradás 11,6 százalékpont lett. Összehasonlításul: a referenciát a többi pénztár közül az Életút B portfoliójában tudták a legkevésbé elérn – 0,8 százalékponttal maradtak el.

Tavaly határozottan jeleskedtek a vagyonkezelők, a többség ugyanis alaposan rávert a referenciára. A legjobban ez az OTP dinamikus portfoliójánál sikerült, majdnem négy százalékpontnyi „túlteljesítéssel”. Ilyen szempontból a topba az OTP önkéntes pénztárjának növekedési portfoliója is bekerült. A nagyobb önkéntes pénztárak által elért hozamok „toplistáját” a mellékelt táblázatokban foglaltuk össze. A teljesítmény értékeléséhez érdemes figyelembe venni, hogy tavaly a december/december infláció (elég meglepő módon ezt, és nem az éves adatot veszik alapul a reálhozam számításához) 0,9 százalék volt. Az elmúlt tíz évben így számítva a pénz 3,9 százalékot veszített értékéből.

A hosszabb táv felnagyítja az eltéréseket

A nyugdíjpénztárak tavalyi teljesítménye mellett persze cseppet sem mellékes, hogy a különböző kasszáknak és portfolióknak mennyivel sikerült tagjaik vagyonát gyarapítani az elmúlt tíz évben. Az MNB a hosszabb távú hozamot a nettó éves rátákból számítja ki, mértani átlagolással. A mutató azt jelzi, mintha minden eltelt évben ekkora gyarapodást ért volna el az ide tett pénz (ez persze nem így van, hiszen a pénzpiaci hozamszint is jókorát változik ennyi idő alatt).

A tízéves átlaghozamokban már korántsem akkorák az eltérések, mint amit a 2015-ös számok mutatnak. Még a csekélyebb eltérés is jelentősebbé válik azonban az időtáv miatt. Mint kiszámoltuk: a 2006-ban a legszerencsésebben elhelyezett egymillió forint mostanra több mint 2,2 millióra hízott. Annak azonban, akinek pénze a legrosszabbul teljesítő befektetésbe került, be kell érnie 1,4 millióval. Ez pedig a nyugdíjmegtakarítás gyarapodásában háromszoros (!) eltérést jelent. Minél több a félretett pénz, annál fájóbb (és persze nagyobb) a különbség.

A hosszabb távú hozamokat az MNB eltérően számítja az önkéntes és a magánnyugdíjpénztáraknál. Utóbbiak esetében vagyonnövekedési mutatót alkalmaznak, ami az átlagos 10 éves hozamrátával ellentétben figyelembe veszi, hogy az egyes hozamrátákat mekkora vagyonon érte el a tag. Mint jelzik: utóbbi mutató számítását és közzétételét csak a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó kormányrendelet írja elő.

A 2015-ös önkéntes nyugdíjpénztári hozamokat itt nézheti meg
A magánnyugdíjpénztárak adatait és a 2015-ös hozamokat itt találja
Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat

 

azenpenzem.hu