Minden jel szerint hatalmas kudarcot könyvelhet el az állam Tokajban

2016.10.17 08:42

Tízmilliárd forintot is beleölhetett már a kormány az egykori Tokaj Kereskedőház felvirágoztatásába, ám hiába. Most a helyi erőkre bízza, akár veszni is hagyja az egészet.

Minden jel szerint hatalmas kudarcot könyvelhet el az állam Tokajban

Veszi a kalapját Tokaj-Hegyalja állami borászatának tíz hónapja kinevezett vezetője. Szappanos Péter, a Grand Tokaj (korábbi nevén: Tokaj Kereskedőház) Zrt. vezérigazgatója nem látja teljesíthetőnek vállalt feladatait, és erről szeptember végén értesítette az állami borászat tulajdonosát, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (MNV). Levelét megelőzte Lázár János váratlan bejelentése, mely szerint a tokaji borvidéken „az állam hátrébb lép”, és nem önt több pénzt a cégbe.

A jelek szerint felhagy az állam azzal a kísérlettel, hogy felépítse a régió legerősebb borházát. Ez meglepő fordulat, hiszen négy éve még épp ezzel a céllal – „a minőségi bortermelés iránt elkötelezett legnagyobb állami borászat” létrehozásának feladatával – került a Grand Tokaj élére Tombor András, Orbán Viktor kormányfő egykori biztonságpolitikai tanácsadója. Tombor egy sajátos titulus birtokában, ügydöntő felügyelőbizottsági elnökként három vezérigazgatót fogyasztott el, és még idén tavasszal is prémium borászatot ígért. Ez volt a hivatkozási alapja a Claessens International márkatanácsadóval kötött 3 milliárd forintos szerződésnek és egy 17 milliárdos komplex beruházásnak is. Utóbbinak az első üteme most zárulhat le.

Szappanos lemondása nem meglepetés azok után, hogy az év eleje óta várt kormánydöntés helyett – amely zöld jelzést adott volna a beruházás folytatásának – július végén Tombor és az ügydöntő felügyelőbizottság visszahívásáról határoztak. Neki egy éve már csak a beruházáshoz és a működéshez szükséges pénz megszerzése volt a feladata. Augusztus 1-jével főként helyi erőkből állította össze az új igazgatóságot az MNV, de ettől nem tisztulnak a viszonyok.

A Grand Tokaj érlelőtartályai. Vége a minőségi forradalomnak?

fotó:

A tulajdonos tanácstalanságát mutatja, hogy Szappanos távozási szándékát három hete nem jelentik be. Ráadásul a HVG több forrása szerint az utódjának kiszemelt Goreczki Gergellyel is akadnak gondok. Ő 2013–2015-ben volt már vezérigazgató, mégsem mehet biztosra. Az MNV tanácsadójából igazgatósági taggá tett menedzserrel az az egyik gond, hogy korábban éppen ő volt az egyik fő szorgalmazója a minőségi borkészítés felfuttatásának, amiről most lemondtak. A másik, hogy ha az új cégvezetés a beruházás körüli ügyeket vizsgálja, akkor Goreczkinek a saját korábbi döntéseit kell minősítenie. A kormány által most berekesztett projekt alapdokumentumait ugyanis, beleértve a kivitelezőkkel kötött szerződések zömét, annak idején ő írta alá.

Árnyék azonban az igazgatóság más tagjaira is vetül. Kalocsai László egy piaci riválist irányít, történetesen a júniusban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Dereszla-birtokot, ifjabb Szepsy István pedig a Szent Tamás-szőlőbirtok és pincészet vezetője, egyben hegyközségi főtisztviselő. Határesetnek számít Márton Péter, aki az MNV vezérigazgatói székét elhagyva borvendéglőt irányít Tállyán. Nehéz elképzelni, hogy az állami vállalat legfelső döntéshozó szerve, amely a 20 millió forint feletti döntések jogát magának vindikálja, ezzel a tagsággal kizárólag a Grand Tokaj érdekeit tartaná szem előtt.

Az új vezérkarnak mindenekelőtt Szappanos munkáját kellene befejeznie, aki tavaly novemberben három nagy feladatot vállalt. Az első az új palackozóüzem beindítása; a 4400 négyzetméteres, évi 10 millió darabos kapacitású palackozó és a hozzá tartozó technológia üzembe helyezéséhez már csak néhány kiegészítő berendezésre és pár száz millió forintra van szükség. Más kérdés, hogy az állami pénzcsap váratlan elzárása után a csarnokot el lehet-e látni elég munkával. A második pont, az arculatváltás még áprilisban megtörtént, de a harmadik, az értékesítés felfuttatása nem sikerült. Bár az átalakítási terv is csak 2019-re ígérte a vállalat nyereségessé tételét, ez egyre távolabbinak tűnik, mivel az utóbbi években sorvad a bevétel.

Három éve úgy produkált a Grand Tokaj kiugróan magas, 3,7 milliárd forintos árbevételt, hogy a szerződések nagy részét még az előző menedzsmenttől örökölte, és Goreczki egy készletkisöpréssel további félmilliárdot tolt a kasszába. 2014-ben már csak 2 milliárdos forgalmat sikerült elérni; abban az évben Goreczki és Tombor borpancsolással vádolta meg az előző vezetést, a készleteket zárolta, majd a cég borait kivonta a piacról. Ez is közrejátszott abban, hogy tavaly az árbevétel 1,5 milliárd forintra zsugorodott. Az idén pedig még tovább csökken, amit az áprilisig húzódó arculatváltással, valamint az orosz piac befagyásával magyaráznak.

Sansza sincs a Grand Tokajnak a gyors visszatérésre, mivel korábbi pozícióit az áruházláncokban a Dereszla Pincészet és a Patrícius Borház foglalta el. Előbbi a már említett Kalocsai László, illetve Mészáros Lőrinc hitbizománya, utóbbi pedig Orbánék családi barátjáé, Kékessy Dezsőé. De az alföldi Weinhaus Borászat és a badacsonyörsi Varga Pincészet is jóval hatékonyabban dolgozik a Grand Tokajnál. A Weinhaus 40 fővel ér el akkora forgalmat, mint az állami borászat a mélyrepülése előtt, a Varga pedig kevesebb mint 80 fővel kétszer annyit. Mindeközben a Grand Tokaj nagyjából száz főt foglalkoztat. Ha az állami cég nem a jobb minőséggel próbálja meg a visszatérést, kérdéses, hogy egyáltalán képes lehet-e talpon maradni.

Felvetődik a kérdés: miért hagyja másokra a minőségi forradalmat az állami borászat? Helyben ezt azzal magyarázzák, hogy Tombort két éve fúrják Lázár befolyásos mádi borászai, attól félve, hogy a Grand Tokaj idővel piaci konkurenciát jelenthet számukra. Pláne úgy, hogy az általa forgalmazott nagyobb mennyiséggel árban verhetetlen lehetne. Az eredeti fejlesztési terv további 9–10 milliárd forintot igényel, ám ennek előteremtésére kevés az esély. Így marad a mennyiségi felvásárlás – és a Tolcsva szélén álló épületegyüttes torzója. Vagyis az ultramodern palackozó és készáruraktár, előttük a több mint 40 éves, eredetileg üzemi étkezdének épült irodaház, mellette a második világháború előtti cégfeliratokig lemállott vakolatú raktárépület.

Szabó M. István
hvg.hu